A félelem, ami ehhez a jelenséghez köthető, a szorongás egyik táplálója is, egy hasznos, alap érzés, ami segítségünkre van létfennmaradásunkban. Hiszen az ősidőkben ez figyelmeztetett minket a bajra, késztetett menekülésre, magunk és társaink védelmére. Forrása azonban külső, objektív, és reális, rövidtávú, ami jobb esetben hamar elhárul. Ebben különbözik az egyszerű félelem a szorongásos félelemtől. A szorongás ugyanis általában belső késztetésű, és nem konkrétan a veszély megjelenése idézi elő, hanem egy belső késztetés, ami szinte konstans állapotot eredményez. Természetesen ettől még erősödhet vagy triggerelhetik bizonyos események, de egészen más forrásból táplálkozik. Egy példával élve: stresszes helyzetet generál egy állásinterjú, előtte általában izgul az ember. Természetes, hogy ilyenkor alap félelmeink felbukkannak, mert jól akarunk teljesíteni, de aztán elmegyünk az interjúra, és túlleszünk rajta, attól függetlenül, hogy mi az eredménye. Ezzel szemben a szorongó ember akár teljesen elzárkózhat az interjúktól, mert gondolataiban olyan szubjektív félelmek létezhetnek, hogy ő biztosan elbukna, mert semmire sem jó, csak lejáratná magát, hülyének néznék, stb. Ezek a bénító elméletek ott vannak a mindennapokban, a felszín alatt, és nem feltétlenül csak akkor jönnek elő, mikor a helyzet megkívánja, hanem akár már csak az adott szituáció gondolatától is.
A szorongás tünetei
A szorongás rengeteg formában megmutatkozhat, embertől függően előjöhet gondolati szinten, viselkedésben, és fizikai tünetek is jelezhetnek általa. Utóbbi lehet szapora szívverés, szájszárazság, izzadás, a mellkasban fellépő szorító érzés, izomzatok tartós megfeszülése, de akár vizelési inger vagy arcpirulás is. Érzelmi szinten a félelemhez hasonló érzéseket tapasztalhatunk, ahogyan a név is jelzi: mintha szorongatna minket valami belülről, ingerültek, idegesek leszünk. A szorongó ember viselkedésében is megváltozik: nehezen alszik el, elfelejt dolgokat, mindent többször kell ellenőriznie, és pánikszerűen reagál adott helyzetekre, végletekben hajlamos gondolkodni, például egy rosszullétet úgy él meg, hogy attól fél, menten infarktust kap. Mindezeken túl még számos tünet jelentkezhet, ezek csupán a legelterjedtebbek.
A szorongás típusai
Ahogyan a mindset pszichológia oldalán is írja Helstáb Laura, alapvetően négy különböző típust tartanak számon, de ez nem zárja ki egyéb formátumok megjelenését.
Fóbia
A fóbiának lehet a tárgya lényegében bármi, egy póktól kezdve a magasságon át a tűkig. Lényege, hogy mikor a beteg erre az adott dologra gondol vagy találkozik vele, úrrá lesz rajta egy irreális félelem, ami egészen megbéníthatja az illetőt. Ez jól példázza az általános stressz és a szorongás közti különbséget, ugyanis a fóbia mélyen akkor is ott van, ha éppen nem jelenik meg fizikálisan előttünk a tárgya. Hiszen, aki fóbiásan retteg például a pókoktól, az akkor is fél tőlük, mikor éppen nincsen előtte egy példány. Ez az érzés előtörhet akkor is, ha olyan helyre megy az illető, ahol van rá esély, hogy felbukkanhat ilyen állat, de még közel sincsen. Viszont a szorongó már előre fél tőle, hogy ott lesz.
Szociális szorongásos zavar
Ez a típus nem összekeverendő a szociális fóbiával, mert az az előbbi csoportba sorolandó, ők összességében a szociális helyzetektől félnek és a tömegtől. A szociális szorongásos zavar inkább az egyénre fókuszál, aki attól retteg, hogy megszégyenül az adott közösségben. Éppen ezért, aki ebben szenved, igyekszik mindnet megtenni, hogy elkerülje az ilyen helyzeteket. De ha ez nem sikerül és mégis ilyen szituációban találja magát, akkor akár teljesen leblokkolhat. Ez leginkább gyerekkorban jellemző.
Pánikbetegség
A pánikbetegségre pánikrohamok utalnak, ezek rendszeressége jelezheti magát a betegséget. A roham egy viszonylag gyors lefolyású, de nagyon intenzív tünetekkel jelentkező dolog. Szapora szívverés, légszomj, fulladás, akár szívfájdalom is kísérheti, amik hullámszerűen, hirtelen öntik el az embert. A pánikrohamok hátterében adott élethelyzet, magas stressz és félelem állhat. Fontos leásni ennek a szorongásnak a gyökeréhez, kiváltó okához annak érdekében, hogy megtaláljuk a megoldást.
Generalizált szorongásos zavar
Akkor beszélhetünk generalizált szorongásos zavarról, ha valaki az élet egy adott területével kapcsolatban stresszel huzamosabb ideig. Fontos hangsúlyozni, hogy huzamosabb ideig, mert bizonyos élethelyzetek is kiválthatnak ideiglenes szorongást, de komoly problémát az okoz, ha ez konkrét eseménytől függetlenül jelentkezik. Ilyen például, ha valaki már fiatalon egyfolytában azon retteg, hogy mi lesz a jövőjével, legyen az pénzügyi vagy párkapcsolati szegmens. Itt is megfigyelhető, hogy ez egy hosszan tartó dolog, nem csak akkor merül fel, mikor éppen elveszíti az illető a munkáját vagy élete szerelmét, hanem előre retteg tőle, hogy mi fog történni a távoli jövőben.
Megoldások a szorongás enyhítésére
A szorongásnak bármely fajtáját tapasztaljuk magunkon, legyen szó akármilyen tünetről, érdemes pszichológushoz, szakemberhez fordulnunk. Fontos, hogy a lelki gyökerét kutassuk a problémának, mert egy esetleges gyógyszeres félrekezelés súlyosbíthatja a helyzetet vagy akár függőséghez is vezethet. Emellett a hétköznapokban alkalmazhatunk vezetett meditációt, és segíthetnek a különböző sporttevékenységek is. Lényeges, hogy figyeljünk oda magunkra, és ne hunyjunk szemet a tünetek felett, mondván, hogy ez semmiség. A szorongás mélyen megkeserítheti életünket, de tudnunk kell, hogy van belőle kiút!
