fbpx

Miért iszunk alkoholt, és mikor beszélünk alkoholizmusról?

Magyarországon a KSH, vagyis a Központi Statisztikai Hivatal mérései alapján 2019-ben 389 000 főre becsülte az alkoholisták számát, nem meglepő, hogy a világon a 8. legtöbb alkoholt fogyasztó ország a miénk. Azért, hogy valóban kollektíven járjuk be a borral kapcsolatos témákat a magazinban, muszáj beszélnünk az alkoholfogyasztásról, a mögötte álló motivációkról, illetve arról, hogy mikor merül fel az alkoholizmus. Hiszen indokot mindig tudunk találni az ivásra, legyen szó ünneplésről vagy éppen búfelejtésről, de fontos, hogy tisztában legyünk azzal, valójában miért iszunk. Ha pedig felismerjük, hogy a mennyiséggel határokat feszegetünk, vagy esetleg már át is estünk a ló túloldalára, annak érdekében, hogy teljes életet élhessünk, muszáj megkeresnünk a megoldást.

Pszichológiai szakirodalmak szerint a kutatók négy külön csoportra osztják az alkoholfogyasztás mögötti motivációkat. Egyrészt a szándék származhat kívülről vagy belülről, előbbi például egy társaság esetében, külső környezetünk miatt, amíg utóbbi esetében vágyaink, érzelmeink vezetnek minket. De lehet ok az is, hogy valamilyen pozitívnak vélt célt szeretnénk elérni, például a társaságunkat megnevettetése vagy a negatív dolgokat szeretnénk elkerülni, mint mondjuk a közösségből való kirekesztés elkerülését. Ezek alapján a következő négy csoportot fogalmazták meg a kutatók:

Fokozásos

A fokozásos kategória a belülről induló motivációhoz tartozik. Ilyenkor az ivással a célunk a jókedv, jóllét elérése, hogy felerősítsük a kellemes érzéseinket. Ilyenkor lényében a hangulatunkat fokozzuk, pedig fontos lenne, hogy alkohol nélkül is tudjuk őszintén élvezni a velünk történteket.

Megküzdéses

A megküzdéses kategória szintén belülről induló. Ebben az esetben a negatív állapotokat szeretnénk enyhíteni, vagy akár megszüntetni az alkohollal. Problémáinkkal való megküzdéshez az alkoholt választjuk, hiszen az segíthet nekünk abban, hogy elűzze a lehangoltságot, pedig valójában ilyenkor az ellenkező eset valósul meg: elmélyítjük a gondjainkat.

Szociális motiváció

A szociális motiváció külső motiváció. Annak érdekében iszunk, hogy megszerezzük az úgynevezett szociális jutalmainkat, például a társaktól érkező pozitív visszajelzést. Ez a leggyakrabban előforduló motiváció. Viszont, ha minden baráti vagy családi összejövetelen az alkoholon van a hangsúly, ideje eltöltened úgy egy estét a környezetteddel, hogy ne az alkohol adja az alapot az eseménynek.

Konformitás

A konformitás szintén külső motiváció, lényegében ilyenkor azért iszunk, mert a többiek is. Mozgatórugó lehet bennünk ilyenkor a félsz, hogy kimaradunk valamiből vagy, hogy kiközösítenek minket, esetleg nem akarunk mi lenni a vicc tárgya azzal, hogy nem iszunk. Pedig fontos megerősítenünk magunkban azt, hogy nemet bármikor mondhatunk és bármit visszautasíthatunk, nem kell emiatt rosszul éreznünk magunkat.

alkohol
Mikor beszélünk alkoholizmusról?

Alkoholizmus esetében a szenvedélybeteg életét a tudatmódosított állapot uralja, kizárva ezáltal minden egyéb tevékenységet és felelősséget. Ez a betegség lehet örökletes, de akár környezeti hatások is kiválhatják, az ok okozati tényezők minden esetben nagyon komplexek. Megjelenhet gazdag üzletemberek esetében is, akik a sok munkával töltött idő miatt kimaradt kulturális élményt próbálják pótolni otthon az ital társaságában vagy épp a stresszt kezelik vele. De ugyanekkora eséllyel előfordul szegényebb rétegeknél is, ahol az ital jelenti az örömöt, élményt, amiből élete során kimarad.

Az alkoholizmusnak vannak nagyon szembetűnő tünetei, amihez nem kell szakirodalmat bújni, egyszerűen csak komolyan kell őket venni. Ha valaki rendszeresen és nagy mennyiségben iszik, már sajnos feltételezhető róla az alkoholizmus. A nagyon magukért beszélő tünetek többek között például a sóvárgás, vagyis az állandó ivás utáni vágy. De ide tartozik még a kontrollvesztés, amikor az egyén inni kezd és kis túlzással az alkoholmérgezésig tölti magába az italt. Aztán ide soroljuk még a toleranciát, vagyis mikor a szervezet hozzászokik az alkoholhoz, ezáltal egyre többet kell inni azonos hatás eléréséhez. Továbbá vannak még az elvonási tünetek, amik az ivás megvonását követő órákban jelentkeznek, ez lehet remegés, izzadás, szapora szívverés, hányinger.
Ezeken kívül pedig még okot adhat alkoholizmus gyanújára a tagadás, amikor egy állandóan alkoholt fogyasztó személy határozottan állítja magáról, hogy ő nem az. Sokan ezt mondják a legfőbb tünetnek.

De minél inkább az alkohol bűvkörébe kerül egy szenvedélybeteg, annál nehezebb lesz neki sajnos a leszokás. A gyógyulás érdekében az elvonási tünetek kezelése mellett pedig azért is fontos egy külső személyt bevonni, hogy a lelki egyensúlyt is helyreállítsák az elszenvedőben. Az alkoholfüggőséggel való megküzdési lehetőségekről itthon a Mindset Pszciholgóia honlapján található egy nagyon átfogó gyűjtés, amiben minden ezzel kapcsolatos kérdésünkre választ kaphatunk.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek