fbpx

Tények és tévhitek a méhszájsebről – az én történetem

Több mint 5 évvel ezelőtt, amikor először jelentkeztek a tünetek nálam, nem is tudtam, hogy mi fán terem a méhszájseb. Több év kellett, mire orvosilag is igazolták, hogy mi a bajom. Mielőtt megkaptam végre a diagnózist, számtalan hullámvölggyel és kétségbeeséssel teli év volt a hátam mögött.

Rájöttem, hogy mennyire ki nem beszélt terület ez, és mennyi fals vagy féligazság övezi a méhszájseb témáját. Sokan azt se tudják, hogy létezik, vagy hogy éppenséggel nekik is ez a bajuk. Ahány orvos, annyi féle megközelítés, mégis úgy érzem, hogy ennyi idő alatt összegyűjtöttem annyi tapasztaltot, hogy tudjak róla hitelesen beszélni.

Mi is az a méhszájseb

Első körben tisztázzuk, egyáltalán mi is ez a jelenség. Nevével ellentétben, amit amúgy orvosi körökben cervicalisatio elváltozásnak hívják, nem egy igazi sebről beszélünk. Ez a jelenség egy szabad szemmel is jól látható, rózsaszínes, bolyhos felületet eredményez: mivel a méhnyakcsatornában jelen lévő hengerhámsejtek, úgymond kikúszva a méhszáj felszínére, a méhnyak felszínét borító laphámsejteket kissé kiszorítják.

Így a különböző típusú hám határa is élesen elkülönül. Ez sokszor okoz együttlét vagy sport utáni vérzést, és sokkal többször képes begyulladni, ezért igazi melegágya a fertőzéseknek.

Nálam először úgynevezett kontaktvérzés formájában lépett fel ez a jelenség, magyarán szex után elég erősen elkezdtem vérezni. Eleinte azt hittem, talán a menstruációm viccelt meg, de ahogy jött, úgy ment is. Ezért felkerestem egy nőgyógyászt. Ekkor mindössze 22 éves voltam, és semmit nem értettem abból, amit mondott, de az biztos, hogy a méhszájseb kifejezés nem hagyta el a száját.

Beszélt arról, hogy gyulladás, fertőzés, meg ez ilyen fiatal korban sokszor előfordul. Kaptam hüvelykúpot meg antibiotikumot, majd amikor már azt hittem vége, pár hónap múlva a folyamat kezdődött elölről. Ez így ment évekig: hol fertőzés, hol vérzés, hol mind a kettő miatt járkáltam orvoshoz.

Közben persze én is kerestem a megoldásokat az interneten, mert hát hol máshol, mint a webbeteg.hu-n akartam megtalálni azt. Ott persze egyből jött a félelmetes három betű: rák. Merthogy az egyik korai jele lehet a méhnyakráknak az ok nélküli vérzés. Ott helyben el is temettem magam, hiába jártam folyamatosan rákszűrésre, féltem, valamit nem vettek észre.

Végül rátaláltam a méhszájseb kifejezésre, és egy sokadik esetem után kérdeztem rá a dokinál: nem lehet, hogy nekem is ez van? Nagy hümmögés és hámmogás után végül kiderült, hogy de! Azonban amiért én ennyire fiatal vagyok, nem javasol beavatkozást. A méhszájseb idővel „visszamegy”, na meg segít, ha szülök! A szülés úgy tűnik mindenre megoldás, mert ezt azóta több más orvos is javasolta, mintha ez így menne…

Hajlamosító tényezők

Amikor végre megtudtam mi történik velem, érdekelt, hogy vajon miért alakult ki. Sok szakember úgy tartja, hogy ez igen gyakori a fiatal nők esetében, főleg fogamzásgátló szedése alatt, után. Tudni kell, hogy nekem nagyjából azt követően kezdődtek a tünetek, hogy abbahagytam az antibébi szedését, mivel a nőgyógyászom felhívta rá a figyelmemet, hogy ezt már épp kivonják a forgalomból, mert olyan elavult. Így már értettem, miért voltam tőle olyan rosszul, mint még életemben soha.

Gyakran visszatérő hüvelyfertőzések is hajlamosítók lehetnek (én pedig amióta csak az eszemet tudom küzdöttem ezzel). Jellegzetesen a hüvelynek a normál Ph-ja ugyanis savas, ha pedig ez felborul és lúgossá válik, az elősegítheti a méhszájseb létrejöttét. Sok helyen olvastam azt is, hogy szülést követően is sokaknak előjöhet vagy visszatérhet, bár más orvosok – ahogy már említettem – pont a szüléssel kecsegtettek, hogy azzal majd úgyis úgy átrendeződöm odalent, hogy végre búcsút inthetek neki.

méhszájseb
Méhszájseb = rák?

Röviden: NEM. Önmagában a méhszájseb nem jelez semmi kórosat, és sok legendával ellentétben, nem lesz több esélyed miatta rákosnak lenni, mint másnak, akinek nincs méhszájsebe, főleg, hogy sokaknak tünetmentes.

Az viszont tény, hogy a kezeletlen, sokszor felülfertőződő méhszájseb már több veszélyt hordoz magában. Akik pedig sokszor vérzést is tapasztalnak, ahogyan én is, jobb, ha nem évente, hanem félévente járnak szűrésre. Nekem legalábbis ezt javasolták, és én is nyugodtabb voltam így. Illetve 3 évente nem árt (senkinek sem), egy HPV szűrés sem.

