Bár minden Erasmus ösztöndíjról szóló cikk úgy kezdődik, hogy ez egy életre szóló élmény, bevallom, én se kezdhetem másképp. 21 évesen töltöttem fél évet Madridban, ahol akkor talán még nem is gondoltam, hogy mennyire felnyitotta a szemem, és milyen lehetőségeket kaptam attól a 6 hónaptól.
Harmadik éves főiskolás tanuló voltam, mikor elhatároztam, hogy mindenképp élek az Erasmus adta lehetőséggel. A választásomban viszont nem az játszott szerepet, hogy majd megvesztem Spanyolországért. Szerettem volna, hogy legyen velem egy személy, akit ismerek és hát az akkori szaktársam nagyon ragaszkodott Spanyolországhoz, úgyhogy én is Madrid mellé tettem az X-et.
A kis jelentkezőszám miatt pedig tudtam, hogy szinte biztosan pozitív lesz az elbírálás és indulhat az Erasmus! Vagyis előtte még a rengeteg előkészület várt, amiket nem lehet elég korán kezdeni.
Pénzügyek
Szerintem érdemes lehet már talán a főiskolai évek elején eldönteni, hogy a szemeszterek valamelyikét külföldön szeretnénk-e tölteni. Így a diákmunkákból befolyó pénzt például félre tudjuk tenni erre a célra. Mert bár az ösztöndíjat a városokhoz árérték arányban megfelelő díjban kalkulálták, nekem például a szobám kifizetése után alig pár euróm maradt a havi büdzséből. Szóval, amire mindenképp fel kell készülnünk, az a pénz.
Az pedig már a sulitól, azon belül pedig az óraszámoktól függ, hogy tudunk-e vállalni munkát mellette. Illetve attól, hogy beszéled-e az anyaország nyelvét. Mivel én spanyolt csak akkor kezdtem el tanulni, így nem tudtam állásokra jelentkezni, de voltam olyan szerencsés helyzetben, hogy a pénz nem okozott akadályt, aminek a mai napig végtelenül hálás vagyok.
A pénzügyekkel kapcsolatban fontos még, hogy készüljünk euró alapú bankszámlával, amire elutalják az ösztöndíjat és dombornyomott bankkártyával is. Szerencsére Madridban mindenhol tudtam bankkártyával fizetni, ami nagy segítség volt, egyrészt, mert így csak egy dologra kellett vigyáznom (haha), másrészt pedig, mert nem kellett számolnom a pénzlevétel horribilis összegével. Egy levétel ugyanis akkor 9000 forintos összegnek felelt meg.
Papírmunka
Ezen kívül rengeteg volt a papírmunka és a dokumentáció, amihez a főiskolában az Erasmus irodától kaptam segítséget. Érdemes ezt is időben elkezdeni, hogy ne az aláírás miatt csússzon az utalás vagy az utazás! Ami az utalást illeti, 2015-ben az összeg 80%-át kaptuk meg előre, és a maradék 20%-át pedig azt követően, hogy hazaértünk.
Nekem akkor még nem volt angolból nyelvvizsgám, emiatt volt egy plusz köröm. Az egyik oktatómmal kellett beszélgetnem angolul, aki igazolta nekem a nyelvtudásom, hogy elegendő ahhoz, hogy külföldön tanuljak.
Tanulmányok
Fontos, hogyha párhuzamosan csinálod a külföldi és az itthoni tanulmányaidat, akkor mindenképp egyeztess a tanárokkal itthon, hogy milyen elvárások lesznek feléd! Nekem többnyire beadandókkal kellett készülnöm, illetve mivel június elején vége volt a spanyol szemeszternek, így a maradék vizsgákat itthon írásban vagy szóban letehettem. Abban a félévben 11 vizsgám volt, de becsszó, megérte!
