fbpx

Én is túl vagyok az 5 napos léböjt kúrán

Sokan, sokféleképp böjtölnek, és általában méregtelenítés miatt választják ezt az alternatívát. Eljött az én időm is, hogy kipróbáljam a léböjt kúrát. A cikkben leírom az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

A környezetemben egészen sokan ismételgetik évente ezt az 5 napos léböjt kúrát, Így leginkább ők inspiráltak abban, hogy én is megtegyem. De kacsingattam felé még a salaktalanító, méregtelenítő hatása miatt is, és tetszett az is, hogy egy kicsit fellélegezhet az emésztésem.

Mielőtt belevágtam volna a böjtbe, kerestem egy ideálisnak tűnő időpontot, amikor nincsenek programok, nincsenek meghívások, és 5 napot többé kevésbé otthon tölthetek. Ez volt az első akadály. Meglepődve konstatáltam, hogy az én naptáramba ilyen nem létezik. Szóval meghúztam egy masszív határt, választottam egy 5 napos időintervallumot, és bárki keresett, hogy valami miatt találkozzunk vagy valamit megbeszéljünk, nemet mondtam. Természetesen dolgozni dolgoztam, de kizárólag itthonról. És azt is figyelembe vettem, hogy ne éppen nagy hormonváltozásokon menjek keresztül. Így lett az első léböjt kúra nap a ciklusom 9. napja, ami pont húsvét utánra esett.

Elvárásaim a léböjt kúrától

Én nem kifejezetten a kilók miatt csináltam, és nem csak azért, hogy méregtelenítsek. Persze utóbbi is motivált, de mindemellett szerettem volna a fejemben egy kicsit máshogy elhelyezni az étkezés fogalmát. Hogy egy napom ne akörül forogjon, hogy reggeli-ebéd-vacsora. Hogy a filmnézést ne kössem egészségtelen nassoláshoz. És hogy ha stresszelek, ne nyúljak egyből ételhez, ha pedig szomorkodom, ne fojtsam csokoládéba a bánatomat.

Hogyan képzeltem el

Még a böjt előtti hetekben ringattam el magamat abban a gondolatbant, hogy én milyen szuperül rákészülök majd erre az 5 napra. Hogy előtte egyre kevesebbet fogok enni, nem iszom kávét és hogy tudatosan, fejben is ráhangolódok annak érdekében, hogy könnyebb legyen.

Aztán a fejemben megjelent az a kép is, hogy az 5 nap során átváltozok egy folyton éhes, kifacsarodott valamivé, akihez nem lehet hozzászólni, és ha éppen nem a leveket issza, akkor majd alszik. Aki szomorú lesz, hogy nem ehet, és bosszankodik, hogy miért is kezdett bele a léböjt kúrába.

Az én személyes valóságom

Kezdjük azzal a bizonyos ráhangolódással. Bár húsvét utáni szerdán kezdtem a kúrát, én az ünnepek alatt olyan vígan ettem magam naponta többször tele, annyi édes löttyöt megittam, és a napi 1 kávé sem kopott ki, mintha nem is épp böjtölni készünék. Persze minden darab csokinyuszi kicsomagolása közben elgondolkodtam azon, hogy azt már nem kéne megenni, de elvetettem a gondolatot, és inkább betoltam még egyet, hogy legyen minek kiürülni a böjt alatt.

Aztán szerdán megbontottam az első üveg levet. Egyébként azért a hét közepén, hogy az utolsó két nap hétvégére essen, és akkor tényleg ne kelljen semmit csinálnom. Hát az elképzeléshez képest nekem a szöges ellentéte valósult meg. Kellemeset csalódtam. Nem mondom, hogy nem voltak hullámvölgyeim, és nem csordult össze a számban a nyál sokszor az ablakon át beszökött frissen főzött ebédek illata miatt, de végig az lebegett a szemem előtt, hogy 365 napból 5 nap igazán kibírható

De már az első nap arra lettem figyelmes, hogy a böjt nem is annyira drasztikus és brutális megvonás, mint gondoltam. És hogy nem is az a lényege, hogy szenvedj. Én 2,5 óránként ittam meg 1,5 dl levet, amihez mindig ettem 40 grammnyi puffasztott rizst. Reggel 8-kor keltem, és este 10-kor általában már ágyban is voltam. Szóval sokat pihentem, és inkább szellemi, mint fizikai munkát végeztem. És pont ebben éreztem változást. Hogy sokkal gyorsabban gondolkodtam, mint általában, nem volt kajakómám, amivel elmegy naponta 1, 1,5 óra. És összességében ez volt jellemző a további 4 napon is. Aztán jött az 5 nap. Felbuzdulva azon, hogy milyen jól bírom, gondoltam ha már nincs programom, átültetek 15 szobanövényt. Az egész délutánom ráment, és a végére szó szerint úgy éreztem, hogy minden energiám elfogyott. Úgyhogy jött is a megoldás, a kulcsa az egésznek: hogy ne nagyon végezzünk sok energiát igénylő fizikai aktivitást a léböjt kúra közben. Inkább tartalékoljuk azt, ami van.

És amit még tudnotok kell, hogy én a nagyböjti időszakban nem ettem tejtermékeket, kerültem a nassolni valót, csokikat, és lassan 5 éve nem eszem húst. És azzal, hogy fogyasztottam puffasztott rizst, nem kifejezetten csak a leveket ittam. Emellett törekedtem minden nap 3 liter vizet meginni, ha viszont nagyon nem ment, akkor ízesítés nélküli koffeinmentes teákkal pótoltam a folyadékot.

Tanulságok

Az első és legnagyobb, hogy a léböjt kúra mindenkinél teljesen máshogy csapódik le. Ami közös, hogy mindenkinek lesz benne egy olyan fejezet, amikor megkérdőjelezi az egészet. Ezért kell találni magadnak kapaszkodót, ami segít abban, hogy végig csináld. Ez lehet egy motiváló barát, de akár egy szelet csoki is, amit a böjt utánra tartogatsz.

Ezen kívül, ami nekem nagy felismerés volt, hogy nekem nem az 5 napra kellett volna felkészülnöm, hanem az utána következő 1 hétre. Én a böjt alatt végig arra gondoltam, hogy hétfőn mit fogok enni, ahelyett, hogy még türelemmel vártam volna pár napot és kíméltem volna a gyomromat. Ugyanis a léböjt kúrát követően összeszűkül a gyomor, az emésztés is sokkal lassabb. Vagyis ez a kúra nem 5 napos, hanem legalább 15. És ahhoz, hogy jót tegyél a gyomroddal utána is, ne csípős pad thait ebédelj, mint én. Helyette válassz olyan könnyen emészthető ételeket, mint a zöldséglevesek, nyers zöldségek és társai. Ez nekem azért volt nehéz, mert az én azt hittem, csak 5 napra szerződtem le. Úgyhogy engem végül nem a böjt viselt meg, hanem az azt követő hét, ugyanis arra már úgy vásároltam be, mint a böjt előtt általában, és nem számoltam azzal, hogy még napokig sokkal egyszerűbb és úgynevezett diétás ételeket kéne fogyasztanom, hiszen a gyomrom ilyenkor sokkal érzékenyebb, mint általában.

Olvassátok el a témában Rami tapasztalatait is! 

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek