fbpx

“A cél mindig az élmény, az utazás” – Szikszai Anna írása

Van olyan, aki szabadidejében körbebiciklizi a Balatont, más galambokat reptet, esetleg videójátékozik vagy éjjel-nappal bújja a fantasy regényeket. Én utazom és blogolok, nekem ez a szenvedélyem.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ha elindulok egy útra, szívom magamba az ismeretlent, csak kapkodom a fejem az új illatokra, idegen nyelvekre, meglepő ízekre és a miénktől teljesen eltérő tájra, környezetre. Tele vagyok adrenalinnal. Számomra minden egzotikus, ami nem megszokott a magyar mindennapokban: bemerészkedni a vadregényes, jéghideg Balti-tengerbe vagy Isztambulban hallani az imára hívó müezzint. 

Polgári foglalkozásomat tekintve rendezvényszervező vagyok és Budapesten élek, azonban budget traveller, vagyis olcsó utazás pályafutásomat már gyerekként kezdtem, mikor hatévesen a rozsdásodó Skodánkkal és egy utánfutónyi hideg élelemmel átléptük az országhatárt.

A szlovén-magyar határon a határőr az autóra nézett, majd elképedve tette fel a kérdést: ezt biztos komolyan gondolják? Miért ne gondolná komolyan az ember, hogy el fogja érni a tengert? Utunk egészen Olaszországig vezetett, itt kezdtem magamba szívni az olcsó utazás tudományát.

Hamar hozzászoktam a kempingezéshez, a porleveshez, pár nap elteltével a löncshúsos kenyér is könnyedebben csúszott. Elfogadtam, hogy nem lehetek mindig olyan szerencsés, hogy melegvíz is jusson a zuhanyzóban. Gyorsan megtanultam, hogyan kell a lerobbant kocsit betolni a negyven fokos melegben.

Ám azóta is azok a legkedvesebb emlékeim, ahogy lefekvésnél a sátorból hallom a tenger hullámzását, vagy amikor a kempingben a műanyag széken majszolok egy érett görögdinnyét a frissen főzött paprikáskrumpli után.

A cél mindig az élmény, az utazás, az új dolgok megismerése, az pedig, hogyan és mivel érem el ezeket, már csak másodlagos.

Az első külföldi város, amit meglátogattam hatévesen, Velence volt. Emlékszem, varázslatos helynek tartottam, egyszerűen nem tudtam elképzelni, miért nem süllyed el. Hiszen cölöpökre épült?! Akkoriban még madáreledelt is árultak a téren! A nagybátyám pedig viccből a szalmakalapomba is szórt belőle egy keveset. Így egyik pillanatról a másikra tetőtől talpig elleptek a galambok.

olcsó utazás
Fotó: Szikszai Anna

Isztambul, a kedvenc városom

Később, már egyetem alatt hosszabb ideig is éltem külföldön. Elsősorban a nyelvtanulás miatt indultam el: turkológia szakra jártam és tisztességesen meg akartam tanulni törökül. Ekkor csöppent az életembe az Európa és Ázsia határán fekvő város, mellyel azóta is drámai ,,se veled, se nélküled” kapcsolatban élek. Mindenesetre évente egyszer sosem felejtünk el találkozni.

Isztambul, ahol egy szemesztert hallgattam az egyetemen, majd többször hosszabb időt töltöttem Törökországban. Tanultam, önkénteskedtem és dolgoztam.

Mintha én lettem volna Alíz, aki kis köténykével a derekán belecsöppent egy olyan világba, amit korábban csak a televízió szűk képernyőjén keresztül látott. Ahol mindenki segítőkész, vendégszerető és melegszívű. Az útjaim leromboltak olyan sztereotípiákat, melyeket a félreértett hírek és az előítéletes emberek neveltek belém. 

Kezdett csökkenni a szorongásom külföldi társaságban, meg úgy mindenféle szorongásom. Hiszen megállni a helyed egy másik országban, hosszú hetek után sikeresen elbeszélgetni egy külföldivel felér a Holdra szállás örömével, hatalmas önbizalmat képes adni.

És mi kell az olcsó utazáshoz?

Egyáltalán nincs szükség varázsigéket mormolni az orrunk alatt, csupán az alábbi tulajdonságainkat kell erősíteni: rugalmasság, nyitottság, gyorsaság.

Rugalmasan kell hozzáállnom ahhoz, hogy mikor megyek, hova és kivel. Mivel a bakancslistámon mindössze a háború vagy természeti katasztrófa sújtotta területek nem szerepelnek, így elég egyszerű dolgom van, minden ismeretlen hely felé nyitott vagyok.

Flexibilisnek kell lenni abban is, hogy mikor utazok, hiszen a szabadnapjaink limitáltak és ünnepnapok sem akadnak minden hónapban. Repülhetek akár késő este vagy utazhatok éjszakai vonattal megspórolva egy szabadnapot.

Másrészt legtöbbször villámgyorsan kell tudni dönteni és lecsapni egy kedvező ajánlatra, mielőtt felmenne az ára, illetve ugyanilyen sebesen útitársra lelni vagy bevállalni, hogy egyedül indulok el.

A Világgá mentem, majd jövök blog egy optimista, vidám felület, ahol igyekszem összegyűjteni a színes benyomásokat, kedves történeteket a világból és hazai úti célokról. Elmesélni, miért érdemes útra kelni. Hasznos tippeket is itt osztok meg, hogyan találtam pénztárcabarát és mégis gördülékeny megoldásokat szállások, jegyek, közlekedés és minden más tekintetében.

A Világgá mentem, majd jövök Facebook oldala itt és Instagram oldala pedig itt elérhető.

Olvasd el Anna bemutatkozó szövegét itt.

Kapcsolódó cikkek