Ezen kívül pedig nem feltétlenül kell teljesen ugyanazt a szakot külföldön tanulnod, de a szakágazatba bele kell tartozzon. Én turizmus-vendéglátást tanultam a METU-n, Madridban pedig marketing és pr-t. Ennek az volt az egyszerű oka, hogy egyedül Finnországban oktattak Hotel Management szakot. Tehát ezt is érdemes megérdeklődnöd még a legelején!
Lakáskeresés
A legtöbb külföldi fogadóegyetemhez tartoznak kollégiumok, diákszállók, amikről más Erasmus ösztöndíjat hallgató ismerőseimtől jókat hallottam. Viszont ahova én jelentkeztem, ott ilyenre nem volt lehetőség. Ezért szobát kellett keresnem. Próbáltam megbízható oldalakat böngészni, de mivel szinte mindegyiknek a tulaja vagy az iroda előre kérte a többszáz eurós kauciót, nekem pedig akkor még nem érkezett meg az utalás, így ezeket elengedtem. Közeledett nagyon a dátum már, mire sikerült egy szobát találnom. Mégpedig a „bérelj egy szobát Madridban” Facebook csoportban. A srácok csak egy havi kauciót kértek, és előtte egy Skype-os beszélgetést, hogy mindenki megbizonyosodjon arról, hogy élő és átlagos emberek vagyunk, nincs mitől tartania a másiknak. Így esett, hogy 6 hónapig 3 amerikai tanár lakótársa lettem, a belvárostól nem messze.
Mit tanultam a gyakorlatban
Egyrészt betekintést nyertem egy teljesen másik szakirányba, a marketing tanulmányokba, ami azóta is kamatozik. Másrészt pedig egy teljesen másik tanulmányi rendszer szokásait gyakorolhattam. Ez alatt nem csak azt értem, hogy az óráink siesta után, 17:00 órától 22:00 óráig tartottak, hanem azt is, hogy egészen más volt az oktatási rendszer alapja. 1-10-ig osztályoztak, ha 6 felett kaptál, az már egyenlő volt a „megvan” kifejezéssel.
Erasmusos diákként pedig nem szenvedtem hiányt abban, hogy a tanárok nem szólítanak fel. Már az eleje óta beintegráltak minket az osztályokba, a csoportos feladatoknál vegyesen voltunk Erasmusos és madridi diákok. Emellett az órák során minden diák hangot kapott. Az adott témát körbejártuk, de saját véleményeink, megjegyzéseink alapján. Ennek köszönhetően rengeteget tanultam, nem csak a professzoroktól.
Mit tanultam elméletben
Bár ezelőtt a fél év előtt már 2 éve a szüleimtől távol, külön albérletben éltem, azért ez mégsem volt ahhoz hasonló. Több ezer kilométer választott el a családomtól, a barátaimtól. Így az első dolgok, amiket a saját bőrömön tapasztaltam meg, az a függetlenség, a pénz beosztása, új barátok szerzése, és a rengeteg utazástól kapott feltöltődés.
Megismertem egy teljesen más kultúrát és életvitelt, ami szerintem sokat segített abban, hogy könnyebben kezelem a változást, az új helyzeteket. Bár szeretem a megszokott dolgokat – főleg, amik jót tesznek -, de mégis kevésbé ragadok le mellettük, és ki tudok törni belőlük, ha a szükség úgy hozza.
Kaptam még bátorságot, főleg a tanároktól, nagyon kedvesen inspiráltak és noszogattak minket egyfolytában. De persze ez akkor is jól jött, amikor a félév elején mindig új és új embereket ismertem meg. Így lettem nyitottabb és elfogadóbb a világ felé. Kicsit kiszakadtam a saját kis buborékomból, és megtapasztaltam, milyen bizonyos szituációkban teljesen egyedül döntéseket hozni, felelősséget vállalni. Illetve ez segített abban is, hogy megszólaljak angolul és használjam azt nagyon aktívan azóta is.
És persze jó érzés volt teljesen új emberekkel körül venni magam, mindenkinek a kultúrájából tanulni legalább egy kicsit, általuk sokkal befogadóbbá válni!
