Lehetsz egy, kettő, három vagy akár több gyermek édesanyja, sajnos nem a gyerekek száma határozza meg azt, ha kiégsz anyaként. Ez a tünetegyüttes pedig hosszútávon nagyon ártalmas saját magadra, a családodra és a közvetlen környezetedre. Fontos, hogy merd bevallani magadnak, ha az itt leírt három kijelentés igaz rád, és olvass tovább, hogy segítségünkkel megtaláld te is a megoldást, és vele visszatalálj az anyaság örömeinek értékeléséhez!
- Túlságosan frusztráltnak, esetleg bosszúsnak érzed magad?
- Annyira kimerült vagy, hogy minden területén az életedben visszavonulsz?
- Úgy érzed, bármit csinálsz, az nem elég jó?
A kiégés egyébként sokszor észrevétlenül és nagyon könnyen kialakulhat, főleg abban az esetben, ha túl lelkesen vágunk neki a gyerekneveléssel és a háztartással járó feladatoknak. Minél jobban szereted a férjed és minél jobban rajongsz gyermekeidért, és minél inkább akarsz mindent megadni nekik, annál könnyebben találod magad abban a helyzetben, amit egyébként több cég vezetői is megtapasztalnak munkájuk során. Viszont mivel te anyaként ezt napi 24 órában folytatod, így nem meglepő, hogy a végére lehet egy kiábrándult, kimerült robot válik belőled.
Anyaként nagyon könnyen elveszíthetjük az egyensúlyt, és áteshetünk a ló túloldalára azzal, hogy folyton adunk, viszont mi egyáltalán nem, vagy alig kapunk. Ez nem feltétlenül azért van, mert a párunk vagy barátaink nem szeretnék viszonozni az odaadásunkat, sokkal inkább azért, mert mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni azt! De nem szabad megrekednünk ebben a szerepben, fontos, hogy úgy gondoljunk magunkra anyaként, akik ugyanúgy megérdemlik a szabadidőt, pihenést, mint a gyerekeik.
És íme, pár kézzelfogható tipp, amik enyhíthetik a kiégést!
Az alvás fontossága
Bár szeretünk spórolni az alvással, ha megcsúsztunk a teendőkkel, pedig annál rosszabb nincs is, ha egy kész zombiként kell üzemelnünk egész nap. Az alvás alapvető fiziológiai szükségletünk egyike, ami nélkül nehéz a koncentráció, fókuszálás, jókedv és hosszútávon az egészségünk fenntartása! Ha pedig ezek a hozzávalók hiányoznak a mindennapjaikban, az biztos, hogy gyerkőcünkre sem lesz jó hatással.
Társasággal töltött minőségi idő
Mikor láttad utoljára a barátaidat? Vagy mikor szántál időt a párodra a házon kívül? Szervezz programokat, akár csak pár óra hosszúságút is, a lényeg, hogy mozdulj ki és hagyd, hogy érjenek impulzusok! Meglátod, utána úgy térsz majd vissza a gyerekszobába, mint akit kicseréltek!
Egy anya mondhat nemet
Valamilyen oknál fogva az anyukák szuperhősként képesek bevonzani a „hiszen úgyis csak otthon van” hozzáállású idősebb szomszédokat, az „ezt igazán megteheted értem”-et kommentelő ismerősöket vagy az „úgyis pont útba esik, nem?” gondolatú rokonokat. És bár ösztönös anyaként kizárólag jót szeretnél nyújtani a környezetednek is, hogy segíts, de azért ne felejtsd el, hogy van lehetőséged nemet mondani, mielőtt tényleg kipurcannál!
Mozogj!
„Na persze! Még erre is legyen időm?” – Gondolhatod magadban anyaként, de én nem feltétlenül hivatásos sportedzésekre gondolok vagy sportra, mint egyedüli időtöltésre. Válaszd a sétát rövidtávon és vedd elő újra a bringát autó helyett! Járj el úszni a gyerekekkel vagy jó időben frizbizni, tollasozni a parkba. A lényeg, hogy mozgasd át a tested, a kislábujjadtól a fejed búbjáig!
Készíts listát és oszd szét a feladatokat
Annak érdekében, hogy a nap végén elégedetten kerüljünk ágyba, ne akarjuk lehozni az égről is a csillagokat. Tűzzük ki a nap legfontosabb 3-4 feladatát, amivel mindenképp végezni szeretnénk, de ennél semmiképp se többet! Ha tudod, ezeket oszd szét a családon belül, alakítsd át a fejekben a „tennivaló” szót mókává! És ha még mindig rengeteg teendőt látsz magad előtt, akkor se kezdj bele, koncentrálj arra, amit elvégeztél!
Ha kell, kérj segítséget!
Sajnos több hónapja vagy akár éve tartó kiégési állapot az itt felsoroltaktól nem biztos, hogy egy csapásra elmúlik. Ha már képtelenek vagyunk egy percet is élvezni mindennapjainkból, keressünk fel számunkra megbízható embereket, akikkel őszintén meg tudjuk beszélni a problémáinkat. De bátran forduljunk szükség esetén szakemberhez is! Viszont fontos, hogy az első lépést nekünk kell megtennünk: felismerni ezt a helyzetet. Ezt követheti a feldolgozás, akár egyedül, akár segítséggel. A lényeg, hogy fel kell ismernünk a múltból a boldog-anya énünket, és vissza kell találnunk hozzá!
