fbpx

A kapcsolati manipulációról – interjú Zaka Dóra pszichológussal

Napjainkban számos dokumentumfilm jelenik meg manipulátorokról, akik valamilyen formában átverik, vagy erősen befolyásolják társaikat. Kíváncsiak voltunk, mi állhat ezeknek a kapcsolatoknak a hátterében, illetve hogyan zajlik a manipuláció.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Egyre több dokumentumfilm és sorozat jelenik meg a különböző szolgáltatók felületein, amik manipulatív kapcsolatokról, komoly átverésekről rántják le a leplet. Gyakoribbak manapság az ilyen jellegű kapcsolatok, vagy csak könnyebben értesülünk róluk?

Ez egy nehéz kérdés, nincs erre vonatkozó statisztikai adat a fejemben, de úgy gondolom, nem feltétlenül gyakoribbak, mint korábban. Manipulátorok mindig voltak, és lesznek is, de régen nem hallottunk ennyit róluk és erről a kérdéskörről. Sajnos. Ha mégis amellett kellene érvelni, hogy miért gyakoribb ma a kapcsolati manipuláció, akkor azt mondanám, hogy amiatt, mert a különböző formák által sokkal több a lehetőség rá. A technológiai fejlődés kitágította a módszerek skáláját a jó dolgokban, de ugyanúgy ilyen téren is.

Az is biztos, hogy nagyon felkapott téma lett ez mostanában, így nem csoda, hogy a filmgyártásban is hangot adnak ennek, hiszen jó eséllyel számíthatnak sikerre. Ezáltal többet is hallunk róla. Szóval valahogy ez egy ilyen spirál is lehet. Én is nagyon fontosnak tartom, hogy ez egy olyan téma legyen, amiről minél többen hallanak, mert ez sokat segít abban, hogy felismerjék a mérgező kapcsolatokat, ha manipulációnak vannak kitéve és jobb eséllyel tudjanak aktívan tenni ellene. Ez pedig hosszú távon annak a kulcsa lehetne, hogy csökkenjen az ilyen kapcsolatok száma. 

A mostanában szenzációnak számító Tinder svindler és A vegán szökevény esetében is a fő motiváció a pénz volt. Általánosságban elmondható, hogy ez az átverések egyik legnépszerűbb mozgatórugója, vagy van esetleg más indíték ami többször fordul elő? 

Manipulálni rengeteg módon lehet, és ezek közül csak néhány az, ami kifejezetten az anyagiak területét érinti. Azt gondolom, hogy az érzelmi manipuláció ennél gyakoribb, már csak azért is, mert számtalan formában és kombinációban megjelenhet. Bár a film kifejezetten az anyagi részére helyezi a hangsúlyt, hiszen egy dokumentumfilm és az óriási kicsalt összegek által ez az, ami igazán jól hangsúlyozható, azt gondolom, hogy ezek a filmek ennél sokkal többről szólnak. Valójában ez is pszichológiai manipuláció.

 A csaló elhiteti magáról, hogy ő maga a főnyeremény minden szempontból: figyelmes, odaadó, kedves, romantikus, nagyvonalú, sikeres és még jóképű is. Csupa olyan tulajdonságok, amikre nőként vágyunk, amikor egy ideális párról álmodozunk. De persze lehetne ennek férfi változata is, ahol a manipulátor egy nő, aki külsőre bombázó, belsőre határozott, ám mégis simulékony, kedves, szórakoztató, spontán és sikeres. A lényeg, hogy ezt a gyenge pontot fogja meg ő, a manipulátor, és kezdi el különböző taktikákkal támadni. Az áldozatok pedig valódi szerelmet éreznek, és a szerelmi elvakultság közepette eszükbe sem jut megkérdőjelezni a másik egyetlen kérését sem. Sokan vannak, akik nem akarnak anyagi javakra szert tenni manipuláció által, hanem arra van szükségük, hogy valaki ott legyen mellettük, aki felett kontrollra törhetnek, akinél dominánsabbak, így az felnéz rájuk. Ez egyfajta nárcisztikus pszichológiai szükséglet, amit a különböző manipulatív stratégiák által ki tudnak elégíteni. 

Hogyan lesz valakiből manipulátor?

A manipulátorok élettörténetében nagyon gyakran szerepelnek egészségtelen, nem jól működő kapcsolatok. Sokszor lehet azt is látni, hogy mérgező családokból jönnek, ahol lehet, hogy például már a szüleik is ilyen módszerekkel működtek, vagy éppen alkoholizmusban érintettek, bántalmazók, esetleg elhanyagolók voltak. Nem láttak jó mintát arra, hogyan kell kommunikálni, milyen két ember egyenrangú kapcsolata, hogyan kell jól működtetni egy párkapcsolatot, családot.

Éppen ezek miatt nem ritka az sem, hogy a manipulátorok személyiségzavarban érintettek, például a nárcisztikus személyiségzavarnak tipikus jellemzője ez a fajta működésmód. De az antiszociális személyiségzavarral élőknél is gyakori a hazudozás, és az, hogy nem éreznek lelkiismeret-furdalást, ha megbántanak valakit. Mindezek mellett lehetnek olyan manipulátorok is, akik eszköztelenek, és félnek a valódi kapcsolódástól, nem tudnak közelebb engedni magukhoz másokat, ezt pedig könnyen elérhetik azzal, ha folyamatosan lenyomják, kiszolgáltatott helyzetben tartják a másikat.

Mi jellemzi a manipulátor viselkedését, hogyan befolyásolja társát?

Ha szigorúan vesszük, életünk bizonyos pontjain mindannyian lehetünk manipulátorok egy-egy helyzet erejéig. Nyilvánvalóan nem feltétlenül szeretjük ezt bevallani, de mindenkinek az életében lehet olyan helyzet, amikor a manipuláció eszközeihez folyamodik annak érdekében, hogy elérjen valamilyen célt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, akár már azt is ide sorolhatjuk, ha a gyermek szépen néz szüleire, hogy plusz egy gombóc fagyit kaphasson, vagy párkapcsolatban a barátokkal töltött idő miatt veszekedő pár egyik tagja sokat bókol a másiknak, vagy extra házimunkát végez azért, hogy az könnyebben vegye, hogy megint velük akarja tölteni az estét. 

Ezek önmagukban még nem is tűnnek annyira veszélyesnek – és tényleg nem is azok –, ha nem ezek uralják a kapcsolatot. A manipulátor legfőbb célja a kontroll, és ennek érdekében bármilyen eszközt bevet. Lehet, hogy először kedvesen bókol, eláraszt minden földi jóval, mondhatni megágyaz a későbbieknek. Ezután jön – például a filmek esetében – az anyagi kölcsön, az egyre nagyobb pénzügyi szívességek. De ha érzelmi manipulációra gondolunk, akkor ezután jöhet például a nyílt becsmérlés, vagy a rejtett, de hasonló hatású mártír-szerep felvétele, esetleg az érzelmi zsarolás. 

A manipulátorok nagyon gyakran élnek az úgynevezett „love bombing” vagy magyarul „szerelmi bombázás” módszerével, és épp ez az, amit A Tinder-csaló is megjelenít: ismerkedés után azonnal nagy értékű ajándékok, drága utazások, és olyan túlzó mondatok, mint, hogy „te vagy a lelki társam”, „nem találkoztam még senkivel, aki hozzád fogható”. Amiről nyilván külső szemlélőként érezhetjük, hogy túlzás, nem reális, és ijesztően gyors a tempó, de benne lenni egészen más.

Vannak már kutatások arra, hogy például a szerelmi bombázás módszerével nagyon gyakran élnek a nárcisztikus személyiségzavarban érintettek. Ők pedig aztán olyan megnyerőek tudnak lenni, hogy teljesen elkápráztatják áldozataikat, így gyakorlatilag a bájjal fedett manipulatív stratégiájuk által bármit el tudnak érni náluk. Különösen nehéz ezt felismerni amiatt, mert a szerelem kezdeti, rózsaszín köddel borított időszakában hasonló élmények jelenhetnek meg, mint a love bombing esetén, így ezeket mindenképpen érdemes megtanulni megkülönböztetni egymástól.

Az említett dokumentumfilmekben számunkra, nézők számára szinte egyértelműek az adott szituációk, az átverés ténye. Az áldozatok, akik ezekbe a helyzetekbe kerülnek miért nem látnak tisztán? Miért vagy hogyan válnak manipuláció áldozatává?

Erre egyetlen szóval is tudnék válaszolni: szerelmesek. A szerelem pedig sokszor elvakít. A párkapcsolatok első időszakában, amikor tényleg abban a bizonyos rózsaszín ködben élünk, nem látjuk a másik rossz tulajdonságait, sőt egyáltalán fel sem merül, hogy lennének neki ilyenek. Ennek még hormonális háttere is van, ami megnehezíti, hogy racionálisan gondolkodjunk. Mivel a csaló nem mutat semmi olyan jelet, ami gyanús lenne, helyette azonban kiemelt figyelmet fordít a nőkre, látszólag mindent megad nekik, miért is kételkednének, amikor például azt mondja, hogy veszélyben van és pénzre van szüksége?

