A 6 részes minisorozat a 70-es években készült Jelenetek egy házasságból sorozat újragondolt adaptációja. Érdemes megnézni egyébként az eredeti svéd filmdrámát is, amit még Ingmar Bergman írt és rendezett, ráadásul a saját szüleinek házasságából merített hozzá az ihletet. Ebből következtetve talán annyira nem is meglepő, miért ilyen valóságos mindkét végeredmény.
Hagai Levi – aki a Viszony és a Terápia rendezője is – sztorija abban különbözik, hogy a pár tagjai közül az anyát tette kenyérkeresővé, és ezzel párhuzamosan azzá, aki kibillent az addig megszokottból.
Az öt részben betekintést nyerhetünk egy egyébként átlagos házaspár életébe, akik viszont már az első részben komoly döntés elé kerülnek: megtartsák nem tervezett gyermeküket vagy ne? Végül az abortusz felforgatja a szálakat. De az epizódok során kiderül, hogy nem ez a történés, hanem a már évek óta magukban tornyosuló, elnyomott, ki nem mondott érzések egyaránt hatással lettek a kapcsolatukra. Lényegében fogalmazhatok úgy is, hogy minden részben az történik, amit nem szeretnél, hogy megtörténjen. A sorozat a házasság lejtőn való elindulását dolgozza fel, olyan valódi jelenetekkel, párbeszédekkel, amiket nem szoktunk meg a képernyőn. A valósághű hangulat elérésében segít az is, hogy a jelenetek nagy része ugyanabban a családi házban történik, tehát a környezet egyáltalán nem vonja el a figyelmünket.
Ha arra vágyunk, hogy a sztori felemelő véget érjen, ne tegyük, mert nem feltétlenül egy ilyen lezárást kapunk. És az is biztos, hogy közben végig feszítenek minket majd az események. Mégis azért ajánlom ezt a sorozatot, mert nagyon tisztán ábrázolja az embereket, a szerepeket, a személyiségfejlődéseket. Sokat tanulhatunk minden oldalról: mint anya, mint apa, mint házastárs, és mint független ember. A sorozat újradefiniálja a kapcsolatok jelentőségét, megérteti, hogyan működhet vagy épp nem működhet egy házasság, és szavakba önti helyetted a legmélyebb érzéseidet, amiket talán még te sem mertél megfogalmazni magadban.
Kiemelt kép forrása: IMDB
