fbpx
A Binge eating avagy falási roham (BED) a táplálkozási és étkezési zavarok egyik fajtája, amelyet ma már hivatalos diagnózisként ismernek el.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Világszerte az emberek csaknem 2%-át érinti, és az étrenddel összefüggő további egészségügyi problémákat, például magas koleszterinszintet és cukorbetegséget okozhat.

A táplálkozási és étkezési zavarok nem csak az élelmiszerről szólnak, ezért ismerik el pszichiátriai rendellenességekként. Az emberek általában egy mélyebb probléma vagy más pszichológiai állapot, például szorongás vagy depresszió elnyomása érdekében fejlesztik ki őket.

Mi az a falási zavar, és mik a tünetei?

A Binge eating-ben  szenvedők rövid időn belül sok ételt megesznek, még akkor is, ha nem éhesek. Az érzelmi stressz vagy depresszió gyakran szerepet játszik ebben, és kiválthatja a falási időszakot.

A személy ilyenkor felszabadulást vagy megkönnyebbülést érezhet a falás során, de utána szégyenérzetet vagy az irányítás elvesztését tapasztalhatja meg.

Ahhoz, hogy az egészségügyi szakember diagnosztizálhassa a Binge eatinget, a következő tünetek közül legalább háromnak jelen kell lennie:

  • a normálisnál sokkal gyorsabban eszik
  • addig enni, amíg kellemetlenül jól nem lakik
  • nagy mennyiségű evés éhségérzet nélkül
  • szégyenérzet és emiatt egyedül eszik
  • bűntudat vagy undor önmagával szemben

A BED-ben szenvedő emberek gyakran rendkívüli boldogtalanságot és szorongást tapasztalnak túlevésük, testalkatuk és súlyuk miatt.

Mi okozza a falási zavart?

A binge eating okai nem teljesen ismertek, de valószínűleg számos kockázati tényező miatt következhetnek be, beleértve:

Genetika: A BED-ben szenvedők fokozott érzékenységet mutathatnak a dopaminnal szemben, amely egy olyan vegyi anyag az agyban, ami a jutalom és az öröm érzéséért felelős. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a rendellenesség öröklődhet.

Nemek aránya: A Binge eating gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Az Egyesült Államokban a nők 3,6%-a tapasztal BED-t élete valamely szakaszában, szemben a férfiak 2,0%-ával. Ennek oka lehet a mögöttes biológiai tényezők.

Változások az agyban: Vannak arra utaló jelek, hogy a BED-ben szenvedő betegek agyi szerkezetében olyan változások léphetnek fel, amelyek fokozott reakciót és kisebb önkontrollt eredményeznek.

Testméret: A Binge eating-ben szenvedők csaknem 50%-a elhízott, és a súlycsökkentő műtétet kereső betegek 25-50%-a megfelel a BED kritériumainak. A súlyproblémák okai és következményei is lehetnek a rendellenességnek.

Testkép: A BED-ben szenvedőknek gyakran nagyon negatív a testképük. A testi elégedetlenség, a fogyókúra és a túlevés hozzájárul a rendellenesség kialakulásához. 

Zabálás: Az érintettek gyakran arról számolnak be, hogy a kórtörténet első tüneteként falási rohamokat tapasztaltak. Ebbe beletartozik a gyerekkorban és a tizenéves korban tapasztalt falás is.

Érzelmi trauma: A stresszes életesemények, mint például a bántalmazás, a halál, a családtagtól való elszakadás vagy az autóbaleset kockázati tényezők lehetnek. A súly miatti gyerekkori zaklatás is hozzájárulhat ehhez az állapothoz.

Egyéb pszichológiai állapotok: A BED-ben szenvedő emberek csaknem 80%-ának van legalább egy másik pszichológiai rendellenessége, például fóbiák, depresszió, poszttraumás stressz-zavar (PTSD) , bipoláris zavar, szorongás vagy szerhasználat.

A falási epizódot kiválthatja a stressz, a diéta, a testsúllyal vagy a testalkattal kapcsolatos negatív érzések, az élelmiszer elérhetősége vagy az unalom.

Mik az egészségügyi kockázatok?

A BED összefüggésben áll a súlygyarapodással és a kórosabb elhízással, valamint a kapcsolódó betegségek, például a cukorbetegség és a szívbetegség fokozott kockázatával. Vannak más egészségügyi kockázatok is, beleértve az alvási problémákat, a krónikus fájdalmat, a mentális egészségügyi problémákat és az életminőség romlását.

Milyen kezelési lehetőségei vannak a Binge eating-nek?

A BED kezelési terve az evészavar okaitól és súlyosságától, valamint az egyéni céloktól függ. A kezelés megcélozhatja a falási magatartást, a túlsúlyt, a testképet, a mentális egészségügyi problémákat vagy ezek kombinációját.

A terápiás lehetőségek közé tartozik a kognitív viselkedésterápia, az interperszonális pszichoterápia, a dialektikus viselkedésterápia, a súlycsökkentő terápia és a gyógyszeres kezelés. Ezeket lehet egyénileg, csoportos keretek között vagy önsegítő formában is végrehajtani.

Egyes embereknél csak egyfajta terápia szükséges, míg másoknak különböző kombinációkat kell kipróbálniuk, amíg megtalálják a megfelelőt.

Egy orvosi vagy mentális egészségügyi szakember tanácsot adhat az egyéni kezelési terv kiválasztásához.

Forrás

Kapcsolódó cikkek