fbpx

A Kalahari sivatag a kihalás szélére kerülhet

A klímaváltozásról szóló cikkekből Dunát lehetne ereszteni, valahogy mégsem igazán érnek célba, vagy el azokhoz, akikhez igazán kellene. Vajon elég intő jel már az, hogy a Kalahari sivatag ökoszisztémája összeomlik?

A Kalahari sivatag Afrikában található, a világ egyik legnagyobb kiterjedésű egybefüggő homoktengere, melyet szavannák tarkítanak. Egyben pedig az a hely, mely már most piros zászlós jelzést kapott, mint éghajlati forrósági pont. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy egy évtizeden belül olyan szintre emelkedhet az átlaghőmérséklete, ami az ökoszisztéma összeomlását eredményezheti a területen.

Hogyan képes összeomlani a Kalahari sivatag ökoszisztémája?

Az ökoszisztéma maga a környezet körforgása. Minden területnek van egy sajátos rendszere, amit az ott élő állatok és növények kölcsönös létezése, egymásra hatása tartja egyben. Ha ebbe a gépezetbe porszem kerül, ami a Kalahari esetében a szárazság, akkor az felbonthatja a rendszert, mely végül teljesen összeomolhat, ez pedig az élőlények nagy részének pusztulásához is vezethet. Ennek a hatalmas sivatagnak az ökoszisztémáját leginkább a nyári évszak esőzése tartja életben. Ugyanis ennek hatására nőnek fűfélék, amik megannyi állatnak nyújtanak nem csak táplálékot, de élőhelyet, menedéket is.

2020-ban azonban az esőzés már jóval kevesebb csapadékot hozott, mint korábban. De általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évek mind egyre szárazabbak voltak. Ha ez így folytatódik, egy idő után nem nőnek majd fűfélék, ami rohamos pusztuláshoz vezet a Kalahari sivatagban. Ugyanis a patás állatoknak a fű a táplálékuk, a terület ragadozóinak pedig a patások.  És akkor még nem beszéltünk arról a renegeteg további fajról, amiket érint a növényzet hiánya. Nehezebben tudnak megélni nélküle a különböző rovarok, hangyák, amik a tobzoskának, a földi malacnak és egyéb hasonló társaiknak nyújtanak élelmet. Továbbá fűből készít hatalmas fészekrakásokat a takácsmadár, melyet egy helyi kígyó fajta vadászik le. Növényzet nélkül tehát lényegében az összes állat veszélybe sodródik a Kalahari sivatagban.

Megállítható a Kalahari pusztulása?

Becslések szerint a jelenlegi hőmérséklet emelkedéssel egy évtized sem kell, hogy a sivatag eső, ezáltal pedig növényzet nélkül maradjon, és hogy a szavannákat a teljes szárazság uralja. Annak érdekében, hogy az ökoszisztémát megmentsék, a tudósok egyes állatfajok táplálkozását figyelik, többek között a tobzoskáét. Ez segíti őket abban, hogy felmérjék, a táplálékláncban hol jelentkeztek problémák, illetve mely fajokat érinti először és legnagyobb mértékben a szárazság. Ha ehhez kellő ismeretük lesz, azt követően megpróbálják mesterségesen segíteni a természetet, a szükséges fajok számára megteremtve a körülményeket. Viszont ez nem jelent 100%-os megoldást, hiszen mesterségesen egy teljes ökoszisztémát képtelenség fenntartani.

Az ENSZ párizsi egyezségében a globális hőmérséklet 1.5 Celsius fokkal való növekedésének elkerülését tűzte ki célul, , ennek érdekében igyekszik intézkedéseket hozni, ami talán segíthet megállítani a felmelegedést, vagy legalábbis lassítani annak folyamatát. A probléma csupán az, hogy ami globálisan 1.5 fokot jelent, az a Kalahari esetében közel kétszer ennyit, ennélfogva ezt a területet külön figyelem kell kísérni. Ehhez pedig az egyetlen reményt az említett helyi kutatók jelentik.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek