fbpx

Akaraterő, amivel bármire képesek vagyunk! Vagy mégsem?

Egy ember átlagosan egy nap során 35 ezer döntést hoz. Vannak ebben olyanok, amelyek már rutinná váltak, mint, hogy melyik kezeddel moss fogat, vagy melyik lábadra vedd fel előbb a cipőt. Azonban számos döntéshez akaraterőre van szükség. Gondolkoztál már azon, mégis mi ez pontosan?

Sokáig gondoltak úgy a tudósok az akaraterőre, mint egy spirituális, láthatatlan valamire, amibe csak kapaszkodik az ember. Mára azonban több kutatás is bebizonyította, hogy az akaraterő úgy működik, mint egy mentális izom, ráadásul különböző folyamatok indulnak el ilyenkor az agyban, főleg a frontális lebenyben.

Az akaraterő nem más, mint önkontroll, egy tudatos szabályrendszer, amit mi állítunk fel ahhoz, hogy elérjük a céljainkat. Ez pedig sokszor lemondással, na meg türelemmel párosul. Mentális izomnak azért nevezhető, mert valamennyi mindenkinek van belőle, csupán „edzeni” kell, ráadásul ugyanúgy el tud fáradni. Amikor az akaraterőnket használjuk, jelentős mennyiségű glükózra van szükségünk, ami a test üzemanyaga. Ez pedig oda vezet, hogy az agyunk készenléti üzemmódba kapcsol, hogy minél előbb visszaálljon a normális vércukorszint. Könnyen idegesek lehetünk, sóvároghatunk, ezért is kell kerülni azokat az ételeket, amelyek gyorsan megdobják a vércukorszintet.

A pszichológiában máig nem teljes a megegyezés abban, hogy az akaraterő véges vagy végtelen erőforrás. Azonban, ha belegondolunk, hogy egy nap mennyi mindenben kell dönteni, és sokszor nemet mondani, estére pedig mennyire elfáradunk mentálisan, akkor bizony érzékelhető, hogy véges raktárakról van szó.

Ezért bukik el például sok diéta is, ha nem jól osztjuk be az időnket és az akaraterőnket. Hiszen egy fárasztó nap végén, amikor már nemet mondtunk megannyi csábításnak, vajon marad-e még erőnk arra, hogy mondjuk edzeni is elmenjünk?

Pedig nemet mondani nem könnyű, főleg, ha abban a pillanatban nagyon vágyunk arra a bizonyos dologra. Közben pedig nem csak ellenállni kell, de igent kell tudni mondani azokra, amelyek segítenek elérni a kitűzött célt.

Az akaraterő viszont nagyon naggyá tud tenni embereket. Gondoljunk csak a kiemelkedő sportolókra, művészekre, akiknek nem elég, hogy tehetségesek, hanem rengeteg dologról le is kellett mondaniuk, hogy eljussanak oda, ahol most vannak. A céljaink kitűzése tehát elengedhetetlen, hogy legyen mit és miért akarni.

Az akaraterő egyik kulcsa Arisztotelész szerint az önismeret: ha tudjuk mit akarunk, miért akarjuk, mi motivál minket, és mik a gyengeségeink, sokkal könnyebben érhetjük el a céljainkat. Nézzük, hogyan fejleszthetjük az akaraterőnket.

Fontos tehát az öntudat megléte. A sok kicsi, nem tudatos döntés mellett, fel kell, hogy ismerjük, mit és miért teszünk. Vagyis tudatosan éljük az életünket.

Jó próbája lehet még az akaraterőnek a testedzés. Csak még egy kilométer, vagy még 10 perc edzés…Egyáltalán, hogy rávegyük magunkat arra, hogy nem a kanapén pihengetünk, hanem mozgunk aznap. Ezzel javítjuk az állóképességünket, a közérzetünket és önkontrollt is tanulunk.

A helyes táplálkozás a másik mumus, amihez nem kevés önkontroll szükséges. És ez akkor is igaz, ha nem diétázunk, csupán szeretnénk egészségesen étkezni. Lemondani a csokiról, a gyorskajáról, amit eddig annyira szerettünk, nehéz döntés. Sok akaraterő kell hozzá, és egy cél, ami a szemünk előtt lebeg: méghozzá a saját egészségünk.

Meg kell találni az unalomig ismételt arany középutat ebben is. Ugyanis könnyen átcsaphat aztán bűntudatba a dolog, ha valamire mégsem tudunk nemet mondani. Emberek vagyunk, akik hibáznak, ettől még nem kell feladni, akkor sem, ha nagyon távolinak tűnik a cél. Ezért is fontos reális dolgokat kitűzni, amikbe nem törik bele egyből a bicskánk. A többi pedig már a szupererőn, az akaraterőn múlik: vagyis rajtad.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek