Napjainkban a művészek már olyan számítógépes programokkal is dolgozhatnak, melyek lemásolják az emberi elmét, hogy egyedi műalkotásokat hozzanak létre. Vagyis a mesterséges intelligencia a képzőművészetek munkatársaként is megjelent.
Találkozhattunk ilyen műalkotásokkal albumok borítóján, galériák falain, magazinok előlapján. Sőt, a mesterséges intelligenciával megáldott rendszerek megtanulhatnak zenét komponálni, festményeket létrehozni, mozgóképet, animációt is készíteni, akárcsak a leghíresebb művészek. De még a restaurátoroknak úgy is segítségükre lehetnek, hogy rég elveszett művészettörténeti tárgyat alkossanak újra azáltal, hogy elemzik az adott művész műalkotásait, és elsajátítják a stílusát. Bizarr, ugye?
Mi az az AI Art?
Az AI Art, vagy AI művészet lényegében a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott művészetre utal. A mesterséges intelligencia pedig a számítástechnika egy olyan területe, mely az emberi intelligenciát utánzó vagy akár emberi agyat szimuláló gépek építésére összpontosít, mégpedig algoritmusok segítségével.
A mesterséges intelligencia gépi tanulással, különféle öntanuló algoritmusok segítségével tud újszerű műalkotást készíteni, melyek adatokból származnak. Egy ilyen alkotás lényegében egy művész és egy mesterséges intelligencia közös együttműködésének eredménye. Ennek keretein belül az önállóság jelentősen változhat, és az eredmény nagyban függ a mesterséges intelligencia által tanult adatok minőségétől.
Egy ilyen folyamat során az alkotók kreatív eszközként használják a mesterséges intelligenciát, és algoritmusokkal dolgoznak, hogy meghatározott szabályokat állítsanak fel, melyeken keresztül a gépek több ezer képet elemeznek, hogy megértsék az adott alkotási folyamatot. Az algoritmusok ezután új formákat, alakzatokat, figurákat és mintákat hoznak létre az alkotások elkészítéséhez.
A gépek mellett a mesterséges intelligenciával alkotó művészek kreatív kódolókkal, statisztikusokkal, informatikusokkal, és akár még idegtudósokkal is együttműködnek, hogy olyan gépeket építsenek, melyek feszegetik az emberi kreativitás határait.
Hogyan került mesterséges intelligencia a művészetek területére? – AI art történeti áttekintő
A mesterséges intelligencia fogalmának eredete a klasszikus filozófusokhoz köthető, akik az emberi gondolkodás folyamatának szimbolikus rendszerként való leírására törekedtek. Az első számítógépek és a programozható, kreatív gépek ötlete azonban csak a 19. században jelent meg.
Mérföldkőnek tekintjük Ada Lovelace-t, aki 1840-ben egyesítette kreatív és elemző ambícióit, és az első számítógép-programozóként és kreatív kódolóként beírta magát a történelembe az úgynevezett Analytical Engine mechanikus számítógéppel.
Majd 1950-ben Alan Turing angol matematikus és informatikus kifejlesztette a Turing-tesztet, mely arra keresi a választ, hogy a gépek képesek-e gondolkodni. Turing módszere a mesterséges intelligencia területének pillérévé vált.
Az 1950-es évek végén képzőművészek kezdtek el foglalkozni az új technológiai koncepciókkal, és kísérleteztek a számítógépes grafikával. A művészek, Manfred Mohr és Vera Molná a tudomány által vezetett esztétikai perspektívákat kutatták, és lenyűgöző műalkotásokat hoztak létre, amelyekről úgy gondolták, hogy a művészi folyamat szubjektivitásából származnak.
A mesterséges intelligencia fejlődésének következő állomását a GAN hálózatok, vagyis a generatív ellenséges hálózatok jelentették. 2015-ben Mordvintsev, a Google kutatója megtalálta a módját egy neurális hálózat rejtett mélységeinek feltárására, és annak tanulmányozására, hogy a gépek hogyan tanulják meg a vizuális fogalmakat.
Ezt követően a nyílt forráskódú tárolókkal és képzési adatkészletekkel való munka elérhetővé válása lehetővé tette a művészek számára, hogy létrehozzanak ilyen műveket. A mesterséges intelligencia művészetének egyik első aukcióját 2016-ban rendezték meg San Francisco-ban.
Mi is alkothatunk mesterséges intelligenciával?
Igen! A mesterséges intelligenciával létrehozott alkotások, vagyis az AI art-ok sokféleképpen elkészíthetők. Fejleszthetünk képeket mások stílusát alapjául véve, generálhatunk grafikákat pusztán szöveges leírások alapján, vagy megtanulhatjuk a kreatív kódolást és annak segítségével kizárólag kódokkal is készíthetünk egy-egy alkotást.
Számos program elérhető már ehhez, ilyenek például a Google Deep Dream, a WOMBO Dream, a GauGAN2 és az ml5.js is.
Hogyan forradalmasítja a mesterséges intelligencia a művészeteket?
Erre a kérdésre a válasz nagyon megosztó. Egyrészt ez az iparág is nagyon gyorsan fejlődik, így nem sok esély van arra, hogy eltűnjön. Helyette inkább pont hogy felvirágozni készül. De aggodalomra nincs ok, valószínűleg még sok éven át csodálhatjuk a kézzel készült alkotásokat is.
Emellett a mesterséges intelligencia nemcsak új alkotások létrehozásában és új ötletek kiváltásában segíthet, hanem hozzájárulhat a művészeti világban megjelenő műhamisítások felderítésében is. Annak ellenére, hogy a technológia megalkotói elismerik, hogy a folyamat nem mindig tökéletes, illetve a hamisításokat több mint 90 százalékos pontossággal észlelik, mégis úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia jobban megérti a művészi zsenialitás titkait, mint mi magunk.
