27 évembe telt, mire tudtam érvényesülni Anyám mellett a konyhában, és mire először megírtam egy prózát. Egyiknek sem lett sírás a vége. Karácsony napjai után az én drága Anyám sörkiflit készített kérésemre.
Mivel a tavasz már elkezdte csiklandozni nyakunkat, és márciusban a természet témát járjuk körbe, mesélek nektek a vidéki tavaszokról. Mert bár minden évszaknak megvan a maga szépsége, számomra ez az egyik legkiemelkedőbb.
„És mi leszel, ha nagy leszel?” – halljuk annyiszor gyerekfejjel. Akkoriban állatorvos, színész, és ehhez hasonló klassz dolgokról álmodoztam munka téren. De ha a diákmunkáimból indulok ki, én most gyümölcsszedő, pénztáros, nyomdai dolgozó vagy kukoricacímerező lennék.
A magyar tengertől körülbelül 40 kilométerre nőttem fel, és bár nem lógattam a lábam egyfolytában a partján, mégis balatoni gyereknek tartom magam. Életem meghatározó napjait töltöttem ott családom, osztálytársak vagy épp barátok társaságában.
27 évembe telt, mire tudtam érvényesülni Anyám mellett a konyhában, és mire először megírtam egy prózát. Egyiknek sem lett sírás a vége. Karácsony napjai után az én drága Anyám sörkiflit készített kérésemre.
Mivel a tavasz már elkezdte csiklandozni nyakunkat, és márciusban a természet témát járjuk körbe, mesélek nektek a vidéki tavaszokról. Mert bár minden évszaknak megvan a maga szépsége, számomra ez az egyik legkiemelkedőbb.
„És mi leszel, ha nagy leszel?” – halljuk annyiszor gyerekfejjel. Akkoriban állatorvos, színész, és ehhez hasonló klassz dolgokról álmodoztam munka téren. De ha a diákmunkáimból indulok ki, én most gyümölcsszedő, pénztáros, nyomdai dolgozó vagy kukoricacímerező lennék.
A magyar tengertől körülbelül 40 kilométerre nőttem fel, és bár nem lógattam a lábam egyfolytában a partján, mégis balatoni gyereknek tartom magam. Életem meghatározó napjait töltöttem ott családom, osztálytársak vagy épp barátok társaságában.
