Sorra nyitnak a jógastúdiók a városokban, és egyre többen kezdjük is el gyakorolni magát a jógát. Érezzük a testre és lélekre ható jótékony hatását, ami hozzásegít minket a jóllétünkhöz, de vajon tisztában vagyunk azzal, hogy milyen régre nyúlik vissza ez a bölcselet? Tudjuk, hogy feltehetőleg kinek a nevéhez fűződik, és hogy hányféle változata van? A jógát egy életen át lehet gyakorolni, ezért szerintünk fontos, hogy tisztában legyünk az alapjaival, és ne csak a felszínét kapargassuk.
A jóga a keleti bölcselet egy formája, Indiában alakult ki a hinduizmus kulturális közegében. Nyugati alkalmazása már sok esetben elveszítette a vallásos hátterét, és inkább a fizikai és mentális egészség megőrzése és helyreállítása került a fókuszba.
Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 4000 éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek napvilágra. Ez a bizonyíték arra, hogy a jóga már akkoriban nagyon fontos volt, hiszen olyan dolgot nem ábrázoltak volna, amik nem részei a teljes kulturális életnek vagy nem voltak róla megbizonyosodva.
Források alapján többek között a Védák képezik a jóga legfontosabb irodalmát, a két számottevő szöveg a Bhagavad-Gítá és a Jóga-szutrák. Utóbbi Patandzsáli bölcs nevéhez fűződik, 2000 éves értekezlet összefoglalója a jóga filozófiájáról. Benne található 195 jóga-szútra, melyek lényegében az elme elcsendesítésével, a tartós meditáció és annak elmélyülésének során a megvilágosodás eléréséhez vezethet. A könyvben ehhez találhatunk szabályokat és ajánlásokat egyaránt.
A jóga-szútrák leírásával kapcsolatban több szállóige és név is terjeng, de akárki is jegyezte le őket és akármikor keletkeztek, az biztos, hogy a jógával kapcsolatos tanulmányok már a Buddha születését megelőzően is jelen voltak Indiában, amit a buddhizmus is átvett. Bár a buddhizmus nem követi a teremtő Istenben vetett hitet, a jógában az utat a bölcsesség, könyörületesség és megértés felé irányítja.
Napjainkra már sok iskola jött létre, és új irányzatok is, melyeknek egyesítésére sor került, és összességében ezeknek a változatoknak a közös célja, hogy keresik a megvilágosodás felé vezető utat. Lényegében a jóga egy fegyelmezett élet- és gondolkodásmód, a belső spirituális élet nyelve. Ezt a fegyelmet gyakorló férfit jóginnak, a női gyakorlót pedig jógininek hívják.
A jóga négy fő ága
Bhakti jóga
A bhakti szeretet és odaadást jelent, Isten és az egész teremtés szeretetét. Üzenete, hogy minden élőlényt, az egész természetet tiszteljük és törődjünk vele. Mindez az áhítat, a szeretetteljes odaadás jógája, mely Isten valamely megnyilvánulási formájának tiszteletét is magába foglalja.
Karma Jóga
A karma szó azt jelenti tenni, cselekedni. Általa minden ténykedésünk, a légzés, beszéd, mozgás, cselekedeteink sőt a gondolataink is karmának minősülnek. Az ok-okozat egyetemes törvénye, sokan szállóigeként így ismerhetik. Maga a karma jóga az okokkal, a cselekedettek és a következményekkel foglalkozik. Tartalma, hogy minden cselekedet valamilyen hatást gyakorol a testre, elmére, tudatra, az eredménye pedig megfelel annak a szándéknak, mellyel végrehajtották.
Dzsánya jóga
A dzsánya tudást jelent. Célja a valóság megtapasztalásának megismerése, gyakorlása a tudás útján. Négy alapelvből áll. A viviéka a helyes megkülönböztető képesség, a lelkiismeretünk legmagasabb foka, hiszen az mindig megsúgja nekünk mi a helyes és mi a helytelen. A variágja a lemondás, hogy belül elszakadunk a földi javak birtoklása és élvezetére vonatkozó kívánságoktól. A shatszampatti, vagyis a hat kincs hat részre tagolódik, köztük az érzékek és elme ellenőrzése, dolgok felett állás, fegyelem, céltudatosság. Utolsó szint pedig a Mumukshvá, a folyamatos törekvés Isten felé, és a vele való eggyé válásra. Ez az azonosulás pedig egyenlő önmagunkkal, Istennel és minden élőlénnyel. így érthetjük meg a nemártás fogalmát. A dzsánya jóga így kapcsolódik össze a másik három jógával és elveivel.
Rádzsa jóga
A rádzsa jelentése: király. Egy király pedig magabiztosan, önállóan és határozottan cselekszik. A rádzsa jóga is erre bátorít az önfegyelem és a gyakorlás útján. Ezt a jógát ashtáng vagyis nyolcszíntű jógának is nevezik, mert nyolc részre tagolódik, mely szintek elvezetnek a belső nyugalomhoz, derűhöz, megismeréshez és önuralomhoz.
Később aztán a négy klasszikus jógából több irányzat is kialakult, amikről a hónap során beszámolunk nektek. Viszont a nyugati országokban már kevés maradt a vallási alapokból. Számos jógaváltozat nagy népszerűségnek örvend, de azok inkább az egészség megőrzését tartják szem előtt. Helyette inkább nagyobb hangsúlyt fektetnek az individualizmusra, és a jógát az önismeret fejlesztésére és különböző életszemléleteket egyesítésére használják. Pedig fontos tudnunk, hogy önmagában a fizikai testtartások a jóga gyakorlatok során csak egy elem a sok közül a belső béke megtalálásához.
