Idilltől a végzetig
Molnár József 200. születési évfordulója alkalmából nyílt meg az Idilltől a végzetig kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A festő a 19. század egyik leghíresebb magyar alkotója volt, Színyei és Munkácsy kortársaként. Molnár József munkásságában megtalálhatóak portrék, csatajelenetek képei, és személyes kedvencünk, a Tátrai tengerszem lélegzetelállító tájképe. A tárlat közel 50 művet mutat be, köztük olyan grafikákkal és festményekkel, amiket csak nagyon ritkán, vagy még soha nem láthatott a közönség.
A kiállítás február 27-ig tekinthető meg.
Wittelsbachok – Sissi családja
Ha még szeretnénk megtekinteni Sissi családjának emléktárgyait, akkor siessünk, mert már csak 6 napig látogatható a tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban! Ha te is kíváncsi vagy a kalapra, amit maga a királyné hordott, vagy a porcelánra, amiből a család tagjai ittak, esetleg korabeli fényképekre, festményekre, egy szóval bármire, ami Sissihez és családjához kötődik, akkor látogass el a Wittelsbachok kiállításra!
Trash or Art?
A Deák17 Galéria upcycle kiállítása a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikum művész oktatóinak és diákjainak hulladékából készült alkotásait mutatja be. Találunk közöttük installációkat, ruhadarabokat, és kapcsolódó fotókat is. A kiállítás lényege, hogy felhívja a figyelmet rá, nem minden szemét, ami elsőre annak tűnik.
A kiállítás március 19-ig tekinthető meg.
André Kertész Szigetbecsének ajándékozott képei
Mindenki nagy örömére a Capa központ meghosszabbította az André Kertész kiállítást, így még 2022-ben is ellátogathatunk egészen december 31-ig, hogy megtekintsük hazánk egyik leghíresebb fotográfusának alkotásait. André Kertész életének egyik legfontosabb színtere volt Szigetbécse, számtalan fényképe fűződik a faluhoz, és az itteni emlékeihez. A tárlaton keresztül betekintést nyerhetünk a művész életének egy-egy fejezetébe.
The Atlas
Az atlas című kiállítás egészen egyedi tárlattal várja a látogatókat. Kiindulási pontja az a tény, miszerint a mai kor embere ha ismereteit bővíteni szeretné, szinte minden bizonnyal az internethez nyúl majd elsőként. Azok a nagy tisztelet övezte tárgyak, mint a lexikonok, vagy atlaszok már egy letűnt kor emlékeit őrzik, polcokon porosodva, és méltóságteljes szerepüket átvette a bármely civil által szerkeszthető wikipédia. Erre a jelenségre hívja fel a figyelmet Gerhes Gábor saját atlasza, mely ötvözi az egyetemes tudást a személyes nézetekkel, ami egyszeriben megcsavarja az Atlas valódi feladatát. Ezzel rávilágít, hogy tulajdonképpen a wikipédiát használni olyan, mintha egy lexikon tartalma nem csak tényeken nyugodna, hanem egyetlen ember személyes megélésein is. A felvetés érdekes, a kiállítás pedig április 17-ig tekinthető meg a Kiscelli múzeumban.
