tartalmi együttműködés
Vági Zsolt ezúttal Schell Gergely tanácsadó szakpszichológussal beszélgetett a meditációról, kereszténység és meditáció kapcsolatáról, valamint az elmélyülés különböző fajtáiról.
Schell Gergely szakszpszichológus, családterapeuta, ezen belül pedig párterápiával is foglalkozik. Először a gimnáziumi évei alatt találkozott a meditáció fogalmával, majd később a Dalai Lámával való találkozása inspirálta arra, hogy igazán beleássa magát a témába. Tíz évnyi elméleti és gyakorlati tapasztalattal a háta mögött ült le beszélgetni Zsolttal a meditációról.
Az epizód során első körben a meditációval kapcsolatos tényeket tisztázták. Hiszen sokan keverik például a relaxációval, pedig a kettő nem egészen ugyanaz. Gergely szerint ami fontos szempont ezzel kapcsolatban az az, hogy mi a célja a tevékenységnek. A relaxáció esetében a cél a megnyugvás, mind testileg mind lelkileg. Ezzel szemben a meditáció viszont nem mindig ezt a nyugodt állapotot eredményezi, annak célja sokszor egy olyan tudatalatti mélység elérése, amiben saját valós érzéseinkkel és állapotunkkal találkozhatunk. Ennek úgymond mellékterméke akár a megnyugvás is lehet, de mély traumák felszínre törése is, amik inkább feszültséget eredményezhetnek. Éppen ezért fontos különbség a kettő között a cél, amiért gyakoroljuk ezeket a tevékenységeket.
Zsolt ezután megemlítette, hogy magát a meditációt is megközelíthetjük két oldalról. Létezik tárgyi meditáció, ami főleg a keresztény meditációt jellemzi, és tárgytalan, ami pedig a zen meditáció jellemzője többnyire. Ennek kapcsán Gergely szólt néhány szót a kevesek számára ismert keresztény meditációról, ami korábban a szövegek feletti elmélkedést jelentette, ami aztán formálódott, és például a bencés szerzetesek esetében már egyre jobban közelít a tárgy nélküli, zen meditációhoz. Érdekes belegondolni, hogy egészen más vallások mégis gyakorlataik mennyire hasonló elemekre épülnek, a maguk képére formálva azokat.
A továbbiakban Zsolt kíváncsi volt arra is, hogy mit gondol Gergely,milyen hatással lehet az emberre a meditáció, és vajon mindenkinek való-e ez a tevékenység. A szakpszichológus véleménye szerint egy rövidebb meditáció hatással bírhat, főleg lelkileg. Ha minden reggel szán egy kis időt erre valaki, akkor már kitisztultabb fejjel kezdi a napot, hiszen leteszi a feszültséget az elején. Azonban komolyabb változásokra igazán akkor van lehetőség ha valaki alkalmanként elvonulásokra jár. Ilyenkor a harmadik, negyedik nap környékén törhetnek felszínre izgalmas tartalmak a tudattalanból, illetve a meditációs állapotban töltött hosszú idő eredményezi bizonyos típusú agyhullámok létrejöttét. Gergely azt is elmondta, hogy aki teljesen elzárkózik a spirituális dolgoktól, annak nem biztos, hogy való ez az egész, vagy valószínűleg egészen másra fog jutni vele.
Továbbá az sem mindegy, hogy milyen vezetőnk van hozzá, és milyen közösség vesz körbe ilyenkor. Ez azért fontos, mert egy elvonuláson olyan mélységekig juthatunk tudattalan tratalmainkban, melyekhez szükségünk lehet megfelelő, szakértő segítségre.
Szóba került továbbá, hogy a pszichológiában hogyan alkalmazható a meditáció, és milyen kapcsolatban áll bizonyos életmódokkal, illetve magával a jógával, amivel sokszor kéz a kézben együtt jár. Azonban ezekben az esetekben is a legfontosabb, hogy mi az egyén célja. Ezt a kérdést érdemes feltenni akkor is, ha relaxáció és meditáció között kell választatnunk, és akkor is, ha csak a meditáció területeivel foglalkozunk. Legyünk tisztában azzal, hogy mi a missziónk, és ha nagyon szeretnénk elmerülni a saját tudattalan világunkban, akkor mindenképp legyen mellettünk egy vezető, aki segít, hogy a megfelelő úton tudjunk maradni.
A teljes adás itt érhető el:
