Magyarország Nemzeti Parkjairól írt összefoglalónkban olvashattátok, hogy hazánk tíz ilyen védett területtel rendelkezik, amelyek mindegyike különleges, egyedi bioszférával rendelkezik, amit a park felügyelet igyekszik megóvni. A következő sorozatban bemutatjuk nektek mind a tíz parkot, elhelyezkedésük szerint három részre osztva őket. Ezúttal az ország nyugati felének természeti csodára kerül a hangsúly. Lássuk is, mely Nemzeti Parkok helyezkednek itt el és azok mivel várják az odalátogatókat.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Magyarország északnyugati csücskében található a Fertő-Hanság Nemzeti Park, aminek egyik legjelentősebb szeglete a Fertő-tó, amelynek mind a magyar, mind az osztrák oldalát a Világörökség részének nyilvánították. Érdekessége, hogy a két ország saját Nemzeti Parkjait 1994-ben kötötte össze a tó okán, és azóta közösen látják el az ekörüli munkálatokat.
A Fertő-tó és környéke számtalan vízimadárnak, hüllőnek és kétéltűnek, valamit érdekes növény fajoknak ad otthont. Az osztrák határ közelében pedig a Csapody István Természetiskola és Látogatóközpontban tanulhatunk a Nemzeti Park élővilágáról. Valamint az egyik legfontosabb munka, ami jelenleg zajlik a területen, az a szikes-tavak élőhely-rekonstrukciója annak érdekében, hogy visszaállítsák az itteni élővilágot.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A nyugati térség szívében elhelyezkedő Nemzeti Parkot 1997-ben alapították, és hozzá tartozik a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton medencéje. Utóbbi területén már 1922-ben foglalkoztak a madarak védelmével, ez okból külön őrt állítottak ki a kócsagok figyelemmel követésére.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban azonban nem csak a táj- és állatvédelemre fektetnek nagy hangsúlyt, hanem az oktatásra is. A zirci arborétumban megismerkedhetünk a tájegység különböző növényeivel és virágaival, Bakonybélben egy kirándulással egybekötve tájékozódhatunk az Erdők Házában, Monoszlón geológiai bemutatóhelyet találunk, Zalaszántón vizimalmot csodálhatunk meg, Kápolnapusztán pedig egy bivalyrezervátumba is ellátogathatunk. Jól mutatja mindez, hogy hazánk ezen része is mennyire gazdag és különleges, amit érdemes a saját szemünkkel is látni.
Őrségi Nemzeti Park
Az ország legfiatalabb Nemzeti Parkját az Őrségben találjuk, ez a terület csupán 2002-ben lett védelem alá helyezve. Ellenben az egyik részét képező Őrségi Tájvédelmi Körzetet már 1978-ban létrehozták. Az Őrség hazánk legnyugatibb és egyben legcsapadékosabb része, ezért rengeteg apró csermely és patak hálózza be. Itt folyik továbbá a Rába, aminek érdekessége, hogy nincsen beszabályozva, tehát abban az ősi állapotában tekinthetjük meg, ahogyan létrejött és a természet által formálódott útja.
Az őrségi táj több mint felét egyébként erdő borítja, melynek jellegzetes növényei a mész kerülő erdei fenyvesek, a különböző páfrány fajták, találhatunk errefele még fekete- és vörös áfonyát is, illetve megannyi tölgy és bükkfát. Igazi érdekességet pedig a különböző láprétek jelentenek, amiken olyan növények maradtak meg, – például tőzegmohák – amik még a jégkorszak maradványai.
Duna-Dráva Nemzeti Park
A délen elhelyezkedő Duna-Dráva Nemzeti Parkot még 1996-ban alapították. Ahogyan a neve is jelzi, ez a terület is híres vizeiről, hiszen két folyó és annak elágazásai találhatóak itt. Ebből kifolyólag elképesztően gazdag a vizivilág, a különböző madaraktól a halakig. Itt található többek között Gemenc, ahol érdemes hajóba ülni és kievezni a vízre, mert az ártereken, ha egy pillanatra megállunk és figyelünk, nem csak elképesztő nyugalom szállhat meg minket, de az élővilág egyes elemeire is figyelmesek lehetünk.
Ide tartozik továbbá a Mecsek egy része is, valamintolyan izgalmas helyeken tanulmányozhatjuk a természet működését, mint a Tettyei mésztufabarlang, vagy az Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum.
Borítókép: Gemenc, Tajnay Dorottya
