„Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak” írta Móra Ferenc, és milyen igaza van most is, hirtelen sokkal hűvösebb lett. Az utazásra viszont ez is tökéletes idő, főleg ha egy déli várost látogatunk meg, például Pécset.
Korábbi cikkünkben már meséltem az egyedül utazás pozitív és negatív aspektusairól, lelki oldaláról, és fontosságáról, így most erre nem térek ki, a cikket elolvashatjátok itt. Most inkább az élményeimről mesélek, és arról, hogyan tölts el három napot ebben a gyönyörű, mediterrán egyetemi városban.
Szállás, utazás
Én egyre többször választom a telekocsit a vonat helyett, ennek legfőbb oka, hogy általában olcsóbban jövök ki, illetve kényelmesebb is az autó. Emellett pedig bátran kérdezhetek a sofőrtől, vagy ha, mosdóra van szükségem, szólhatok neki. Egyébként ezzel nem szokott gond lenni, ezen az úton is beterveztek egy 10 perces pihenőt Paksnál. Az Oszkárt választottam, Budapestről 3500 Forintért vittek le, és ez már ilyen szervezett kisbuszos utazás volt.
Szállás tekintetében helyzet függő, hol érdemes foglalni. Ha egyedül utazol, és privát szférára vágysz, sokszor jobban jössz ki szálloda vagy panzió szobával, mint az Airbnb-vel, mert utóbbinál a teljes lakások lehetnek drágábbak egy főre. Ettől függetlenül érdemes nézelődni, nekem most sikerült megtalálnom Arinbn-n a megfelelőt, sőt úgy gondolom, életem legszebb lakását fogtam ki! Ami szerintem egyébként nagyon fontos, mert egy alap komfortot ad. Laktam már olyan airbnb-ben Santorinin, ahol konkrétan féltünk a barátnőmmel, és aztán vissza is kértük a pénz nagy részét, mert a félelmünket tetézte az a kosz, amibe érkeztünk. Szóval legyetek körültekintőek minden esetben! Pécsi szállásom egyébként nagyjából 7 perc sétára volt a főtértől.
Látnivalók
Én azzal a céllal mentem le Pécsre, hogy egyedül legyek kicsit, pihenjek, olvassak, feltöltődjek. Leginkább csak jókat enni-inni akartam, és a természet közelében lenni. Ezentúl pedig engem az építészet is lenyűgöz. Ezért számomra tökéletes időtöltés volt például Pécs főterén (Széchenyi tér), a dzsámi előtt ücsörögni egy könyvvel. Mellettem csobogott a víz a szökőkútban, ahol galambok fürödtek, és fagyit nyaló idősek lógatták lábukat. Teljes mértékben idilli volt.
Kálvária domb
Azért nem csak ücsörgéssel teltek a napjaim, felmentem a híres kálvária dombra is, ahonnan egész jó a kilátás. Ez tulajdonképpen egy kicsi temető egy kápolnával, ide nem lehetett bemenni, de körbe tudtam sétálni, és a kápolna mögött találtam egy apró kilátót. Ezután visszasétáltam a temető bejáratához, és leültem előtte a lépcsőre. Mivel zárva volt a temető, így senkit nem zavartam, csak a lépcsőn jöttek-mentek néhányan, illetve hozzám csapódott egy fekete kóbor cica. Ez így összességében egészen bizarrul hangozhat, de volt valami megnyugtató azon a helyen, ezért csak néztem a tájat a cica társaságában egy ideig.
Arborétum
A Kálvária dombtól még egy kicsit feljebb sétálva találjuk a Pintér kertet, ami lényegében a Mecsekre már-már felnyúló arborétum. El is kell, hogy mondjam, ilyen emelkedős arborétumban még nem jártam! Sokféle, inkább erdei növény található meg itt, és egy kisebb halastónál is megpihentem. Ami érdekessége, hogy egészen magasra fel lehet menni a területen belül, ahonnan már tényleg az egész városra rálátunk, és őszintén mondom, megéri felmászni odáig! Ráadásul még egy mókust is láttam!
