A vegetáriánus táplálkozás már több évtizede, sőt talán inkább évszázada elterjedt étkezési forma. Azonban a 100%-ban növényi alapú étrend csupán 5-10 éve robbant be a köztudatba, és talán mostanra lett általánosan is elfogadott. Ennek ellenére sokan még mindig kételkednek hasznosságában, és tekintenek rá potenciális veszélyként, főleg ha gyerekekről van szó. Ennek többek között az edukáció hiánya, a berögzült hagyományokhoz és tradíciókhoz való ragaszkodás, és a nyitottságra való kevés hajlandóság az oka. Hiszen ha valaki eltér az általánostól, arra mindig kétkedve néznek mások, pusztán mert nem értik döntésének indokait, vagy éppen saját akaraterejükkel kapcsolatban offenzívként élik meg mások változtatási képességét. Mindezekből kifolyólag egy átlagos családban, ha bejelenti egy anyuka, hogy a gyereket növényi étrenden szeretné nevelni, akkor nagy valószínűséggel minimum egy rokon nekiesik. Talán itt az idő, hogy ezen változtassunk.
A tudomány a növényi étrend mellett áll
Az egyik leghíresebb kötet a témában Thomas M. Campbell és Dr. T. Colin Campbell Kína tanulmánya, ami átfogó tudást ad a növényi étrend hasznosságáról és annak pozitívumairól. De nem kell messzire mennünk, hogy bizonyítékokat találjunk. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karának idei első lapjában, a Táplálkozástudományi és dietetikai szemle 1. lapszámban megjelent egy cikk, ami a növényi étrend egészségre gyakorolt pozitív hatásairól számol be, elsősorban különböző betegségek megelőzésének szempontjából. Ennek a cikknek az összegzéséből idézem a következő mondatot, mely remélhetőleg minden kétkedőt végleg meggyőz: „A jelenleg elérhető kutatási eredmények is megerősítik azt a mára már több szakmai szervezet által is elfogadott állítást, hogy a növényi alapú étrendek, köztük a kizárólag növényi alapanyagokból álló formák is megfelelők lehetnek bárki számára.” Ez alapján tehát a világ legnagyobb táplálkozástudományi szakemberei, legyenek azok magyarok vagy külföldiek, mára már bebizonyították, hogy mind gyerek, mind felnőtt számára fenntartható a növényi étrend, és annak megfelelő alkalmazása nem veszélyezteti az egészséget.
Hogyan csináljuk jól?
Fontos először is felhívni a figyelmet arra, hogy hiánybetegségek bárkinél kialakulhatnak, függetlenül az étkezéstől. Tehát, ha valami gond merül fel, ne a táplálkozási formára gyanakodjunk, hanem járjuk körbe, hogy azon belül mit tudunk változtatni. Abbey Sharp, dietetikus Youtube csatornáján gyakran véleményezi mások ’what I eat in a day’ (mit ettem ma) videóit, ami egy egészen tanulságos formája a megfelelő étkezésre szoktatásnak. Abbey egyaránt ad tanácsot vegánoknak és mindenevőknek. Az egyik videójában egy vegán anyuka gyerekének növényi étrendű táplálására reflektál, amiben szót ejt róla, hogy lehet teljes értékű élete bármelyik gyereknek, ha így étkezik. A lényeg inkább az, hogy jelen legyen a változatosság benne.
Mit jelent ez? Bárhogyan is táplálkozunk, edukáljuk magunkat, és győződjünk meg arról, hogy minden fontos ásványianyagot, aminosavat beviszünk a táplálkozásunk során. Abbey a növényi étrenden élők esetében hangsúlyozza a vas, a cink és a kálcium bevitelének figyelemmel kísérését. Illetve ami még rettentően fontos, hogy B12 vitaminhoz csak külsőleg jut hozzá az, aki teljesen vegán módon étkezik. Mindenki esetében kiemeli a változatosságot, vagyis legyen jelen étkezéseinkben a fehérje, az omega zsírsavak, ahogyan a szénhidrát, és minél több nyers zöldség és gyümölcs is. Fehérjék esetében szoktak sokan aggódni, pedig valójában hány esetet hallottunk életünkben arról, hogy valaki fehérje hiányba halt volna bele? Valószínűleg egyet sem. Protein van a hüvelyesekben, a magvakban, a brokkoliban, a tofuban, és még sorolhatnánk. Egy fokkal nehezebb a vas, de azt is megtaláljuk a vörösbabban, mákban, nyers bébi spenótban. Valójában minden csak utánajárás és információszerzés kérdése. Illetve nagy dilemma szokta övezni a szénhidrátok kérdését, főleg a rengeteg szénhidrát csökkentett diéta kapcsán. Talán ez az a berögzült idea, amit a legnehezebb feloldani. Mindenesetre fontos, hogy tudjuk, a szénhidrát szükséges az agyunk működéséhez és a sejtmegújuláshoz is. Ezért egyáltalán nem szabad kiiktatni ezt az összetevőt, inkább arra figyeljünk, hogy gyakrabban válasszuk a lassan felszívódó változatát.
Ha mindezekre odafigyelünk, akkor igazából teljesen mindegy, hogy növényi étrenden étkezik a gyerekünk vagy mindenevő. Természetesen, ha kétségeink merülnek fel vagy szeretnénk megnyugtatni a nagymamát, akkor forduljunk olyan szakemberhez, aki nyitott a növényi étrendre, és segít nekünk, hogyan csináljuk helyesen. Mert lehet ezt jól csinálni, efelől ne legyen kétségünk! Segítségünkre lehet még a témában az említett Abbey Sharp blogja, ahol recepteket találunk, vagy a magyar Nagy Zita könyve, a Mit eszik a vega gyerek?, ami szintén telis-tele van növényi alapú, gyerekbarát receptekkel.
