Mentsük meg a korallokat! Ezzel az ötlettel állt elő Poldermann Lilla huszonegy éves, az Utrecht University „Sustainability Science” szakján tanuló magyar lány szaktársaival, és ennek a nemes célnak az eléréséhez nem más eszközt választottak, mint a divatot.
Minden féle-fajta színben és formában látjuk, a mintáknál szinte sosem találkozunk két ugyanolyan darabbal. A vászontáska viselők napjaink divatjában már-már egész szubkultúrát alkotnak.
Októberben megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentés, mely bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva.
Magyarországon kifejezetten sok vidra él más európai országokhoz képest, elsősorban a Dél-Dunántúlon.
Mi is az a fast fashion és miért érdemes elkerülni? Hogyan lehet a környezetet úgy támogatni, hogy közben a pénztárcánkat sem terheli meg?
Manapság, akik követik a divatot, tudhatják, hogy a fenntarthatóság itt is lassan alapkövetelménnyé nőtte ki magát. A Woolwork nevű márkát is ezt figyelembe véve működteti Kálmán-Berczeli Szofia.
Az E-waste a legnagyobb ütemben növekvő hulladéktípus a világon, évente megközelítőleg 50 millió tonna keletkezik belőle, ami nagyjából 4500 Eiffel-torony tömegének felel meg.
A divatipar problémás mivolta senki számára nem jelent manapság meglepetést, a környezetünkre gyakorolt káros hatásaival a legnagyobb márkáktól kezdve a kisebb tervezőkig mindenki tisztában van.
Az UNICEF felmérése alapján a magyar fiatalok jelenleg a hulladékgyűjtés terén a legaktívabbak a környezetük védelmében, de szívesen tennének többet és mást is, ha lenne elég hiteles információjuk.
A zöld finanszírozási eszközök kedvező feltételekkel biztosíthatnak forrásokat környezetbarát vállalkozások és projektek részére. A lehetőségekről Rozenberszki Zsófival beszélgettünk.
Mentsük meg a korallokat! Ezzel az ötlettel állt elő Poldermann Lilla huszonegy éves, az Utrecht University „Sustainability Science” szakján tanuló magyar lány szaktársaival, és ennek a nemes célnak az eléréséhez nem más eszközt választottak, mint a divatot.
Minden féle-fajta színben és formában látjuk, a mintáknál szinte sosem találkozunk két ugyanolyan darabbal. A vászontáska viselők napjaink divatjában már-már egész szubkultúrát alkotnak.
Októberben megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentés, mely bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva.
Magyarországon kifejezetten sok vidra él más európai országokhoz képest, elsősorban a Dél-Dunántúlon.
Mi is az a fast fashion és miért érdemes elkerülni? Hogyan lehet a környezetet úgy támogatni, hogy közben a pénztárcánkat sem terheli meg?
Manapság, akik követik a divatot, tudhatják, hogy a fenntarthatóság itt is lassan alapkövetelménnyé nőtte ki magát. A Woolwork nevű márkát is ezt figyelembe véve működteti Kálmán-Berczeli Szofia.
Az E-waste a legnagyobb ütemben növekvő hulladéktípus a világon, évente megközelítőleg 50 millió tonna keletkezik belőle, ami nagyjából 4500 Eiffel-torony tömegének felel meg.
A divatipar problémás mivolta senki számára nem jelent manapság meglepetést, a környezetünkre gyakorolt káros hatásaival a legnagyobb márkáktól kezdve a kisebb tervezőkig mindenki tisztában van.
Az UNICEF felmérése alapján a magyar fiatalok jelenleg a hulladékgyűjtés terén a legaktívabbak a környezetük védelmében, de szívesen tennének többet és mást is, ha lenne elég hiteles információjuk.
A zöld finanszírozási eszközök kedvező feltételekkel biztosíthatnak forrásokat környezetbarát vállalkozások és projektek részére. A lehetőségekről Rozenberszki Zsófival beszélgettünk.
