Annyi, de annyi ilyen receptajánlóba és reklámba futottam már bele gyanútlanul az elmúlt években, hogy aztán a legtöbből megtanuljam, miként kell megkenni egy szelet kartonpapírt nutellával, hogyan hitessem el az agyammal, hogy a kezemben tartott céklaszelet egyenlő egy darab ropogós, olajban kisütött chipsszel vagy, hogy miért tökéletes az esti filmezéshez a vajas, mindenféle jósággal megküldött pattogatott kukorica helyett egy rúd hámozott sárgarépa. A soron következő fehérjés palacsinta azonban hamis ígéretek és üres szólamok helyett kalóriabarát tápanyagértéket, könnyű elkészíthetőséget és kifinomult ízeket ígér.
Hozzávalók 1 adag elkészítéséhez:
60g (kb 2 darab) tojásfehérje vagy ha nem szeretnénk pazarolni, használhatunk egész tojást is, ebben az esetben 1 nagyobb méretűt üssünk fel
120g natúr Skyr: Egy speciális eljárással készített izlandi sajtféle, mely állagát és ízét tekintve is leginkább a joghurtra hasonlít, annál azonban kedvezőbb a kalória- és fehérjetartalma. A Spar és az Aldi üzleteiben is megtalálható, utóbbiban ráadásul különféle ízesítéseivel is találkozhatunk.
50g zabpehelyliszt
10g fehérjepor: bármilyen ízesítés játszik
15-20g nulla kalóriás édesítő
75g eper: megmosva, apróra vágva, de tapasztalataim szerint hasonló mennyiségű reszelt sárgarépával és almával is tökéletesen működik, utóbbiak esetében a reszelést követően szabaduljunk meg a többletnedvességtől
3g sütőpor
Kb 75ml cukrozatlan mandulatej: Ízlés szerinti mennyiség a szimpatikus tésztaállag eléréséhez. Bármilyen egyéb eredetű (növényi, állati) vagy fajtájú (zsíros, félzsíros, zero, kókusz, zab, rizs) változattal működik, ezek azonban kisebb-nagyobb mértékben módosíthatják a készétel kalóriatartalmát
csipet só
fahéj vagy vaníliaaroma: az ízlelőbimbók kielégítéséhez
Elkészítés:
Egy nagyobb méretű tálban keverjük össze a tojásfehérjét, a sajtot és a vaníliaaromát egészen addig, amíg egy homogén masszát nem kapunk.
Egy kisebb tálba mérjük ki és dolgozzuk össze a lisztet, a fehérjeport, a fahéjat, az édesítőt, a sót és a sütőport, majd adjuk hozzá a nedves alaphoz, és légyen a kettő egy, dolgozzunk szépen össze mindent. Nem kell megőrülni, elég néhány határozott keverés.
A tapasztalt sűrűségtől és egyéni preferenciáktól függően adjunk hozzá annyi tejet, amíg el nem érjük a kívánt tésztaállagot.
Pihentessük a kész tésztát néhány percig a hűtőben, ami pont elég lesz arra, hogy megmossuk, és apró darabokra vágjuk az epreket (meghámozzuk és lereszeljük a sárgarépát vagy az almát), amiket aztán óvatosan a némiképp besűrűsödött tésztába hajtogathatunk.
Vegyünk elő egy (türelmetlenebbek kettő) serpenyőt, gyújtsunk rá, lobbantsuk be, és tegyük tapadásmentessé pár csepp olaj vagy olajspray segítségével. Van, amikor nagyon meleg a serpenyő, és van, amikor szinte egyáltalán nem, na, esetünkben valahol a kettő közt akarunk dolgozni.
Egy merőkanál segítségével kezdjük el a serpenyőre halmozni a tésztát, majd várjunk egy kicsit. Amint apró buborékok kezdenek el feltűnni a palacsinta felszínén, fordítsuk meg, süssük a másik oldalát is nagyjából 2 percig, majd szedjük a készterméket egy tányérra.
Ismételjük meg a műveletet még kb. tíz-tizenötször.
Tálaljuk körkörösen, tornyokba rendezve vagy összevissza, bármilyen cukormentes sziruppal, egyéb hozzáadott gyümölccsel vagy tejszínhabbal, a különböző kombinációk számának csak képzeletünk és stratégiai felkészültségünk szabhat határt.
Kalóriaérték egy adagban:
Mindenféle extra feltét és fancy dolgok nélkül az alaprecept kalóriaértéke 373, makrókra lebontva pedig 4.8g zsír (0.8g telített), 47.9g szénhidrát (10.1g cukor, 7.8g rost) és 35.2g fehérje.
Izmokban gazdag étvágyat kívánok hozzá!
