tartalmi együttműködés
A Sharing Circle podcast legújabb adásában Vági Zsolt Bajzáth Mária neveléstudományi szakemberrel, mesepedagógussal, a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely vezetőjével, Népmesekincstár könyvsorozat szerzőjével, az azonos nevű módszer kidolgozójával beszélgetett. Az epizódban a mese szerepéről az oktatásban, a tehetségek és nehéz sorsú gyerekek helyzetéről is szó esett.
Mária már közel 30 éve van jelen a pályán, ám saját elmondása szerint eleinte nem tudott mit kezdeni a gyerekekkel és a tanítással, ezért majdnem fel is adta. Ekkor találta rá a mesékre, ami egy új ajtót nyitott ki számára. Felismerte, hogy a belső igényt, a figyelmet sokkal könnyebb felébreszteni a gyerekben mesékkel. Ám fontosnak tartja leszögezni, hogy a mesepedagógia középpontjában a gyerek van és nem a mese.
A mai gyerekek osztott figyelemmel vannak jelen rengeteg helyzetben, a mese viszont osztatlan figyelmet kíván, éppen ezért lehet nagy kihívás. Máriának munkája során volt olyan csoportja, ahol 2 hónapba telt, mire egy hosszabb, összetettebb mesét végig tudtak hallgatni a 6-7 évesek.
Mária felhívta a figyelmet arra is, hogy közel ezer éve ugyanúgy tanítjuk a gyerekeket, a mese pedig pont ebből a merev rendszerből enged egy kis szabadulást.
Szóba került még az oktatási rendszer, a fásult pedagógusok, és hogy mennyire van helye ebben a mesepedagódiának. Mária elmondása szerint ő szerencsés helyzetben van, hiszen olyan nagyszerű szakemberekkel találkozik, akik a gyerekeket tartják szem előtt, nyitottak az újításra, és tesznek a fejlődésért.
Elmondása szerint a mese egy szeretetnyelv, ami reményt ad, hogy a világ jó hely is tud lenni.
A mesék, a történetek egytől egyig adnak egy közös nyelvezetet, ami már évszázadok óta jelen van az emberi történelemben, még ha minden más változik is. Mária szerint pedig nincs olyan problémakör, kérdés, amire ne adna megoldást egy történet. A mesék azt tanítják nekünk, hogy meg kell találni egymásban azt, ami jó, amihez kapcsolódni lehet.
Bár minden gyereknek szüksége van a mesére, Mária véleménye szerint ez csak egy eszköz a sok közül. Sok minden más kell ahhoz, hogy egy gyerekre felelősen vigyázni tudjunk, és megismertessük vele a világot.
Ahhoz pedig, hogy egy mese oda kerüljön, ahova szánjuk, sok dolognak kell történni. Játszani kell előtte, festeni, énekelni, beszélgetni.
“A mesének helyet kell csinálni annak is aki mondja, és annak is, aki hallgatja” – fejti ki Mária.
Az epizódban szó esett még arról, hogy Mária nehéz sorsú gyerekkel is foglalkozik. Járt már fiatalkorúak börtönében, nevelőotthonban, de ezekről még nehezen beszél, mert nem akar rájuk esetként gondolni. Bárhol is volt, bármi is történt vele, ő mindig gyereknek látta őket, akiknek jelen van a mese az életükben.
“A gyerekek azok, akik megmutatják, hogy milyen páratlan és jó ez a világ, amire nagyon jól tud rímelni egy mese. Ezek miatt hiszem azt, hogy addig nem lehet vége, amíg nem fordul jóra” – összegezte gondolatait a szakértő.
Teljes epizód itt érhető el:
