fbpx

Az Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek kiállításon jártunk

A Magyar Nemzeti Galéria C épületében található kiállítás visszarepít minket 100 évvel ezelőttre. Az ott látható alkotások egytől egyig az art deco valamilyen formáját nemcsak képviselik, de meg is testesítik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) eddig még nem látott, átfogó képet ad az art deco stílusról, és elénk varázsolja többek között a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát. A plakátok mellett folyóiratok, reklámok, könyvek, képes magazinok illusztrációi, illetve iparművészeti tárgyak: bútorok, kerámia- és üveg művek, ruhák, cipők, kiegészítők, kották, jelmeztervek, bútortervek, építészeti rajzok is szerepelnek a tárlaton.

Az art deco irányzatról

Az art déco az art décoratif (díszítőművészet) francia kifejezés rövidítése, az I. világháború után megszületett iparművészeti irányzat. Megjelent az építészetben, festészetben, alkalmazott grafikákban, a szobrászatban és a filmművészetben egyaránt. Az 1920-as években Franciaországból indult el, majd az 1930-as évekre már az Amerikai Egyesült Államokba, de egész Európába, a Dél-afrikai Köztársaságba és Kínába is elért. Ez az első modern világstílus, mely az élet minden területére kihatott, beleértve a kor divatját, és sajtóreklámjait is. Kialakulását segítette az első világháború utáni jólét, a fogyasztói igények megnövekedése, a luxuscikkek importálása, és az ehhez készült plakátok. A plakátok forrásai legtöbbször a fotók és a filmek voltak, ugyanis fényképezés mellett ebben az időben a mozifilm is egyre nagyobb szerepet kapott. 

A kiállításról

A kiállítás során nemzetközi és magyar művészeket és alkotásaikat egyaránt megismerhetünk. Hazánk olyan híres alkotóitól láthatunk munkákat, mint Kozma Lajos, aki az enteriőrművészetben játszott nagy szerepet. Lukáts Kató tervezőgrafikus munkáit is megcsodálhatjuk, akit az Ablak Zsiráf, Gőgös Gúnár Gedeon és a Zengő ABC illusztrációiról jól ismerünk. Valamint egy Bottlik József féle Orion rádiót is van szerencsénk megtekinteni.

De találkozhatunk még például a Corvin áruház bevásárló zacskóival és plakátjaival egyaránt. Azonban nemcsak az áruházak, hanem a mulatók is szerepet kaptak a tárlaton, amik jól illusztrálják, hogy a színházak, éttermek lehetőségei miatt mennyire pezsgett az élet. És a lista itt még nem ért véget, de a többit inkább mutassa be a kiállítás!

art deco
ifj. Richter Aladár, 1936 (Magyar Nemzeti Galéria)

Számomra az egész tárlaton a legszembetűnőbb a nők szerepének átalakulása volt. Nemcsak amiatt, hogy a plakátok szereplői lettek, hanem ahogyan az addig megszokott női kép mennyire megváltozott. Otthonülő családanyákból, dolgozó és az éjszakában is megjelenő nők lettek. És emiatt a női divat is átalakult, amiről szintén egy komplex képet kapunk a kiállítás során. Mindemellett míg korábban a sminket az erkölcstelenséggel párosították, ezt is sikerült ennek a korszaknak megváltoztatnia. És talán pont ekkor alakult ki az a női ideál, amit ma szeretnénk lerombolni?

Sajnos az art deco végét a II. világháború jelentette. A plakátokról eltűnt a csillogás, helyette háborús és katonai tematikájú képek kerültek rájuk. De szerencsére a galéria tárlatának köszönhetően az art deco újra felelevenedik! Nekem izgalmas volt látni azt a merészséget, amit ez a már 100 éves stílus képviselt. Sok tárgy díszei nagyon beszédesek, érezhető, hogy az emberek mennyire elhitték a vidámságot, boldogságot, és az is, hogy ezt minden felületen szerették volna ezt képviselni és híresztelni. Emellett érdekes volt megtapasztalni, hogy ennyi idő alatt hogyan fejlődött például a grafika és a marketing, illetve átgondolni, hogy mit képvisel most és mit képviselt 100 éve.

Ajánlom ezt a kiállítást azoknak, akik csak érdeklődnek az art deco stílus iránt, de azoknak is, akik már jártasak benne. Ugyanis mindkét esetben tartogat meglepetéseket!

A kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria C épületében – 2022. április 12. – augusztus 28. között látogatható.

Még több információ a Galéria honlapján itt elérhető.

Borítókép forrása: Magyar Nemzeti Galéria

Kapcsolódó cikkek