Az arborétum előtt pedig megtaláljuk a Tettyei romokat, és egy forrást, ami levezet a hegyről. A lefele út is nagyon kellemes, igazi mediterrán hangulatú kisváros érzetet ad. Egyébként, aki nem szeretne felmászni az arborétumban a hegyre, elég, ha idáig jön, innen is szép a kilátás, és a romoknál van egy épített kilátószerűség is. Aki pedig nagyobb kihívásra vágyik a Pintér kertnél, annak javaslom, hogy induljon tovább fölfele, mert innen már nincs messze a Mecsek kapu, és a pécsi állatkert sem.
Múzeumok
Három helyszínt javaslok a múzeumok szerelmeseinek, ezek pedig a Vasarely, a Zsolnay, és a Pécsi Galéria. Mivel én sokadszorra járok a környéken, ezért az első kettőt korábban meglátogattam már. Ott a nevükhöz híven Vasarely képek, és a Zsolnay porcelán története és darabjai láthatóak. A Pécsi Galéria ezekkel szemben a kortárs művészetre fókuszál. Itt most jártam először, az Üres tér- Posztkarantén tárlat kiállítást néztem meg. Ennek lényege az volt, hogy a galéria bezárása alatt a művészek elvonultak alkotni, reflektálva a kialakult helyzetre. Számomra ez a tárlat egy kicsit már túl elvont volt, de a maga módján nagyon érdekes.
Étel-ital
Ebben a szekcióban három vendéglátó egység fogott meg igazán. Az egyik a Lyr, amit már régóta ismertem. Ez egy teljesen növényi alapú étrendet követő étterem és kávézó. Számomra pozitív volt, hogy ennek ellenére a beszélgetésekből ítélve nagyon sok olyan ember is megfordul itt, aki alapvetően nem vegán életmódot él. Ez bizonyítja, hogy milyen magas színvonalon működik a hely, minőségi ételeket szolgálnak fel. Nagyon szimpatikusak voltak a vendéglátók. És azt kell, hogy mondjam, itt ettem életem egyik legfinomabb vegán sütijét. De a Buddha tállal is annyira elégedett voltam, hogy kétszer is ez volt az ebédem.
A másik nagyon szuper hely a Reggeli, ami a Király utcában található, és méltán került oda. Hatalmas, világos belső tere és a futó növények mind hozzátesznek a kellemes atmoszférához. Itt a nevéből kifolyólag főleg bruncholni szoktak, de ebédre is betérhetünk. A hely 3 óráig van nyitva, és eleget tesz a különböző igényeknek, így például én vegán rántottával indítottam az egyik napomat náluk.
Külön érdekesség, hogy az elviteles kávés pohár náluk repohár, aminek 500 Forint a betétdíja, ezért az összegért viheted magaddal. Viszont vissza is hozhatod, ami szerintem szuper kezdeményezés! Hab a tortán, hogy a tulajokkal is találkozhatunk a helyen, és a social platformokon is ők reagálnak az üzenetekre, így én például beszélgettem is az egyikükkel. Ez nekem borzasztóan pozitív élmény, ami azt mutatja, hogy tényleg számítanak nekik a vendégek.
A pizza szerelmeseit se hagyom étterem javaslat nélkül! Én ugyan csak elhoztam a rendelésem, be nem ültem a Piccola Toscanába, de két nagyon kedves lány fogadott. Hamar megkaptam a pizzámat, és tényleg finomat sütnek. Egyetlen negatív tapasztalatom, hogy kérésem ellenére került sajt rá, de azt gondolom, hogy ez csupán emberi dolog, hogy elfelejtettek szólni bent, vagy rutinból rátette a szakács. Ettől számomra még a pozitív élmény megmaradt. Akinek életbevágóan fontos az ilyesmi, az nyomatékosítsa kicsit jobban az igényét, de mindenképpen próbáljátok ki a helyet! És ezt úgy mondom, hogy válogatós vagyok pizzák terén!
Fotók: Tajnay Dorottya
