fbpx

“Az élet sokszor azt bizonyítja, hogy  pont abba szeretünk bele, akit egy appon nem húznánk jobbra” – interjú Virovecz Annával, a Kedves idegen instagram oldal alapítójával

Egy instagram oldal, ahol tabuk nélkül beszélhetünk az internetes párkeresés vidám és kevésbé napos oldaláról. Virovecz Annával, a Kedves idegen kitalálójával a párkeresésekről és az erőszakmentes kommunikációról is beszélgettünk.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Mi az, amit mindenképp megemlítenél magadról?

33 éves vagyok, Budapesten születtem és szinte mindig is itt  éltem, kivéve amikor az egyetem alatt fél évet Peruban voltam tanulni. Itt például olyan jó tárgyaim voltak, mint stresszkezelés vagy döntéselmélet, a klasszikus tantárgyak mellett. Nekem a spanyol vonal, meg Latin-Amerika nagy szerelem. Szerencsére a nyelvet azóta is tudom használni. A Peruban töltött  fél év alatt nagyon sok mindenre kinyílt a világom. Egyébként turizmus szakon végeztem a Közgázon, és szinte mindig ebben dolgoztam. Pont a Covid előtt viszont eléggé kiégtem munkámban, a vírus pedig jó időszak volt arra, hogy átgondoljam, mit is szeretnék. Ekkor fogott meg nagyon a UX (user experience), ezért ebbe az irányba kezdtem el képezni magamat. Majd sikerült egy nagyon szuper startuphoz bekerülnöm, ahol közel másfél évet töltöttem és nagyon sok mindent tanultam. Idén aztán újra visszatértem a turizmusba, most szálloda oldalon, és nagyon élvezem, hogy újra lehet emberekkel találkozni. Amit még megemlítenék magamról, hogy szeptemberben elkezdtem hip-hopot és hous táncórákra járni, ami kamaszkori álmom volt.

Hogy jött aztán a Kedves idegen instagram oldal?

Amikor regisztráltam Tinderre, majd az Elittársat is kipróbáltam, később összességében az volt az érzésem, hogy nagyon sok idő megy el az appokkal és a chateléssel, és nincs kézzelfogható eredménye. Közben rengeteg screenshotot készítettem, amiken a barátaimmal jókat nevettünk vagy szörnyülködtünk. Volt egy hatalmas anyagkészletem, amivel úgy éreztem, hogy valamit kezdeni akarok. Az fontos volt, hogy ne legyen egy gúnyoldal, de nyilván nem tudom teljes mértékben elkerülni a kritikát sem. Fontossá vált, hogy lehessen tanulni is belőle, és értéket teremtsek. Közben megismerkedtem az erőszakmentes kommunikációval, és  szépen lassan összeforrt a kettő. Egy oldal, ahol megoszthatjuk a randis élményeket, miközben erőszakmentes kommunikációs tippekkel gazdagodhatunk.

Te magával az erőszakmentes kommunikációval hogyan találkoztál?

A Nyitott Akadémián találtam rá, ahol Rambala Éva tartotta ezt a workshopot. Nagyon tetszett amit végül ott hallottam, de éreztem, hogy egy nap kevés erre. Ez nem olyan, hogy megtanulok egy varázsigét és az megold mindent, hanem gyakorolni kell és átérezni, hogyan is működik, ezért jelentkeztem a rendszeres havi tréningekre.

Miről szól ez az egész?

Az erőszakmentesség több síkon jelenik meg, de az empátia van a középpontban: magunkkal és másokkal szemben is, de főleg azokkal, akikkel kapcsolódni szeretnénk. Mindezt az érzéseinken és a szükségleteinken keresztül. Arra tanít meg a módszer, hogy tényleg tudjunk kapcsolódni magunkhoz és aztán másokhoz is. Képessé tesz arra, hogy ha valaki mondjuk nagyon erős reakcióval, vagy számunkra bántó módon viselkedik, akkor  nézőpontot tudjunk váltani. Olyan megoldás felé visz, ami mind a két fél számára elfogadható. Ha pedig olyan a helyzet, hogy meg kell védenem magam, akkor meg abban segít, hogy ki tudjak állni magamért. Nem irgalmas szamaritánust csinál belőled. A határhúzásban például nekem nagyon sokat segített.

Te ezt be tudtad építeni a mindennapokba? Egy párbeszéd közben például szoktad alkalmazni?

Abszolút. Voltak olyan helyzetek, amikor utólag otthon elő tudtam venni egy szituációt és elemeztem azt. De az erőszakmentes kommunikáció sokat segített abban is, hogy kifejezzem magamat és az érzéseimet. Láttam a fejlődést. Sokan tartunk attól ugyanis, hogy kimondjuk ezeket, mert nem akarjuk megbántani a másikat, ezért akár inkább“ghostingolunk” (magyarázat nélküli eltűnés), mint hogy felvállaljunk egy visszautasítást. 

Tehát önismeretre tanít

Igen, az egyik nagy ereje, hogy komoly önismeretre lehet szert tenni, ha csináljuk a gyakorlatokat. Vagy ha van egy konfliktus, és az adott sémák szerint végigmegyünk rajta, akkor tök sok olyan dolog is kijöhet, amire lehet, hogy nem is gondoltunk.

