A műkorcsolyával kapcsolatos első feljegyzések alapján már 4 ezer évvel ezelőtt megjelent ez a sportág, ám ekkor még csak praktikai okokból. A finnek alkalmaztak ugyanis a korcsolyához hasonló eszközt azért, hogy hosszú utak megtétele során energiát takarítsanak meg a jégen siklással. Sokáig azonban a korcsolyákat csupán a jég felszínén alkalmazták, mígnem a 13-14. században a hollandok rájöttek, hogy ha éleket adnak hozzájuk, az még jobban segíti a mozgást. Ezzel tehát kialakult a korcsolyák ma is ismert felépítése, és már nem a jég felszínén siklottak, hanem belevágtak abba. Ezért lesz törmelékes egy idő után minden pálya, és ezért kell alkalmanként megfelelő eszközökkel, gépekkel tisztítani azokat.
Hollandiában a korcsolyázás olyan tevékenység lett, amelyet minden társadalmi osztály gyakorolhatott, ebből kifolyólag számtalan korabeli festményen visszaköszön ez a téli sportág. Szép lassan az egész világot meghódította ez az új hobbi, népszerű volt például Kínában is a Song dinasztia idején, a Qing dinasztia családtagjai pedig egyenesen rajongtak érte. A 16-17. századra Angliában is egyre többen korcsolyáztak, ám ott sokáig vitatott volt, melyik osztály sportjának minősíthető a jégen siklás. A királyi család bizonyos tagjai maguk is kipróbálták, míg mások ítélkeztek felette. Mindazonáltal sokan űzték ezt a téli sportot a Szent James Parkban, majd megalakult az első jégkorcsolya sport klub is, az Edinburgh Skating Club, az 1740-es években.
Ebben az időben kezdtek kisebb amatőr versenyeket is rendezni, de ezek amolyan kezdetleges próbálkozások voltak a lakosság körében. Az első hivatalos szervezet, a National Skating Association Cambridge-ben alakult 1879-ben, ezt követően pedig még ugyanebben az évben megtartották az első professzionális korcsolya bajnokságot is.
Nem sokkal később, 1892-ben megalakult a Nemzetközi Korcsolya Szövetség, és szabályrendszert hoztak létre a sporttal kapcsolatban. Majd megtartották az első nemzetközi versenyt Szentpéterváron, amin mindösszesen 4 személy vett részt.
Magyarországon 1869-ben, Kresz Géza indítványozására ültek össze néhányan, hogy a Pesti Korcsolyázó Egylet megalapításáról tárgyaljanak. Még ebben az évben felépítettek a Városligetben egy kis fabódét, ahol az értekezleteiket tartották, majd 1870-ben nyitotta meg kapuit a történelem során először a Városligeti jégpálya. A következő években egy amerikai műkorcsolya művész látogatott kis hazánkba, akinek bemutatója nagy hatással volt a nézőkre. Tulajdonképpen az ő hatására vált igazán népszerűvé a korcsolyázás Magyarországon.
Olimpia tekintetében a műkorcsolya elsők között kapott helyet a téli sportágak közül. Annak idején azonban még csak nyári játékokat tartottak, ezért 1920-ban ennek a műsorán szerepelhetett, majd 1924-től kezdve már a téli olimpia repertoárját színesítette.
Idén, 2022-ben pedig az Európabajnokság mintegy bemelegítése lett a téli Olimpiának, ami február 4-én veszi kezdetét. A sportág egyik legkiemelkedőbb nemzete az orosz, ami jól látszik a Műkorcsolya és Jégtánc Eb eredményein is. Ugyanis a női számokban mindhárom érmet, a jégtánc kategóriában pedig az első kettőt is ők zsebelték be, valamint a férfi műkorcsolyázók közül is az aranyérmes az orosz fiatalember lett. Utánuk idén az olaszok és a lettek érték el a legjobb eredményeket, a hazaiak közül pedig a jégtáncosaink a 18. helyen végeztek.
Aki esetleg lemaradt az Eb eseményeiről, az M4 Sport honlapján visszanézheti a kűröket, a női rövidprogramot például itt találjátok. És ha hozzám hasonlóan lenyűgözve nézitek a műkorcsolyázókat és drukkoltok minden tripla Lutz-nál, nehogy elessenek a versenyzők, akkor február negyedikétől kapcsolódjatok be a téli Olimpiai játékokba!
