Az öreg Sigmund Freud
A mindennapi élet pszichopatológiája című könyvében beszél erről a híres pszichiáter, persze, ekkor még nem magáról nevezte el ezt a jelenséget. „Minden elszólásnak megvan a maga oka. Sőt, olykor az elszólás révén komoly önleleplezés történik” – írta. Ő ezt parapraxisnak hívta, és úgy gondolta, ilyenkor elfojtott gondolataink, vágyaink, mintáink törnek utat maguknak.
Persze azt ő sem tagadta, hogy van olyan, hogy az ember csupán fáradt, és ilyenkor elhibázik szavakat. Ugyanakkor szerinte ezek az elszólások csupán a körülményeket adják, tehát valójában mindig van valami indoka annak, hogy éppen azt a szót rontjuk el. A már említett könyvében gyűjtötte össze ezeknek az elszólásoknak a lehetséges okait, ezért nevezzük ezeket manapság freudi elszólásoknak.
A Freudi elszólásról napjainkban
A neves osztrák pszichiáter által összegyűjtött történetek, példák mai szemmel sokkal inkább tűnnek anekdotáknak, mint sem laboratóriumi körülmények között letesztelt kísérleteknek. Így az semmiképp sem jelenthető ki, hogy minden nyelvbotlás, vagy elszólás a tudatalattink előtérbe törése lenne, sokkal inkább nyelvészeti, beszédképzési kérdésről beszélhetünk.
Lehet ez lingvisztikai dolog, ha mondjuk két szó nagyon hasonló, de az is előfordulhat, hogy az adott ember egyszerűen csak fáradt vagy ideges abban a szituációban, és már kevésbé tudja kontrollálni a gondolatait, vagy, hogy különbséget tegyen a szavak között.
A kutatókat azonban az továbbra is érdekelte, hogy a hasonló szavak közül, miért éppen azt választja ki az agy, amit. Újra elővették Freud elméletét, és megvizsgálták a tudatalattink mennyire befolyásolja ezt a választást.
Az egyik ilyen vizsgálat arról szólt, hogy két csoportra osztottak férfiakat, az egyiknél egy kihívó öltözetű nő volt a vezető, a másiknál egy hétköznapi öltözékű. A feladat szerint be kellett fejezni bizonyos mondatokat, és ahol a kihívó hölgy vezette a kísérletet, sokkal inkább helyettesítették a mondatokat szexuális töltetű szavakkal. Tehát a tudatalatti a mentális készletéből ezeket a típusú szavakat húzta elő.
De vajon miért? A kísérlet szerint a tudatalattink valóban hatással lehet a verbális megnyilvánulásainkra. Vagyis napjainkban bizonyítást nyert Freud elmélete, miszerint a tudatalatti vágyaink, gondolatinak igenis befolyásoló erővel lehetnek arra, mit és miért mondunk.
