Ez pedig úgy tűnik, hogy hozzájárul egy olyan különbséghez, amely minden hasonlóságunk ellenére megmagyarázhatja, hogy miért működik az agyunk másképp.
A tanulmány a Cell Stem Cell folyóiratban jelent meg, amely azt is taglalja, hogy a csimpánzzal egy közös ősünk lehetett, ez megmagyarázza a sok hasonlóságot. Azonban az evolúciós útjaink 5-6 millió éve különválhattak, ami a Homo Sapienshez, majd a mai emberhez vezetett.
Ez az új tanulmány azt vizsgálta, hogy mi az, ami a csimpánz és az ember agyát megkülönbözteti.
„Ahelyett, hogy élő embereket és csimpánzokat tanulmányoztunk volna, őssejteket használtunk. Az őssejteket németországi, amerikai és japán partnereink programozták át bőrsejtekből. Ezután megvizsgáltuk azokat az őssejteket, amelyeket agysejtekké fejlesztettünk ki” – magyarázta Johan Jakobsson, a Lund Egyetem idegtudományi professzora, a tanulmány vezetője.
Az őssejtek felhasználásával a kutatók kifejezetten emberekből és csimpánzokból növesztettek agysejteket, és összehasonlították a két sejttípust. A kutatók az eredményekből arra következtettek, hogy az emberek és a csimpánzok DNS-ük egy részét különböző módon használják, ami úgy tűnik, hogy jelentős szerepet játszik az agyunk fejlődésében.
Ez a DNS úgynevezett strukturális változata volt, amelyet korábban „DNS szemétnek” neveztek. Ez egy hosszú ismétlődő DNS-húr, amelyet már régóta úgy ítéltek meg, hogy nincs funkciója. Ám kiderült, hogy sokkal nagyobb szerepe van, mint eddig hitték.
„Ez arra utal, hogy az emberi agy fejlődésének alapja olyan genetikai mechanizmusok, amelyek valószínűleg sokkal összetettebbek, mint korábban gondolták, mivel azt feltételezték, hogy a válasz a genetikai DNS ezen két százalékában rejlik. Eredményeink azt mutatják, hogy ami jelentős volt az agy fejlődése szempontjából, az talán a figyelmen kívül hagyott 98 százalékban van elrejtve. Ez egy meglepő felfedezés.” – foglalta össze a kutató.
A lundi kutatók által használt őssejt-technika forradalmi, ami lehetővé tette az ilyen típusú kutatásokat. Shinya Yamanaka japán kutató fedezte fel, hogy a speciális sejtek átprogramozhatók és fejleszthetők mindenféle testszövetekké. A technikát 2012-ben fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal ismerték el.
Hogy miért fontos az ember és a csimpánz agya közötti különbség?
„Úgy gondolom, hogy az agy a kulcs ahhoz, hogy megértsük, mi teszi az embert emberré. Hogyan alakult ki az, hogy az emberek úgy használhatják az agyukat, hogy társadalmakat építsenek, tanítsák gyermekeiket és fejlesszék a technológiát . Ez lenyűgöző!”-fejtette ki a kutatásvezető.
Johan Jakobsson úgy véli, hogy a jövőben az új eredmények választ adhatnak olyan pszichiátriai rendellenességekkel kapcsolatos kérdésekre, mint például a skizofrénia, amely egy olyan mentális betegség, ami úgy tűnik csak az emberekre jellemző.