Ha a párunk ilyesmit kér, ráadásul egy jól megalapozott sztori áll már mögötte, hát megadjuk, amire szüksége van. Hiszen féltjük, nem akarjuk, hogy baja essen. El sem bírnánk viseli, ha a mi önzőségünk vagy túlzott óvatosságunk miatt történne vele valami. Ha fel is bukkan a kétely gondolata, akkor is könnyen meggyőzzük magunkat, hogy az a helyes döntés, ha segítünk rajta. Mert nem tudunk ellenérvet felhozni, hiszen ő már rengeteg pénzt elköltött ránk. A manipulátor csodásan használja a szavakat, hízeleg, bókol, vagy éppen bűntudatot, lelkiismeret-furdalást kelt, jól ráérezve arra, hogy mit akar hallani áldozata, amivel csak tovább erősíti a felé mutatott bizalmat. 

A Tinder svindler és A vegán szökevény esetében is nők az áldozatok. Fogékonyabbak, manipulálhatóbbak a nők, vagy ez puszta véletlen? És ha igen, akkor ez miért van?

Nagyon szép, ahogy már ezt a kérdést is átszövik a nemi sztereotípiák, jól megmutatja, hogyan látunk minden jelenséget ezeken a szemüvegeken át. Azt hiszem, ha ezt most egy férfi tette volna fel nekem, akkor valahogy így is hangozhatott volna: „Miért lehet az, hogy ezek a filmek azt mutatják be, ahogy egy férfi manipulál, pedig köztudott, hogy a nők a nagy manipulátorok, akik bármire ráveszik a férfiakat?” 

Nem gondolom, hogy lenne ebben ilyen egyértelmű nemi különbség, talán inkább a preferált módszerben lehetnek mások. De hiszem, hogy ebben tényleg nagyon erősen benne vannak a nemi sztereotípiák és egyéb előítéletek is. Valaki szerint a nők a gyengébbik nem, tehát nyilvánvaló, hogy őket manipulálják, míg mások szerint a nők irányítják a férfiakat, és bármit el tudnak érni náluk hízelgéssel, esetleg duzzogással, vagy a jó öreg sírással. Ugyanígy mondhatjuk, hogy a férfiak érzéketlenek, simán elbánnak a nőkkel, és azt is, hogy szegények, annak érdekében, hogy megkapják a nőktől a gondoskodást, el kell viselniük, hogy állandóan manipulálva vannak. Vagy gondoljunk csak a „férfi a fej, de a nő a nyak” mondatra. Szóval azt gondolom, hogy nincs ebben elcsúszás egyik nem irányába sem, legalábbis én biztosan nem tudok erről.

Hogy egy kis segítséget nyújtsunk az esetleg hasonló helyzetbe keveredett személyeknek, mondanál pár egyértelmű jelet, ami azt sugallja, hogy társunk erősen manipulálni próbál bennünket, esetleg átverés áldozatai vagyunk? Vannak egyáltalán egyértelmű személyiségjegyek amik erre utalhatnak?

Az mindenképpen legyen felhívó jel, ha az ismerkedés nagyon korai szakaszában házasságról, közös gyerekekről beszél, vagy állandóan azt hangoztatja, hogy mennyire csodálatos vagy, valaki olyan, akiről még álmodni sem mert, esetleg arról beszél, hogy nem tudja, mi lenne vele nélküled, lehet, hogy bele is halna a fájdalomba. A nagy szavak veszélyesek lehetnek, ugyanakkor leginkább a saját érzéseink alapján juthatunk el arra a következtetésre, hogy manipulációval állunk szemben. 

Ha azon kapjuk magunkat, hogy állandóan mi vagyunk a hibásak mindenért, és már lassan ez számunkra is természetes, gondolkodjunk el rajta, hogy tényleg így van-e. Ha elkezdjük megkérdőjelezni magunkat, például emlékeinket egyes helyzetekről vagy véleményeinket, akkor lehet, hogy a manipuláció egyik legveszélyesebb változatával, a gázlángozással állunk szemben. Ilyenkor az történik, hogy a manipulátor áldozata minden mozzanatát megkérdőjelezi, egészen addig, míg az akár úgy is érezheti, hogy már nem ura többé tetteinek, gondolatainak, megbolondult. Az is egy jel lehet, ha a másik „viccei” valahogy nem viccesek, hanem inkább egyfajta feszítő érzést hagynak bennünk. Sokszor burkolják a manipulátorok bántásaikat „csak vicceltem” típusú mondatokba, amivel elüthetik az élét, de érzet-szinten ezek könnyen nyomot hagyhatnak. Ha észreveszünk egy ilyet, kezdjünk el jobban odafigyelni. Mindig hallgassunk a saját testünkre, mert a manipulátoroknál nagyon gyakori, hogy az, amit mondanak, ellentmond annak, ahogy mondják, vagy ahogy érezzük magunkat a szavaiktól. 

Kapcsolódó cikkek