Eddigi életemből 8 évet töltöttem kutyák, közel 10-et nyuszik és közel egyet macska társaságában. Voltak még teknőseink is, de őket nem említeném ebben a kategóriában. A nyuszik már valamivel érzékenyebbek, velük úgy tudom, szintén lehet nagyon közeli kapcsolatot kiépíteni. Az egyikük nálunk is jött fejsimiért, feküdt le mellém az ágyba, tehát ők is társas lények alapvetően. Aztán ott vannak a kutyák és macskák, akik már egészen más dimenzió. Sose felejtem el, mikor egyszer – évekkel ezelőtt – bejöttem a kapun és elsírtam magam valamin, leültem a kertben és egyik kutyánk odajött, az ölembe fészkelte magát és nézett rám gombszemeivel, nyalogatta le a könnyeimet, és egyszerűen azt éreztem meg akar vigasztalni. Nemrég pedig napokig rosszul voltam, ágyban tudtam csak feküdni jóformán. A cicám pedig feljött és fél testével rám feküdt, szabályosan azt éreztem, hogy meg akar gyógyítani, és mesélt hasonlót Julcsi is az ő cicájukról. Aztán stresszesebb lettem és hirtelen a macska viselkedése is teljesen megváltozott, rossz irányba, mintha őt is feszültté tettem volna. Elgondolkodtam rajta, vajon ő is stresszes lett, mertén az vagyok?
A tudomány az állatok szorongásáról
Számos kísérletet végeztek ezen a területen, amik bebizonyították, hogy házi kedvenceink valóban képesek együttérezni velünk. Míg mi emberek többnyire vizuális típusúak vagyunk, addig ők a szaglásukra fektetnek nagyobb hangsúlyt. Egy kutyának a szagló érzéke 40-szer, míg egy macskának nagyjából 10-szer kifinomultabb, mint nekünk, embereknek, ők ezért erre támaszkodnak velünk kapcsolatban is. Tudják, milyen illatunk van, ha boldogok vagyunk, és érzékelik, ha ebben változás áll be. Mikor stresszelünk, a bennünk elinduló hormonok hatására egészen más illatokat bocsájtunk ki, ők ezt megérzik és ez bennük is feszültséget kelt. Emiatt pedig zavarodottak lesznek, sőt krónikus szorongás is kialakulhat bennük. Erre utaló jelek az étvágytalanság, a destruktív viselkedés, a bujkálás, és az, ha a korábban szeretett játékok nem kötik le őket. Macskák esetében pedig ide tartozik az alom mellőzése is, és a különböző helyekre való vizelés. 2017-ben a Nápolyi Egyetem egyik biológusa, Biagio D’Aniello végzett kollégái segítségével egy kísérletet, ami során a résztvevőkkel különböző videókat nézettek. A csoport egyik részének olyanokat vetítettek le, amik félelmet keltettek bennük, másoknak boldogsággal kapcsolatosakat, míg a harmadik szekciónak neutrális tartalmakat mutattak. Ezután mintát vettek a verejtékükből és kutyáknak mutatták meg ezeket. A reakcióik egyértelműen bizonyították a fentebb írtakat: azok a kutyák, akik az első csoport verejtékét kapták meg, szívverésükben és viselkedésükben is mutatták a stressz jeleit, ellentétben a többi kutyával, akik a másik két csoportot kapták.
Mit tehetünk stresszes időszakban?
Házi kedvenceink érdekében próbáljuk őket távol tartani az ilyen helyzetektől, ami persze nem mindig kivitelezhető. Ilyenkor segítségünkre lehet számos termék, amik természetes összetevőkből állnak és nyugtató hatásúak. Ezek bármelyik állatfelszerelési szaküzletben megtalálhatóak. Fontos még ilyenkor a sok-sok szeretgetés, foglalkozás velük, ami valójában mind számukra, mind a gazdiknak feltöltődést jelenthet egy nehezebb időszakban. Így kölcsönösen javulhat mindenki hangulata. Egyébiránt pedig forduljunk megbízható szakemberhez, aki nyitottan áll házi kedvencünkhöz és nem veti el a pszichés megközelítést kisállatunk esetében sem.
