Magyarországon kifejezetten sok vidra él más európai országokhoz képest, elsősorban a Dél-Dunántúlon.
Az E-waste a legnagyobb ütemben növekvő hulladéktípus a világon, évente megközelítőleg 50 millió tonna keletkezik belőle, ami nagyjából 4500 Eiffel-torony tömegének felel meg.
A divatipar problémás mivolta senki számára nem jelent manapság meglepetést, a környezetünkre gyakorolt káros hatásaival a legnagyobb márkáktól kezdve a kisebb tervezőkig mindenki tisztában van.
Az UNICEF felmérése alapján a magyar fiatalok jelenleg a hulladékgyűjtés terén a legaktívabbak a környezetük védelmében, de szívesen tennének többet és mást is, ha lenne elég hiteles információjuk.
A zöld finanszírozási eszközök kedvező feltételekkel biztosíthatnak forrásokat környezetbarát vállalkozások és projektek részére. A lehetőségekről Rozenberszki Zsófival beszélgettünk.
Mint minden összetett kérdésre, a divatipar fenntarthatósági problémáira sincs egyszerű vagy azonnali megoldás. Vannak azonban jobb lehetőségek a javítására, ilyen a regeneratívabb divatrendszer kialakítása is. De mi is ez?
Rendhagyó tanévnyitókkal indult a Klímahősök program, de nem csak iskolásoknak szól: az UNICEF Magyarország valódi tudást, részvételi és cselekvési lehetőségeket biztosít a klímaváltozás hatásai miatt szorongó fiataloknak.
Frissen doktorált, tanít, saját vállalkozása van, szívügye a fenntarthatóság. Az ipari maradékokban nem hulladékot lát, hanem lehetőséget, így jelenleg gyapjúipari maradékokból készít akusztikai paneleket, amiért klímainnovációs díjat is kapott.
A fenntartható divat folyamatosan keresi a megoldásokat arra, hogy hogyan lehetne a tömeggyártás által hátrahagyott hulladékot csökkenteni. A legtöbb esetben a divatipar nagyobb készletet termel, mint amennyit képes eladni, így súlyosabb mértékű energia- és erőforrást használ fel.
Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt.
Magyarországon kifejezetten sok vidra él más európai országokhoz képest, elsősorban a Dél-Dunántúlon.
Az E-waste a legnagyobb ütemben növekvő hulladéktípus a világon, évente megközelítőleg 50 millió tonna keletkezik belőle, ami nagyjából 4500 Eiffel-torony tömegének felel meg.
A divatipar problémás mivolta senki számára nem jelent manapság meglepetést, a környezetünkre gyakorolt káros hatásaival a legnagyobb márkáktól kezdve a kisebb tervezőkig mindenki tisztában van.
Az UNICEF felmérése alapján a magyar fiatalok jelenleg a hulladékgyűjtés terén a legaktívabbak a környezetük védelmében, de szívesen tennének többet és mást is, ha lenne elég hiteles információjuk.
A zöld finanszírozási eszközök kedvező feltételekkel biztosíthatnak forrásokat környezetbarát vállalkozások és projektek részére. A lehetőségekről Rozenberszki Zsófival beszélgettünk.
Mint minden összetett kérdésre, a divatipar fenntarthatósági problémáira sincs egyszerű vagy azonnali megoldás. Vannak azonban jobb lehetőségek a javítására, ilyen a regeneratívabb divatrendszer kialakítása is. De mi is ez?
Rendhagyó tanévnyitókkal indult a Klímahősök program, de nem csak iskolásoknak szól: az UNICEF Magyarország valódi tudást, részvételi és cselekvési lehetőségeket biztosít a klímaváltozás hatásai miatt szorongó fiataloknak.
Frissen doktorált, tanít, saját vállalkozása van, szívügye a fenntarthatóság. Az ipari maradékokban nem hulladékot lát, hanem lehetőséget, így jelenleg gyapjúipari maradékokból készít akusztikai paneleket, amiért klímainnovációs díjat is kapott.
A fenntartható divat folyamatosan keresi a megoldásokat arra, hogy hogyan lehetne a tömeggyártás által hátrahagyott hulladékot csökkenteni. A legtöbb esetben a divatipar nagyobb készletet termel, mint amennyit képes eladni, így súlyosabb mértékű energia- és erőforrást használ fel.
Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt.
