fbpx

Mentsük meg a korallokat! – Poldermann Lilla és Kovács Kitti interjú

Mentsük meg a korallokat! Ezzel az ötlettel állt elő Poldermann Lilla huszonegy éves, az Utrecht University „Sustainability Science” szakján tanuló magyar lány szaktársaival, és ennek a nemes célnak az eléréséhez nem más eszközt választottak, mint a divatot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Vadász Viola cikke

Segítségül Kovács Kittit, a jelenleg Rotterdamban tanuló, feltörekvő grafikus tervezőt hívták, aki a dizájn megoldásokért felelt.

Hogyan és mikor született meg az alapötlete a projekteteknek?

P.L.: Az iskolai szövetségben, amelynek az egyetemen tagja vagyok, minden évben feladat új merchandise-t tervezni, amelynek bevétele a bizottságunk, a Kolokolo által kiválasztott szervezetnek megy. Mi a Coral Reef Care-t választottuk. A mi felelősségünk volt kitalálni, mégis milyen ruhadarab funkcionáljon, mint merch, illetve a dizájn is a mi feladatunk volt. Végül egy fekete hosszú ujjú pólóban állapodtunk meg, erre jött még a minta. A felsőt elsősorban a szövetség tagjainak árultuk, de nyilván minél több a bevétel, annál jobb, ezért én is vittem haza Magyarországra, illetve szövetség tagjain kívül is többen vásároltak tőlünk.

Mi a kedvenc részetek az alkotási-eladási folyamatban?

P. L.: Kitti biztos nem így van vele, de az én kedvenc részem a dizájn megalkotása volt. Kittin kívül nekem volt a legtöbb beleszólásom a bizottságon belül, hogyan nézzen ki a design. Nagyon jó volt látni, hogy a kezdeti megoldásokból végül mi lett a végső eredmény, mert rengeteget változott menetközben a dolog. 

mentsük meg a korallokat

Volt valamilyen nehézség, amibe a projekttel kapcsolatban ütköztetek? 

K.K.: A bizottság hetente tartott megbeszéléseket, amelyeken én nem tudtam részt venni, így csak Lillával tudtam kommunikálni a fejleményekről. Így kissé érdekesen alakult a kommunikáció, sokkal több idő volt megbeszélni a változtatásokat. Visszanézve, sokkal hatékonyabb lett volna, ha inkább hetente Teamsben csinálunk egy meetinget és ott beszéljük meg a teendőket.

Mit tartasz a legnagyobb sikerednek a projekttel kapcsolatban? Milyen eredményeitek voltak? 

P. L.: Számokban nézve: Száz pólót adtunk el, ezzel ezer eurót sikerült összegyűjtenünk, mint profit, ezt mind a Coral Reef Care organizáció kapta. Viszont ami számomra a legnagyobb siker és legjobb eredmény, az az, hogy rengeteg barátom még mindig hordja a pólót, illetve, hogy van olyan, hogy megyek biciklivel Utrecht utcáin és meglátok valakit, aki viseli a felsőnket. Nagyon sok dicséretet kaptunk, sokan kiemelték, hogy végre nem egy pulóver, hanem csak egy hosszúujjú. Látszik, hogy ez egy olyan projekt volt, amely nem csak abban a pillanatban volt sikeres, hanem lehet látni hosszabb távon is az eredményét.

Volt valamiféle kommunikációs stratégiátok, amelyet a projekt népszerűsítésénél használtatok legyen az Instagram marketing vagy más platformokon való megjelenés? Mi volt az az üzenet, amit át szerettetek volna adni?

P.L.: A népszerűsítés több felületen történt: egyszerre folyt a promóció a szövetségünk honlapján, illetve az Instagram és Facebook oldalán. Ezeket a platformokat nagyon sok diák, illetve egyetemi alumni is követi, így rengeteg embert el tudtunk érni. Ezen kívül a bizottságunk tagjai is reklámozták a saját közösségi média felületeiken is a termékünket.

Ami viszont a legjobban működött, az a szövetségünk WhatsApp csoportja volt, innen tájékozódott a legtöbb ember a felsőnkről. Kommunikációs stratégiaként nyilván kihangsúlyoztuk, hogy ezzel mit is támogat a vásárló, emellett azt is lekommunikáltuk, mennyire fontos számunkra, hogy a póló fenttartható, organikus pamutból készül, és a póló származási helye is Uttrecht, így teljesen „locally sourced” volt a projekt.

mentsük meg a korallokat

Van valamilyen tanácsotok azok számára, akik szintén szeretnének belekezdeni egy hasonló projektbe?

P.L.: Az egyik nagyon fontos dolog az időkezelés. Csak az, hogy megtaláljuk azt a céget, akinél szerettük volna a pólónkra nyomtatni, egy hónap volt. A dizájn véglegesítésével is rengeteg idő elment. Számolni kell azzal, hogy ez egy nem egy gyors folyamat. A másik dolog pedig az, hogy ne szabjon az ember határokat magának, amikor a tervezésre kerül sor. Sokkal többen preferálnak egy fantáziadúsabb és színesebb dizájnt, mint egy kisebb, kevésbé vibránsat, mert abból nagyon sok van. Nekem pont ez tetszik a Kitti alkotásában, hogy elfoglalja a teljes hátfelületet és hogy merész színei vannak.

K.K.: Sokkal direktebb kommunikációra van szükség egy ilyen projektnél, nem elég, ha csak 2 ember beszél egymással, a teljes csapatra szükség van.

A cikk szerzője Vadász Viola, az ELTE BTK egyik tanulója. A Divatkommunikáció kurzus keretein belül Kudron Anna (Pinkponilo stúdió) csoportvezetővel a diákok a fenntartható divat témájával foglalkoztak a 2022 tavaszi szemeszterben. Cikksorozatunk során bemutatjuk nektek a munkáikat. A kurzus a Média Intézet által valósult meg.

Hirdetés

Instagram

HIRDETÉS

Kapcsolódó cikkek