fbpx

Legyen akármilyen pici vagy nagy a torta, beleadom a lelkemet – Interjú Tomori – Márton Orsolyával az Orsi’s Kitchen megálmodójával

Régóta ismerem Orsit, és mindig is csodáltam, amit a konyhában alkot. Tortái egytől egyig egyediségről és különlegességről tanúskodnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Emlékszem, mesélted régebben, hogy téged a divat és a rajzolás érdekelt. Majd egyszer csak beszippantott a sütés világa. Mesélj egy picit magadról, ki is Tomori- Márton Orsolya?

Most meg fogsz lepődni, de én nem vagyok az a fajta ember, aki órákig tudna arról mesélni, hogy ki is ő valójában. Én egy egyszerű nő, anya, feleség, barátnő vagyok, aki megél minden pillanatot, amit az élettől kap. De igen, jól emlékszel, divat asszisztens végzettségem van, majd miután a férjemmel elköltöztünk Angliába, eleinte próbáltam elhelyezkedni ezzel a szakmával Londonban, de sajnos lehetetlen küldetés volt. Aztán pár év után feladtam, mert egyszerűen nem láttam, hogy valaha is sikerülhet. Mindeközben a rajzolás és a kreativitás szeretete továbbra is megmaradt, és tudtam, hogy soha nem tudnám magamat egy irodában elképzelni. Olyan munkára vágytam, ahol kiélhetem a kreativitásomat. 

Akkor bátran kijelenthetjük, hogy megtaláltad azt a munkát?

Abszolút. 13 éve élünk Angliában, de most érzem azt, hogy a torták készítésében megtaláltam önmagam. Úgy érzem, kiteljesedtem.

Hogyan került a cukrászkodás az életedbe? 

Miután nem sikerült divat világában elhelyezkedni, egy kávézóban kezdtem el dolgozni, ahol először asszisztens voltam, kávét főztem, felszolgáltam. Majd az egyik nap kiesett az egyik szakács, és be kellett valakinek ugrani helyette, mert a főszakács már nem bírta egyedül. Én lettem a beugrós, és aznap sok süteményt kellett készíteni, amivel nekem egyáltalán nem volt gondom. 

Én gyerekként olyan kislány voltam, aki mindig sürgött, forgott a konyhában az anyukája mellett. Meg is lepődött a főszakács, hogy tudok sütni. Egy idő után annyira meg voltak elégedve a segítségemmel, hogy én lettem a főszakács. Majd nem sokkal később a kolléganőm megkért, hogy a barátja születésnapjára készítsek egy tortát. Az volt az első rendelésem, azóta pedig már eltelt 10 év. 

Mikor és hogyan indult a vállalkozásod?

Miután egyre több kollégám kezdett el rendelni tőlem tortákat, azt vettem észre, hogy nulla végzettséggel szájról szájra terjedve lettek havi szinten rendeléseim. Én még most sem vagyok diplomás cukrász, de a cégnél kötelező volt elvégezni egy úgynevezett élelmiszer-higiéniai tanfolyamot. Közben munkahelyet váltottam, ahol én lettem a teljeskörű szakács. Szerettem, mert kiélhettem a kreativitásomat, ráadásul ott is egyre több kollégám rendelt tőlem, és egy idő után rájöttem, hogy már nem biztos, hogy csak alapanyagárban kellene ezt csinálnom, hiszen ez nekem hosszú távon nem fogja megérni.

Mi volt a következő állomás az életedben?

Nem kellett sokáig gondolkoznom, mert az akkori tulajnak a lánya által kaptam egy felkérést. Ők egy olyan céget alapítottak, melynek keretein belül gyerekeknek rendeztek születésnapi zsúrokat, és szerették volna, ha csatlakozom hozzájuk, mint tortakészítő. Egy ideig a főállásom mellett részmunkaidőben csináltam, volt, hogy késő estig, éjszakánként, aztán megszületett a lányom. Akkor szünetet tartottam, majd mikor a gyermekem betöltötte a 3 évet, vissza kellett állnom a munkába. A baj csak az volt, hogy nem tudtam, mit is csináljak, ami gyereknevelés mellett is működhet. Viszont sok eszközöm volt ahhoz, hogy elkezdjek egy saját tortakészítő vállalkozást, így 4 évvel ezelőtt belevágtam és megszületett az Orsi’s kitchen. Szerencsére Angliában nem kell sok minden ahhoz, hogy az ember a saját lábára álljon. Egy kis papírmunka és pár tanfolyam után szépen ment minden a maga útján. 

Mit képvisel az Orsi’s kitchen?

Egyszerűen csak annyit tudok mondani, hogy Made with Love. Szeretettel készül minden rendelés. Legyen akármilyen pici vagy nagy a torta, beleadom a lelkemet, a tervezéstől kezdve egészen a színekig, hogy teljes mértékben tudjam teljesíteni a vevő igényeit. Odafigyelve, precízen csinálok mindent, soha nem csapok össze semmit. 

Hogyan készülnek a torták, sütemények? Mennyi idő alatt készülsz el eggyel?

Sokan nem gondolnak bele, hogy mennyi időbe telik egy tortát elkészíteni, de bizony van, hogy több napos művelet. Azonban mostanra eljutottam odáig, hogy rendszerezem a napokat. Hétfő a tervezésé, kedd a figuráké, szerda és csütörtök sütés és krém készítésé, péntek  a dekorálásé, hétvégén pedig jönnek értük a megrendelők. Legtöbbször már hónapokkal előtte bevannak foglalva a helyek, így sajnos nagyon ritkán vagy egyáltalán nem tudok utolsó pillanatban leadott rendelést teljesíteni. Van, hogy megadott téma alapján kell dolgoznom, van, hogy fotót küldenek, hogy ők konkrétan azt szeretnék. Persze arra mindig ügyelek, hogy soha ne másoljak, mindig beleadom az én kis stílusomat, és természetesen olyan is akad, aki teljesen rám bízza a tervezést.

Majd miután megvannak a konkrétumok akkor én szeretem először lerajzolni. Elsősorban a vevőnek, hogy lássa, ha szeretne esetleg változtatni, és magam miatt is, mert így megkönnyítem a munkámat. Ezután jön a cukordekoráció, amit már napokkal, de megesik, hogy hetekkel előtte elkészítek. Ilyenkor egy napot csak erre szánok, hiszen az egy 12 órás folyamat, illetve idő is kell nekik, hogy kiszáradjanak, megkeményedjenek. Ha emberi alakról van szó, akkor előbb drótot csinálok neki, ráépítem, amit hagyok száradni, második nap jöhet a ruha, harmadik nap már ki lehet festeni, és a negyedik napon már ki tudom venni a tartó elemeket. Általában 2 nappal előtte sülnek a kis torták, mert pihentetni kell őket, hiszen frissen nem lehet velük dolgozni, mert akkor még nagyon puhák. Szépen becsomagolom őket, lerakom őket pihenni a pultra és másnap jöhet a krém, összeállítás, töltés, bevonás egy nappal előtte és végezetül a dekoráció, mert ez a leghosszabb folyamat. Ha tortára kellene lebontanom, akkor a legegyszerűbb torta is 5-6 órát vesz igénybe. Amennyiben van rajta cukordekoráció plusz idő 3-4 óra/figura.

Mi volt eddig a legőrültebb rendelésed?

A faragott torták mindig nagyobb kihívással járnak. Csináltam már dinoszauruszt, sárkányt, női melleket, és volt, hogy a régi Magyarországot kellett megformázni, rárakni a koronát, és a jogart. Na, ott azért volt pepecselés. De az igazat megvallva az emberek többsége sokszor olyan dolgokat kérnek egy tortára, amik nem összeegyeztethetőek. Most, hogy így beszélünk az őrültségekről, eszembe jutott, hogy egyszer volt, aki szeretett volna egy búcsús sátrat, teherautót, és egy felcsavart szőnyeget a tortára. Nem igazán értettem, hogy hogyan fog össze állni a kép, de megcsináltam, hiszen mindent a vevőért. 

Honnan inspirálódsz?

A színek engem mindig inspiráltak. Először mindig megkérdezem, hogy van-e az illetőnek kedvenc színe, hiszen az már sokat elárul. Ami még segíteni szokott, hogy nagyon sokszor konkrét témát hoznak, ami már rögtön inspirálólag hat rám. Néha megesik, hogy nem jön úgy az ihlet, ilyenkor előveszem az Instagramot vagy a Pinterestet. Nagyon sokszor gyerekeknek készítek tortát, ebben az esetben általában a 6 éves lányom a fő segítőm. De úgy érzem, ekkor tudom a legjobban kiélni a kreativitásomat.

Milyen jövőbeli terveid vannak? 

Szeretnék egy saját kis alkotóműhelyt, ahol már fel tudnék venni egy alkalmazottat, aki csinálja nekem a marketinget, adminisztrációt, akár még egy segédet is. Nagyon sokat segítene már csak abból a szempontból is, hogy lenne egy nyitva és zárva tábla, tudnék workshopokat tartani, és még több ember ismerhetné meg az Orsi’s kitchent.

Van esetleg tanácsod azoknak, akik most kezdenének saját vállalkozásba?

Mindenekelőtt sok – sok kitartás. Akarat. Elhivatottság. Ne adja fel az első kudarc után. Ha lassan is, de sétáljon fel azokon a bizonyos lépcsőfokokon, és meg se álljon a tetejéig. Ami pedig a legfontosabb, hogy szívből csinálja, élvezze minden egyes pillanatát

Kapcsolódó cikkek