Óriási különbség van ugyanakkor a környezetre nézve a műszálas és a pamut szálak szennyezése között, emiatt fontos, hogy ne csak a szárítás módját, de a ruháink anyagát is jól válasszuk.
A háztartásokban használt ruhaszárító gépek a légszennyezés komoly forrásai lehetnek, ugyanis egy 15 perces ruhaszárítás során 433 128 – 561 810 darab mikroszál szabadul fel és kerül a gépből a levegőbe – ez a legfontosabb eredménye annak a kutatásnak, amelynek eredményeit nemrégiben publikálták az Environmental Science & Technology Letters c. tudományos folyóiratban.
Mikroszálak származhatnak természetes szövetanyagból, például pamutból, vagy szintetikus anyagból, például poliészterből is. Az utóbbi jó példa a mikroműanyag-szennyezésre. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a mosógéppel való mosás hogyan súlyosbíthatja a tengeri műanyagszennyezés válságát, és azt is, hogy kifejezetten a mosógépek kímélőprogramja hogyan terheli a környezetet. A mikroszálak szétbomlanak a mosás során, és a szennyvízrendszerekbe bekerülve az óceánban végzik: kutatók becslései alapján a mosógépek naponta két kukásautónyi mikroműanyagot eresztenek az európai tengerekbe.
Ez az új kutatás a ruhamosás és szárítás második szakaszára fókuszált: azt vizsgálta, hogy ha nem a hagyományos módon, tehát teregetéssel szárítjuk ruháinkat, hanem szárítógépben, hogyan jutnak át a mikroszálak a szárítógép szellőzőnyílásain, és kerülnek a levegőbe.
A mikroszálak levegőbe kerülése azért is súlyos probléma, mert képesek megkötni (a vízben lévő) szerves vagy szervetlen anyagokat. Annak megértése, hogy a ruhaszárítók valóban súlyosbítják-e a légszennyezés problémáját, alapvető fontosságú, hiszen csak így tudjuk megoldani majd a problémát.
“Amint tudjuk, hogy mi a mikroszálak elszabadulásának forrása, elkezdhetünk egyszerű módszereket kitalálni és bevetni a mikroszálak kioldódásának visszaszorítására” – nyilatkozta a Guardian-nek a kutatás vezetője, Prof. Kenneth Leung, a Tengerszennyezés-kutatás Állami Főlaboratóriuma (State Key Laboratory of Marine Pollution, SKLMP) igazgatója, a Hong Kong-i Egyetem Kémia Tanszékének tanszékvezetője.
Mikroszál, de nem mindegy, milyen ruhából
A kutatók a kísérlet során külön-külön szárították a poliészterből készült, és a pamutból készült ruhákat, olyan ruhaszárítógépben, amelynek volt kivezető szellőzőcsöve. 15 perc szárítás után összegyűjtötték és megszámolták a levegőben lévő részecskéket, amelyek a kivezető szellőzőcsövön keresztül jutottak ki a levegőbe.
Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét típusú ruhából szabadultak el mikroszálak: a kutatócsapat feltevése szerint ez a centrifugálásból, a ruhák súrlódásából fakad.
A kutatók becslése szerint egy átlagos nyugati (ők kanadaira számolták ki) háztartás ruhaszárítógépe évente 90-120 millió mikroszálat ereszt a levegőbe.
Van egy óriási különbség azonban a pamutból, illetve a műszálas ruhákból kiszakadó mikroszálak között: a pamut mikroszálak alapvetően azért okoznak kisebb problémát, mert természetes anyag lévén viszonylag gyorsan bomlanak le a környezetben.
A kísérlet során találtak egy másik különbséget is a pamut és a poliészter mikroszálak között: minél nagyobb volt a ruhaadag, annál több poliészter mikroszálat bocsátott ki a gép a levegőbe. A pamut ruhák esetén a ruhaadag méretének nem volt jelentősége. A kutatók feltevése szerint ez azért van így, mert a pamut mikroszálak hajlamosak összetapadni, és így kevésbé könnyen szabadulnak el a levegőbe.
Annak érdekében, hogy minél kevesebb mikroműanyag kerüljön a környezetbe, Leung és csapata kidolgozott egy 3D-s nyomtatóval előállítható mikroszál-szűrőt mosógépekhez, és már dolgoznak egy, a ruhaszárítókhoz illeszkedő mikroszál-szűrőn is.
“Ahhoz, hogy minimalizáljuk a levegőbe bekerülő mikroszálak mennyiségét, megfelelően tervezett mikroszál-szűrő rendszert kell kidolgoznunk, és azt hatékony kontrolláló eszközként kell alkalmaznunk a háztartásban” – írták a felmérés készítői.
A gépekre persze lehet szűrőt szerelni, de a kézenfekvő megoldás a ruhaipar kezében van: fenntarthatóbb, kevésbé környezetszennyező ruhaanyagok használatán kell dolgoznia.
A ruhaipar egyre nagyobb arányban használ műszálas alapanyagot – a textilipar több mint 42 millió tonna műszálas szövetet gyárt évente, ennek 80%-ából ruházati termék készül. Korábbi kutatások kimutatták, hogy amikor műszálas ruhát mosunk, mosásonként 500 ezer-6 millió mikroszál kerül a szennyvízbe.
Forrás: tudatosvasarlo.hu
Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet műanyagmentes a fürdőszobád, kattints ide.
