tartalmi együttműködés
Hogyan iszod a kávéd?
A kávézás tradíciója meglehetős kohéziós erővel bír; különbözőek vagyunk, de a kávézási szokásaink összekötnek. Naponta állítólag nagyjából kétmilliárd csésze fogy világszerte a sötét nedűből. Ízesítik cukorral, tejjel, fűszerekkel, titokban vagy nyíltan alkohollal, nyáron fagyival, télen csilivel, ízlés dolga mindegyik.
Sokfajta kávékészítő és -főző eszköz létezik – a kotyogóstól az aeropressig számtalan lehetőség közül választhatunk. Nemrég a Tudatos Vásárlók Egyesülete egy gigászi tesztben össze is vetette, hogy fenntarthatósági szempontból és anyagilag melyikkel járunk a legjobban; érdemes vetni rá egy pillantást.
Kávékörkép
A Tudaton Magazin kávékörképe nem járja körül ugyanezt a témát, de annyit megjegyeznénk, hogy semmilyen tanulmány vagy teszt nem hozta még dobogós helyre, egyáltalán győztes oldalra a kapszulás egységeket. Újra lehet ugyan hasznosítani ezeket, de már tudjuk, hogy a legjobb szemét az, amit meg sem termelünk; azt pedig jobb, ha tudjuk: a kapszulák többsége még mindig nem kerül a szelektívbe – vagy egyáltalán nem, vagy nem helyesen. Az újrahasznosítási folyamat alapvetően nem jelent környezetkímélő megoldást, ezzel csak áltatjuk magunkat.
Szembesülve a ténnyel, néhány gyártó már piacra dobott újrahasználható fémkapszulákat is, de ezek épp a kapszulás élményt veszik el, ennyi erővel érdemes inkább újra használni azon képességünket, hogy betöltjük a kávét egy megfelelő főzőbe.
A kávé fenntarthatósági problémái azonban nem merülnek ki ennyiben, bármennyire pazarló is a kapszulás verzió. A legnagyobb gond itt szintén a túlfogyasztás, vagyis hogy mindennap, esetleg mindennap többször fogyasztunk belőle, ráadásul nem figyelve arra, fair trade kávét iszunk-e, vagy sem.
A kávébab világkörüli turnéja során karbonlábnyomát tekintve igen magas szén-dioxid-kibocsátást tudhat magáénak, vetekszik a sajtéval és a marhahúséval is. A The Conversation hírportál januárban közzétett felmérése alapján egy kiló Arabica 15,33 kilogramm CO2-kibocsátásért felel. Ha azt vesszük alapul, hogy évente összesen 9,5 milliárd tonna (!) kávé fogy világszerte, gondolhatjuk, mennyit segítünk a Földnek vászonszatyrok használatával, miközben reggelente lefőzzük a feketét az egész családnak.
Nem beszélve arról, hogy a piacon kapható legtöbb kávé termelése nem csak természetvédelmi okokból borzalmasan elmaradott, de a termelőket is kihasználja. Nem a lokális kávébárok ezért elsősorban a felelősek, hanem a fogyasztók, akik mindent megtesznek azért, hogy minden egyes nap az asztalukra kerüljön egy csésze luxuscikk, akár őrölve, akár szemes formában.
A kávé ereje című dokumentumfilm is rávilágít, hogy a kávétermelés a legtöbb esetben kizsákmányolással és természeti pusztítással, vegyszerezéssel, erdőirtással jár.
De szerencsére van remény, mivel már számos alternatíva a rendelkezésünkre áll! A fenntartható megoldásokért kattints a folytatáshoz a Tudaton magazin oldalára.
