fbpx

Myvatn és környéke – kirándulás Észak-Izlandon

A két Izlandon töltött hónapom alatt szerencsére bőven volt lehetőségem kirándulni. Egyik kedvenc napom az volt, amikor felfedeztük a többiekkel Myvatn-t és környékét. Varázslatos helyeken jártunk, amiket most bemutatok nektek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Izlandon nagyon könnyű véletlenül gyönyörű helyekbe botlani, de érdemes szervezni is utazásokat, kirándulásokat, hogy biztosan ne hagyjuk ki a leglátványosabb részeket. A legfontosabb dolog ilyenkor az autó, ugyanis az országban nincs tömegközlekedés. A bátrak stoppolással is próbálkozhatnak, sokan használják ezt a lehetőséget. Fontos még, hogy nem találni minden 10. méteren benzinkutat, ezért induljunk el teli tankkal, és készüljünk étellel. És bár a legtöbb természeti látványosság ingyenes, van, ahol parkolóért, belépőért kell fizetni.

Myvatn – magyarul Szúnyogtó – egyébként egy sekély tó, amely Izland északi részén található, mégpedig a Krafla aktív vulkánrendszer területén. A tó és a környék számos vízi madárnak, elsősorban kacsáknak ad otthont. Egy nagy bazaltos lávakitörés eredményeképp jött létre 2300 évvel ezelőtt. A környező tájat vulkáni felszínformák uralják, beleértve a lávaoszlopokat és a pszeudo krátereket. 

Goðafoss vízesés

Első állomásunk egy óriási vízesés volt. Goðafoss, magyarul az Istenek vízesése egyike a legnagyobb és leglátványosabb vízeséseknek Izlandon.  A 175 kilométer hosszú Skjálfandafljót gleccserfolyam vize 12 méteres magasságból zúdul alá körülbelül 30 méteres szélességben. 

A Goðafoss vízesés
A Goðafoss vízesés

Goðafoss szorosan kapcsolódik az izlandi történelem egyik legfontosabb eseményéhez, mégpedig a pogányságról a kereszténységre való áttéréshez 1000-ben. Nevét MS Goðafoss-ról egy izlandi hajóról kapta, ami utasokat és rakományt is szállított. Egy német tengeralattjáró süllyesztette el a második világháborúban. A baleset jelentős számú áldozatot követelt.

Skútustaðagígar pszeudo kráterek

Ennek a kimondhatatlan nevű helynek, vagyis a pszeudo krátereknek a létrejöttét a Myvatn tó és a régió vulkanizmusa egyaránt okozta. Egy vulkánkitörés során láva ömlött erre a területre, ami akkoriban mocsaras vizes élőhely volt. A hőség gőzkitöréseket okozott, mely kráterszerű alakot eredményezett.

Skútustaðagígar pszeudo kráterek

Viszont mivel alapból nem ezek a képződmények voltak a láva forrásai, nem tekinthetők igazi krátereknek.

Érdemes itt is megállni, sétálni egyet, gyönyörködni a tájban, élvezni a tó látványát, a friss levegőt, és a kedves bárányok jelenlétét. 

A Grjótagjá barlang

Grjótagjá egy kis lávabarlang, legmélyén varázslatosan kék geotermikus hőforrás található. A bejáratától még sziklákon át kell lejjebb mászni, hogy kicsit megpihenhessünk a vize mellett.

A barlang története a 18. századra tehető, amikor Jón Markússon bandita élt itt. Izland történelme során a jeges sziklák, a teljes sötétség és a trollok hírneve miatt a törvénytisztelő emberek elkerülték Izland lávabarlangjait. Így tökéletes helyszínek voltak azok számára, akiket kizártak Izland társadalmából.

A Grjótagjá barlang

Jónról keveset tudni, de halála után igazán misztikussá vált a terület. A helyiek kihasználták ezt a meleg forrást egészen az 1970-es évekig. Majd 1975 és 1984 között a Krafla vulkáni rendszer többször kitört, így a barlangok vize felforrt és használhatatlanná vált. Ezután bár a hőmérséklete lassan kihűlt, de továbbra sem lehet benne fürödni. Egyrészt mivel gyorsan felmelegszik, másrészt pedig a környező területen a láva mindössze két kilométerrel van a föld felszíne alatt, vagyis nagyon kiszámíthatatlan.

A helyszín egyébként több hollywoodi producert is vonzott. Az HBO például itt forgatta a Trónok harca legikonikusabb jelenetét John Snow-val és Ygritte-tel.

Námafjall geotermikus terület

Námafjall geotermikus területén – más néven Hverir – a kéntől minden narancssárga (és tojásszagú), illetve a fumaroláktól az egész talaj gőzölög. 

A fumarola egyébként olyan nyílás a földkérgen, vagy más égitest kérgén, amelyen keresztül gőz és gázok törnek a felszínre. Az ebből kitörő vízgőz hőmérséklete általában 200-900 °C. A szabad levegőn a vízgőz kondenzálódik, az ásványi anyagok és a szennyeződések jó része kiválik belőle, innen a gomolygó füst. A terület talaja ezeknek a geotermikus folyamatoknak köszönhetően savassága miatt kevés növényzettel rendelkezik.

Námafjall geotermikus terület

A környéken van egy kisebb túraútvonal, de már csak ez a rész is nagyon látványos

1969-ben a Námafjall térségtől nyugatra geotermikus erőmű épült. Az erőmű jelenleg 3 MW geotermikus energiát termel.

Myvatn Természetes Fürdő

2004-ben nyílt a Myvatn Természetes Fürdő, ami valamelyest a világhírű Blue Lagoon Spa északi megfelelőjének tekinthető. Utóbbi Izland délnyugati részén található. A környéken ez az egyetlen ekkora medencével ellátott fürdőkomplexum, ahol geotermikusan fűtött medencékben és gőzfürdőkben kapcsolódhatunk ki. Nyáron érdemes előre jegyet venni!

A víz hőmérséklete 36 – 40 Celsius fok. Továbbá tele van ásványi anyagokkal, különösen kénnel, mely hatásos lehet a légúti és a bőrproblémák kezelése esetén.

Ezen kívül két gőzfürdő is található itt, közvetlenül a geotermikus vizekkel teli medence tetején. Ezekben a hőmérséklet megközelíti az 50 Celsius fokot, a páratartalom pedig közel a 100%-ot, ami miatt fontos, hogy megfelelően hidratáltan érkezzünk. A helyszínen pezsgőfürdő és külön medence is van a kisgyermekek számára, továbbá egy étterem.

Mi már naplemente után értünk ide, a szürkület, a köd, ami beborította a tájat, még különlegesebbé tette az élményt. A víz sokkal kénesebb volt, mint itthon a gyógyfürdőinkben, számomra talán kicsit olyan volt, mintha kékes színű tejben fürödtünk volna. Nagyon élveztem, hogy szabadtéren fürdőztünk. És bár drága volt a belépőjegy, szerintem ha ide látogatunk, egyszer érdemes kipróbálnunk! Az élmény ugyanis megfizethetetlen. 

Mivel töltöttem 2 hónapot Izlandon? Itt elolvashatod!

Kapcsolódó cikkek