Ahogy a hüvely Ph-ja megváltozik és gyengül a normál flórája, sokkal fogékonyabb lesz a fertőzésekre, az érzékenyebb hengerhámmal borított felület pedig így gyulladttá válik. Ez pedig bizony sokkal sérülékenyebb. Ezért fontos, hogy egyensúlyban tartsuk odalent is a Ph-nkat. Ehhez tejsavas irrigálás javasolt, azonban beszéljünk az orvosunkkal, ő mit javasol, mert ha össze-vissza elkezdünk vásárolgatni különböző szereket, lehet, hogy többet ártunk vele. Erre tehát igenis oda kell figyelni, és nem szabad félvállról venni!.

Kezelési lehetőségek

Alapjába véve a legtöbb orvos azt mondja, hogy ha nem okoz nagy panaszt, folyamatosan ellenőriztetjük, akkor nem igényel különösebb kezelést. Én viszont eljutottam arra pontra, hogy egy hónapban többet véreztem, mint amennyit nem, így végül elkezdtem kutakodni, mi lehet a leghumánusabb megoldás.

Először a nőgyógyászom leecsetelte, amely során egyszerűbb, hámroncsoló ecsetelőket használnak. Ilyenkor többszöri ismétlés is szükségessé válik. Nekem persze egy kicsit sem segített.

Hatékonyabb megoldások közé tartozik a lézeres, vagy fagyasztásos technika, amivel maradéktalanul eltávolítható a felszíni sejtelváltozás. Én végül a modernebb lézeres technikát választottam, amelynek viszont feltétele a friss negatív citológiai, és sok helyen negatív HPV szűrés is. Ezt követően egy mindössze nagyjából 10-15 perces eljárással elérik, hogy a méhszájseb csúnyán szólva „behámosodjon”, és ne okozzon több panaszt. Nekem ezt kétszer is meg kellet ismételni. Nem azért mert olyan nagy kiterjedésű volt, hanem mert egy ér is található pont mellette, ami miatt még vérzékenyebb volt. Azonban sajnos sok esetben ez is csak 1-2 évig ad megoldást.

A harmadik lehetőség a loop konizáció, és a hideg késes konizáció, amelyeknek nagy előnye, hogy az érintett szövetrészletet eltávolítva már szövettani vizsgálat is készülhet. Ekkor elektromos hurokkal történik a kimetszés, és egynapos sebészeti beavatkozás keretében is elvégezhető a műtét. Ezt inkább már szült nőknek szokták javasolni, ugyanis ekkor megrövidül úgymond a méhnyak, ami miatt nehezebb a teherbeesés, esetleg fennáll később a vetélés vagy koraszülés veszélye is.

Méhszájseb és a teherbeesés

Amikor kicsit megnyugodtam, hogy hiszen ha odafigyelek és kezeltetem, akkor remélhetőleg nem lesz több esélyem a rákra, mint másnak, feljött bennem egy másik fontos kérdés: mi van a teherbeeséssel?

Valahogy az én fejemben nehezen állt össze, hogy nem okoz-e gondot, hogy szinte minden együttlét után egyből napokig vérzek. A fő mumus ebben az esetben azonban magában a folyamatos fertőzésben, és gyulladásban keresendő, amely sok esetben a méhszájseb velejárója. Ez nem könnyíti meg sem a teherbeesést, sem a kihordást. Ezért, ha babaprojekten gondolkoztok, jobb minél előbb a végére járni inkább, magad és a baba érdekében is.

Lelkioldal és megelőzés

Bár nincs egy olyan tuti tipp, amivel ezt meg lehet előzni, de sokan felhívják a figyelmet az életmód fontosságára (itt is).

„A méhszájseb kialakulását nagyban elősegíti a kezeletlen hüvelyi folyás, mely jelenségeket sok esetben az immun és endokrin rendszer nem megfelelő működése okoz. Ahhoz, hogy ezek a rendszerek kielégítően működjenek, a mozgás, és a megfelelő tápanyagbevitel elengedhetetlenül fontosak.”-olvashatjuk szakembereknél.

Na és most kicsit szeretnék a lelki oldaláról is beszélni, ami nyilván nehezen választható el a testi tünetektől. Ugyanis már egy idő után jobban zavart engem, hogy ez az egész, mekkora hatással  van a rám és a párkapcsolatomra. Amikor már minden együttlét előtt, alatt és után azon görcsölsz, hogy na ma vajon vérzel-e, az senkire sincsen jó hatással. Ezért nem árt magunkon, és a kapcsolatunkon is elgondolkodni, hogy ott minden rendben van-e, ugyanis én hiszek abban, hogy a testi tünetek a lélek kivetülései.

Ezért is jutottam végül arra, hogy bár a nőgyógyászom nem javasolta, én mégis a lézeres beavatkozást választottam, mert úgy éreztem, nem tudok ezzel együtt élni, vagyis nem olyan minőségben, mint szeretnék.

Amit tanácsolhatok, hogy hallgass magadra, és kérd ki mindig több orvos véleményét, ami pedig a legfontosabb, figyelj a testedre és az egészségedre.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek