fbpx

„Megúszós” séta, avagy a budapesti Híd-túra

Noha a túrázás kiváló módja a fizikai egészségünk és mentális jólétünk megőrzésére, számomra valamiért mindig is egy őszi elfoglaltságnak számított. Mindig az év ezen időszakában jön meg hozzá a kedvem, amikor az erdők színnel telítődnek, amikor térdig lehet gázolni a narancssárga avarban, és amikor a fák közt átfújó szél még épp kellemesen esik pirosló arcunknak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Mindez persze nem jelenti, hogy a december-augusztusi időszakban ne hódolhatnánk eme egyszerű, mégis nagyszerű kikapcsolódásnak, pusztán csak több zavaró tényezővel kell számolnunk. Itt most legfőképp az extrém végletekbe hajló időjárásra (túl meleg-túl hideg) gondolok, valamint a különböző kényelmi eszközök, kacatok és nyüfnyüfök hiányára: Sehol egy WC, nincs térerő, hepehupás a talaj, nincs egy pad, ahova leülhetnék.

Az alábbi „megúszós” túrát pont ezen „kényelmetlenségek” (a szóhasználat persze ironikus, hiszen az ember általában pont ezek elől rohan a természetbe) ihlették, s ha már próbára adtam a fejem, arra gondoltam, megosztom tapasztalataimat azokkal, akik úgy hódolnának szenvedélyüknek, hogy közben nem feltétlenül mondanának le a főváros adta kényelmekről.

A túra adatai:

Útvonal: Rákóczi híd – Árpád híd (haladóknak az Újpesti vasúti híd)

Táv: 10km + a megjárt hidak hossza, valamint az opcionális megállók távolsága (plusz 4 km az Újpesti vasúti híd)

A túra becsült hossza: 2,5-3 óra, nem számítva a kitérőket

A túra lényege: A Duna mentén haladva átkelni az összes Pestet Budával összekötő hídon

Kiegészítés: Mivel az útvonal nem igényel különösebb részletezést, így csatolnék a beszámolómhoz néhány különböző típusú, kategóriájukon belül kiváló minőségű gasztronómiai egységet, ahol bárki feltölthet némi energiával az út hátralevő részére.

Utunkat két lehetséges kiindulópontról kezdhetjük, az egyik az Árpád híd, a másik pedig a főváros másik végében fekvő Rákóczi híd. Innen a haladási irány mindkét esetben egyenesen előre. Ajánlanék is rögtön két kiváló kézműves pékséget azoknak, akik szénhidráttal telve veselkednének neki az előttük álló kilómétereknek. Az egyik a Bécsi úton található, főleg kenyerekre szakosodott Pipacs pékség, a másik pedig a Fehérvári úton főhadiszállásozó Megszegett Ígéret Pékműhely. Ha valakinek friss, kiváló alapanyagokból készülő leveles tésztára vagy kenyérkülönlegességre fáj a foga, egyik helyben sem fog csalódni.

Innen csoroghatunk tovább északi, illetve déli irányba, a Duna mentén, letudva az első néhány hidat. Ezzel egy időben jelentkezhet a túra első és talán egyetlen, azonban konstans problémája, mégpedig a folyó közelsége, valamint a hosszában átfújó szél csípőssége. Pro Tipp: A város ezen területén érzésre jónéhány fokkal hűvösebb lehet, így ha valakinek nem lett volna egyértelmű, érdemes melegen, lehetőleg az arcunkat befedve öltözni.

Az első kilóméterekkel minden tartalékukat felélők szénhidrát, fehérje és zsiradék megfelelő harmóniájával csillapíthatják éhségüket, méghozzá hamburgerek formájában. Azoknak, akik északról indultak, a Millenárison lévő Pesti Burger és bár hamburgerét ajánlom, amit a parkban kényelmesen el is fogyaszthatnak. A délről rohamozók pedig ne hagyják ki minden budapesti kézműves hamburger keresztapját, a nagy öreget, a Mester utcában lévő Black Cab-et.

A város belső részéhez érve megszaporodik a különböző partmenti látványosságok száma, egyik oldalon a Parlamenttel, másikon pedig többek közt a Halászbástyával, majd pedig a Várkert bazárral. Ezek alaposabb megtekintése az erősen ajánlott kategóriába tartozik, egyrészt azért, mert emberek külföldről képesek ezért ide utazni, másrészt pedig azért, mert egyszerűen nem lehet annyi ideig lakni ezt a várost, hogy ne tudjon minden egyes alkalommal valami újat, valami váratlant mutatni.

Következő kajaállomásunkhoz érkezve a hangsúly az egészségtudatosságon van, figyelve a lábainkban lévő kilóméterek számára, valamint az előttünk álló utolsó nagy hajrára. Az északi égtájról érkezők a Gellért-hegy lábánál térhetnek be a Vegan Love nevezetű egységbe, ami menő street foodok húsmentes változatait kínálja, míg északon, a Margit-sziget mellett szintén húsmentes opcióval várja a betérni vágyókat a 827 Kitchen.

Túránk végéhez közeledve, miután sikeresen felkapaszkodtunk a korábban még köd lepte utolsó átkelőre, ideje valami napkoronázó édesség után nézni. A túrát délen befejezők számára kiváló opció lehet a Móricz Zsigmond körtértől nem messze található Édes Sári, északi barátaink pedig tömjék az arcukba bátran a Koch-Danica Cukrászda édességeit.

A fenti beszámoló célközönsége nyilván nem a természet adta nyugalmat, békét és harmóniát keresők csoportja, mindenesetre bátran ajánlom mindenkinek, hogy ha teheti, és nem zavarja a metropoliszi forgatag, szánjon egy napot ennek a folyó által kettészelt város rejtett vagy épp kevésbé rejtett értékeinek a felfedezésére.

Hirdetés

Instagram

HIRDETÉS

Kapcsolódó cikkek


Warning: Undefined variable $posts in /home/bodizhu1/public_html/_sites/kollektivmagazin/wp-content/themes/hello-theme-child-master/functions.php on line 32