Visszatérve a párkeresésre. Neked voltak kirívó élményeid?

Nagyon kirívó nem, de olyan volt, hogy már a megbeszélés során problémába ütköztünk. Például amikor egy srác már az elején megkérdezte, hogy nem megyek-e át hozzá. Amikor visszautasítottam, akkor azért még bepróbálkozott egy olyannal, hogy felveszek-e magassarkút, amikor találkozunk? Ezért érdekes ez az ismerkedés dolog, mert utólag visszagondolva, már itt azt kellett volna mondanom, hogy felejtsük el egymást, mert legbelül éreztem, hogy ez így nekem nem oké. Hiszen ez az első találkozásunk lett volna, ő pedig  megrendelte miben menjek. Tehát azt a taktikát követem, hogy igyekszem kiszelektálni már az első pár chatelés alkalmával, hogy kivel találkozom.

Szerinted mi az amire nagyon oda kell figyelni az internetes párkeresés során? Mik a fő buktatók?

Az első és legfontosabb, hogy tudjuk, hogy mit szeretnénk, vagyis milyen céllal megyünk fel egy ilyen appra. Ha ezt tudjuk, akkor tényleg annak megfelelően szelektáljunk. Jó, ha mindenki felállít magának egy listát, hogy mik a számára valóban fontos dolgok a másikban. Az sem árt, ha ezt egy kicsit projektnek fogod fel, és nem mindent arra bízol, hogy egy társkereső oldalon ismered meg az “igazit”. Az élet sokszor azt bizonyítja, hogy pont abba szeretünk bele, akit egy appon nem húznánk jobbra. A legtöbb embernek azért kell idő, hogy ki tudjon bontakozni, ami lehet, hogy az első pár randin még nem történik meg. Próbáljunk meg élő kapcsolatokat is tartani, és igyekezzünk olyan helyeket, lehetőségeket felkutatni, ahol hozzánk hasonló emberekkel találkozhatunk. Erre is számos platform van. A társkereső oldalakat pedig inkább kezeljük úgy, mint egy tök jó lehetőséget, hogy megismerjük magunkat, és persze ott van az esély, hogy találkozunk  valakivel, akivel egymásba szeretünk. De ez közel sem biztos.

Vannak red flagek, amik legyenek gyanúsak, mielőtt eljutunk a találkozóig?

Igen, ajánlom a Pszicholive oldalt, aminek a TikTok csatornáján készült több ezzel kapcsolatos videó is. A lovebombing mellett, amikor ugye elárasztanak minket szép szavakkal és nagy gesztusokkal, ott a másik, amikor valaki azt mondja, hogy nem tudja mit akar, nem biztos, hogy kész egy kapcsolatra. Ha mi viszont komolyat akarunk, akkor ezeket engedjük el, mert nem fogjuk megváltoztatni. Amire még nem árt odafigyelni, hogy az első randi azért inkább nyilvános helyen legyen, hiszen még nem ismerjük a másikat. Ha a partnerünk pedig ezt a kérést nem tartja tiszteletben, az már egy redflag. Amire fontos az ismerkedés során figyelni, hogy ne húzzunk el hosszú heteket azzal, hogy csak chatelünk. Minél előbb találkozzunk. Amit már mindenki unásig ismer, főleg most a Tinder svindler kapcsán, mégsem lehet elégszer elmondani, hogy nem adunk pénzt vagy bankkártya adatokat senkinek. Ha már a második napon nagyon szépeket mond, és szerelmet vall az illető, az legyen gyanús. 

Bár nagyon elterjedtek, mégis valamiképp tabu arról beszélni, hogy így ismerkedik az ember. Benned nem volt félelem, hogy nyíltan beszélsz erről? 

De persze, kicsit azért bennem is volt. Pedig közben semmi szégyellnivaló nincs benne. Sokak fejében talán az él ezzel kapcsolatban, hogy akkor ők bénák, vagy csak nekik nem jön össze, és már erre is ráfanyalodnak. Talán ki kell mondani őszintén, hogy igen, vágyom valakire, ez pedig egy lehetséges eszköz ahhoz, hogy ezt elérjük. Ezáltal persze sebezhetővé is válunk, talán emiatt is nehéz erről nyíltan beszélni. 

Mi a célod a jövőben az oldallal?

Nem látok nagyon előre, de szeretném, ha minél több olyan emberhez eljutna az oldal, aki maga is ebben a cipőben jár. Sok olyan kommentet kapok például, hogy az itt kialakult közösség hatására vannak, akik kevésbé érzik magukat egyedül, miközben a saját baráti társaságukban csak ők egyedülállók. Vagy pont mások történetéből mennyit tudtak tanulni. Jöttek olyan üzenetek is, hogy van, aki már sokkal jobban képes meghúzni a saját határait, mint korábban. Nem is gondoltam, hogy ilyen hatása is lesz majd az oldalnak. Mára igazi közösség lettünk, és nekem is nagyon sokat ad a Kedves idegen.

Kapcsolódó cikkek