A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti múzeum éves kiállítási programját évek óta egy átfogó kerettémába helyezi. 2022, a reziliencia éve után 2023-ban a gondoskodás az a jelenség, amely értelmezési keretként szolgál kiállításaik és kapcsolódó programjaik számára.
A „gondoskodás” ebben az értelmezésben a szó szoros jelentésén túl a szolidaritás, a személyes és a társadalmi felelősség, a bizalom, humanitás és altruizmus témaköreit foglalja magában.
A múzeum időszaki kiállításai idén is a kortárs művészet jelentős alkotóit és aktuális tendenciáit mutatják be. Az idei évad indításaként a magyar neoavantgárd második generációja kiemelkedő alkotójának, Lengyel Andrásnak, a Felhőmúzeum megalapítójának költői és játékos életműve látható. A Bartók Fesztivál részeként kerül sor a nagyszabású nemzetközi együttműködésben készülő Boris Lurie & Wolf Vostell. Művészet a soá után című kiállításra, amely hiánypótlónak számít abban a tekintetben is, hogy gyűjtemény egyik legjelentősebb német művészét, Wolf Vostellt a magyar közönség olyan kontextusban ismerheti meg, amely művészetének formabontó és radikális jegyei mellett rávilágít társadalomformáló törekvéseire is. A nyár közönségsikere lehet a Cukizmus. Absztrakció és figuralitás között című nemzetközi válogatás, amely egyszerre ismerős és különös – többnyire rajzfilmekből, képregényekből, vagy az internetről vett – képi világot jelenít meg.
A szeptemberben nyíló Handle with care című kiállítás az élet törékenységére, a gondoskodásra szoruló egyének és közösségek sérülékenységére reflektál, és arra keresi a választ, hogy milyen szerepe lehet a kortárs művészetnek és a múzeumoknak ennek a sokszorosan összetett társadalmi problémának a feloldásában. Till Brönner: Identity – Landscape Europe című tárlata a Ludwig Múzeumban lesz látható először. Az októberben nyíló válogatás a pandémia utáni Európa valóságát mutatja be a neves jazz zenész és fotóművész látószögén keresztül. Az Esterházy Privatstiftunggal együttműködve idén decemberben ismét a múzeum ad otthont az Esterházy Művészeti Díj kiállításának, amely a fiatal képzőművész generáció rangos, mértékadó mustrájának számít.
A gyűjteményből rendezett állandó kiállítás, a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait feltáró Időgép kiállítás fontos fejleménye, hogy elkészült a kiállítás 290 oldalas katalógusa. 2023-ban is folytatódik a kiállító művészek rövid videóinterjúk formájában történő bemutatása, és a kísérő programokon többek között Picasso halálának 50. évfordulójáról is megemlékezik a múzeum.
Idén is kiemelt figyelmet kap a Velencei Biennálé. Több éves kutatómunka eredményeként a napokban jelent meg a szecessziós magyar pavilon történetét új megközelítésben bemutató kiadvány, Boros Géza A Magyar Pavilon a Velencei Biennálén című könyve. Márciusig látható a múzeumban Keresztes Zsófiának a tavalyi Képzőművészeti Biennálén szerepelt nagy sikerű mozaikszobor-installációja, Az álmok után: merek dacolni a károkkal. A májusban nyíló 18. Velencei Építészeti Biennálén a Ludwig Múzeum a Néprajzi Múzeummal és a Városliget Zrt.-ével együttműködve a Reziduum – The Frequency of Architecture című kiállítást mutatja be.
Az interaktív – hang-, fény- és térinstallációjú – kiállítás fókuszában Budapest új ikonikus épülete, a Ferencz Marcel (Napur Architect) által tervezett új Néprajzi Múzeum áll.
A 21. századi múzeumok egyik legnagyobb kihívása a személyre szabott múzeumi látogató élmény, a látogatók bevonása és a közös tudásteremtés. Az elmúlt időszakban – különösen a pandémia által teremtett helyzetben – egyértelművé vált, hogy az intézmény kortárs művészeti színtéren belüli vezető szerepét a fenntarthatóság és az innováció jegyében érdemes erősíteni. A Ludwig Múzeum 2023 második felében a Magyar Telekom támogatásával saját kutatásain alapuló digitális fejlesztéssel arra vállalkozik, hogy megújítsa a kortárs művészet befogadásának eszköztárát, élve a múzeumpedagógia legújabb módszereivel.
Szöveg és kép forrása: Ludwig Múzeum
