Gondoltad volna, hogy van egy város, ahol több mint 300 törpeszobrot is találsz, vagy hogy van olyan kápolna, ahol freskók helyett emberi csontok vannak a falon? A Vaják rajongói pedig igazi kincsekre lelhetnek egy lengyel utazás során.
Lengyelország soha nem fogy ki a felfedezésre vágyó helyszínekből. A legendák és a történelem lenyomatai végigkísérnek az utcákon és a településeken, olyan kincseket birtokolva, amelyek elképesztő és néha igencsak borzongató magyarázatokat, legendákat és titkokat rejtenek.
Városi mókák Wroclawban, avagy érdemes megismerkedni a wroclawi törpékkel
Wroclaw utcáin sétálva nem árt a lábunk elé nézni, hiszen, ha nem vagyunk elég óvatosak, könnyen megbotolhatunk egy törpében. A város ugyanis több, mint 300 bronzszobrot rejt belőlük, és néhol nem is olyan picik, hiszen akár egy felnőtt térdmagasságát is elérhetik. A törpevadászatot remekül össze lehet kötni a város felfedezésével. Wroclaw lakosait büszkeséggel tölti el a törpeállomány, így különböző térképek is a segítségünkre vannak abban, hogy hol találhatjuk meg őket. Számos legenda kering arról, hogyan kerültek Wroclawba az üdítő élményt nyújtó szobrok. Az őket ábrázoló graffitik a szocializmus idején, az 1980-as években jelentek meg először a városban, majd egyre több lett belőlük. Mára a szocialista rendszer elleni fellépés jelképeként tekintenek rájuk. Az első szobor, Papa, 2001-ben kapott helyet a városban, az egykori ’Narancs alternatíva’ rezsimellenes szervezet gyülekezőhelyénél. A városlakók annyira megkedvelték Papát, hogy egyre növelték a törpék számát, akiknek jól azonosítható hobbijuk vagy foglalkozásuk van.
Wieliczkai sóbánya, amely legendát és titkokat őriz a felszín alatt
Ha Krakkóban járunk, mindenképpen érdemes ellátogatni a misztikus wieliczkai sóbányába, amely a városközponttól 13 kilométerre található. Az egykori bánya kellemes, konstans 14 fokos hőmérsékleten természeti és építészeti remekműveket rejt, ráadásul terápiás céllal is funkcionál a légúti betegségben szenvedők kezelésére. A 2400 kamrát és járatot magába foglaló sóbánya (melyeknek azonban csak 2%-a látogatható) fő attrakciója a világ legnagyobb alapterületű föld alatt megbújó kápolnája, a Szent Kinga kápolna, amelyet arról a magyar hercegnőről neveztek el, aki megalapozta a sóbányászatot Lengyelországban. A legendák szerint ugyanis Kinga, IV. Béla király lánya az egykori Románia területén egy aknába hajította a Szemérmes Boleszlávtól kapott gyűrűjét, majd arra utasította a helyi bányászokat, hogy Lengyelországban, az akkor még ismeretlen földben kezdjenek el ásni a 13. században. A gyűrű csodával határos módon előkerült, Kinga nem titkolt szándéka, hogy a sóbányászatot betelepítse az országba, pedig sikerrel zárult. A misztikus hangulatot a durván faragott sószobrok, a plafonról lelógó sócseppkövek, a kápolna gyönyörű csillárjai, és a kristálytiszta vizű bányató is fokozzák.
A Vaják rajongói mindenképp látogassák meg Lengyelországot
A Netflix sikersorozatának, a Vajáknak (The Witcher) jeleneteit a világ számos pontján vették fel, így hazánk mellett többek közt a forgatás helyszínéül szolgált Lengyelország is. Az alkotók a Lengyelországban forgatott jelenetekkel Andrej Sapkowski, a sorozat alapjául szolgáló lengyel író előtt tisztelegnek. A történet egyik meghatározó eleme a Krakkó melletti Ogrodzieniec vára, amely a Soddeni csata helyszíneként látható a sorozatban. A vár része a Krakkó és Czestochowa közötti, több középkori várat is felvonultató népszerű turistaútvonalnak, amely Sasfészkek útként vált ismertté. Ha Vaják rajongói nem elégszenek meg ennyivel Lengyelországban, látogassanak el Gdansk ikonikus városkapujához, a Daruhoz, a Zalipe nevű falucskában található népi motívumokkal díszített házikókhoz, vagy a videójáték látványvilágát megihlető Nagy-lengyelországi vajdaság szélmalmaihoz Dziekanowice községbe, hogy még teljesebb Vaják-élményük lehessen.
Hátborzongató Koponya-kápolna, ahol az emberi elmúlás a szemünkkel is látható
Európában mindössze pár helyszínen találunk emberi csontokkal ’díszített’ létesítményeket, ezek közül az egyik Lengyelország délnyugati részén, Kudova-Zdrój településen található, a cseh és lengyel határ közvetlen közelében. A kedves kis barokk kápolnába belépve egészen szokatlan látvány fogadja a látogatókat, ugyanis stukkók helyett emberi csontvázak ékesítik. Mintegy 3000 négyzetméteren a falaknál és a boltozaton szorosan egymás mellé rendezett emberi koponyák sorakoznak, további 20-30 ezer darab pedig a kápolna alatti kriptában található. A kápolnát Czermna plébánosa, Vacław Tomaszek építtette a 18-19. század fordulóján, aki a templom melletti meredélyben elképesztő mennyiségű emberi csontra lelt egy napon. A meredély valószínűleg tömegsírként funkcionált, az egykori háborúk, fertőző járványok és éhínségek áldozatainak temetkezési helyszíneként. Egyes darabok természetesen beazonosíthatóak, többek közt Tomaszek, a község valamikori polgármestere és felesége koponyája is itt nyugszik.
Krakkóról itt írtunk nektek bővebben
