Az első 7 epizód – melynek stábjában Antal Nimród neve is felbukkant – pont ugyanolyan sikeresnek bizonyul, mint az előző évadok, sőt én merem állítani, hogy ez az évad jobb volt, mint az előző. Éppen ebből a gondolatból forrt ki a mai cikkem, amiben arról írok, hogy a zenén, a képi világon és a szereplőválasztásokon túl mi vitte ekkora sikerre ezt a sorozatot.
Az a bizonyos 80-as évek, amit a Stranger Things tökéletesen tükröz
A Stranger Things a tökéletes sorozat azoknak, akik a 80-as évek után áhítoznak. Az epizódok ebben az évtizedben játszódnak, így tele vannak referenciákkal és a korszakhoz illő utalásokkal. Említésre kerülnek benne olyan filmek, mint a Vissza a jövőbe, a Terminátor és a Szellemírtók is, sőt a negyedik évadban már a tárcsázós internet is megjelenik. A színészekről se feledkezzünk meg, Winona Ryder és Sean Astin is a nyolcvanas évek sztárjaiként váltak ismertté. Mindemellett nemcsak azoknak lehet fontos és nosztalgikus a sorozat, akik a nyolcvanas években éltek. A jelenlegi trendek, legyen szó divatról, zenéről, mind oda nyúlnak vissza, így nem csoda, hogy a filmiparban is nagy sikert arat ennek az időszaknak a visszahozása.
Egy sorozat, de többféle műfaj
A sorozat egészen széles közönséget képes elérni, hiszen még engem is berántott, aki történetesen ki nem állhatja a horrorfilmeket. Mégpedig azzal győzött meg, hogy a vér, és a gyilkosságok mellett nagyon szépen mutat be felnőtté válásról, különböző életszakaszok kihívásairól is jeleneteket. Mindemellett humoros és nagyon szerethető. Vagyis a sorozat soha nem ragaszkodik egy műfajhoz, ehelyett mindegyikből használ elemeket. Nem csoda, hogy így ezeknek a stílusoknak a kedvelői mind szeretik a Stranger Things-t, de azok számára is megtetszik, akik általában nem néznének horrort vagy thrillert.
Függőben hagyott cselekmények
Gyakorlatilag minden egyes epizód vége egy körmönfont cliffhangerrel végződik. A cliffhanger a filmszakmában használt kifejezés, ami az egyes filmek vagy sorozatepizódok függőben hagyott cselekményére utal. Különösen intenzív jelenség ez az első évadban, de a többiben is megjelenik, főleg most a negyedik évad 7. része után hagyott sok kérdést bennünk a sorozat. Ennek köszönhetően pedig nagyon könnyen függőjévé is válhatunk a műnek.
Stranger Things karaktereinek fejlődése
Egy jó történethez elengedhetetlen a karakterfejlődés. Természetesen mint mindig, most is a főszereplő kapja a legnagyobb lehetőséget, hogy betekintést nyerhessünk a múltjába, elméjébe, és Eleven esetében a szökése utáni életébe. De a Stranger Things-ben a mellékszereplők fejlődését is végig követhetjük. Vegyük Nancy-t az eleinte középiskolás lányt, aki kétségbeesetten szeretne beilleszkedni, és elnyerni a környezete tetszését, majd ehelyett pár epizód múlva menő és éleslátású fiatal nővel találkozhatunk, aki nyomoz és feltárja Hawkins titkait és összeesküvéseit. És ott van Hopper, aki az elérhetetlen, grumpy személyből a legszerethetőbb figura lesz.
Érzelmi hullámvasút
A sorozat egy valódi érzelmi hullámvasútra tesz fel mindenkit. A szereplők sokszínűségének köszönhetően pedig mindenki találhat magának egy kedvencet, akinek osztozhat az éppen aktuális válságán vagy örömében. És ide tartoznak azok a szélsőséges jelenetek, amik a rajongókból heves reakciókat váltottak ki: az első és a harmadik évad vége, amikor Elevent és Hoppert áldozzák fel. Emellett szerencsére rengeteg lélekemelő pillanat is van, például ha Hopper és Eleven kapcsolatát nézzük, vagy amikor újra találkozik Eleven Mike-kal és a többiekkel. Mindez azért jöhet létre, mert a nézők nagyon ragaszkodnak a sorozat szereplőihez, és feszült izgalommal tölti el őket sorsuk miként alakulása.
Kiemeltkép forrása: netflix.com
