fbpx

Közeledik a karácsony: a Jézuskával mi legyen?

Az én gyerekkorom jelentős része azzal telt, hogy kényszeresen hittem, vagyis a végén már csak hinni akartam a Jézuskában, a következő részében pedig feldolgoztam, hogy nem létezik.

Mindezek ellenére, én azoknak a táborát erősítem, akik biztos, hogy ha lesz gyerekük, akkor őket a Jézuskás mesével fogom bevezetni a karácsonyi ünneplésbe. De nézzük az érveket és ellenérveket.

Én azért gondolom, hogy fontos része a gyerekek hiedelemrendszerének a Jézuskában való hit, mert így még varázslatosabbá tehetjük nekik a karácsonyt. Bár fájt rájönni, hogy nem létezik, mégis az a pár év, amíg vakon hittem benne, életem legjobb karácsonyai közé tartoznak. A gyermeki fantázia pedig még rá is játszik erre: szenttül hittem benne, hogy anyáék ajtaja előtt elsétálva én láttam az angyalokat, ahogy díszítenek. Ma pedig örömmel gondolok vissza erre az emlékre, hogy mennyire tudtam akkor hinni és micsoda képzelőerőm volt.

A gyerekeknek úgy gondolom kell a mese, valami plusz, amitől minden egy kicsit varázslatosabbá tud válni. A karácsony pedig azt hiszem, mindenkinek kicsit erről is szól, nem hiába létezik a karácsonyi csoda kifejezés is. Még felnőttfejjel is várunk valami megmagyarázhatatlant ilyenkor.

Sokan viszont úgy gondolják, hogy a Jézuskával való hitegetés azt jelenti, hogy becsapjuk a gyereket, és később nagy traumát jelenthet neki mindezt feldolgozni, hiszen a szülei hazudtak neki.  Azt hiszem, ez egy elég drasztikus gondolat, de erről az oldalról megközelítve jogos is. Nem mondom, nekem is nagyon fájt, hogy a mese mégsem létezik, hiszen ezzel csomó minden mást is megkérdőjelez a gyermek, hogy akkor ez sem, meg az sem igazi? De mindez inkább a kommunikáción és a tálaláson múlik.

Ha véletlenül bukunk le a gyermek előtt, hogy mi vagyunk a Jézuska, akkor ne hitegessük tovább, ne találjunk ki egy plusz mesét, hogy mi csak neki segítünk. Mondjuk el nyíltan, hogy igen, ez egy kedves, mese, amit a gyerekeknek mondanak a felnőttek, hogy még varázslatosabbá tegyék a karácsonyt számukra. Ilyenkor fontos, hogy nyugtassuk meg a gyereket, hogy ezen kívül semmi sem fog változni az ünnepek alatt, és, hogy ezen kívül is kialakíthatunk kedves és új közöst szokásokat. Például, milyen jó lesz, hogy együtt választhatunk fát és közösen is díszítjük majd azt fel.

Ha pedig úgy érezzük, gyermekünk már elég idős ahhoz, hogy elmondjuk neki az igazságot, de ő maga még nem jött erre rá, akkor is fontos hangsúlyozni, hogy ezzel nem becsapni akartuk.  Esetleg, megbeszélhetjük vele, hogy ő milyen dologgal szeretné feldobni a karácsonyi készülődést, hamár a Jézuskás várakozás kiesik a képből. Lehet ez a közös sütés, amikor ő választ egy süteményt vagy esetleg már ő is készíthet/vehet ajándékokat a többieknek.

Akár a Jézuskával ünneplünk, akár nélküle, minden szülő azon igyekszik, hogy még szebbé és varázslatosabbá tegye gyermeke számára a karácsonyt. Ezt pedig minden kisgyerek, miután felnőtt, nagyon fogja értékelni.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek