Az embernek kétféle immunitása van: veleszületett és adaptív. A veleszületett immunitás a szervezet első védelmi vonala, amely elsősorban fizikai akadályokból (ilyen például a bőr) és váladékokból áll – beleértve a nyálkát, a gyomorsavat és a nyálban, verejtékben lévő enzimeket, amelyek megakadályozzák a mikroorganizmusok bejutását a szervezetbe. Olyan sejtekből is áll, amelyek megtámadják a szervezetbe belépő összes idegen betolakodót.
Az adaptív immunitás egy olyan rendszer, amely megtanulja felismerni a kórokozót. Testünk sejtjei és különböző szervei szabályozzák ezt a működést, mint például a lép, a csecsemőmirigy, a csontvelő és a nyirokcsomók. Amikor idegen anyag kerül a szervezetbe, ezek a sejtek és szervek antitesteket hoznak létre, és megsokszorozzák az adott káros anyagra specifikus immunsejteket, hogy megtámadják és elpusztítsák azt. Sőt, emlékezni fognak ezekre a kórokozókra, így a jövőben is képesek lesznek védekezni ellenük.
Hogyan segítsük az immunrendszerünket?
Sok mindent tehetünk immunrendszerünk támogatása, sőt működésének javítása érdekében. Az étrend és az életmód egyszerű megváltoztatása nagy szerepet játszhat a betegségek elkerülésében.
Vegyük például az arginin aminosavat. Ez elengedhetetlen a nitrogén-monoxid termeléséhez az immunsejtekben, amely fontos védekező molekula. Az A-vitamin és a cink kulcsfontosságú az immunsejtek gyors szaporodásához. A C-vitamin mindkét immunrendszer típus sejtfunkcióinak támogatásával hozzájárul az immunvédelemhez. Az E-vitaminról kimutatták, hogy fokozza az állatok és emberek immunválaszát, és védelmet nyújt számos fertőző betegség ellen, mint például az influenza, a COVID és a megfázás.
A változatos étrend, beleértve a gyümölcsöket és zöldségeket, a teljes kiőrlésű gabonákat, a dióféléket, a magvakat, a tejtermékeket, valamint a hal-, hús- vagy növényi fehérje alternatívákat, mind tartalmazza ezeket a kulcsfontosságú tápanyagokat, amelyek támogatják immunrendszerünket.
A bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok hatalmas kombinációja apró méretük ellenére is jelentős hatással vannak az egészségünkre és jóllétünkre. Valójában a mikrobiomot gyakran „ második agynak ” nevezik, mivel kiterjedt kapcsolata van a test szerveivel és rendszereivel.
A mikrobák egyik különleges szerepe a bélrendszerünkben az immunrendszer működésének támogatása. Segítenek leküzdeni a gyulladást, és támogatják azt a folyamatot, amellyel az immunrendszer megvéd minket a kórokozóktól. A mikrobiom egészségességének biztosítása javíthatja az immunrendszer működését.
Mit együnk?
Sokféleképpen támogathatjuk mikrobiomunkat, például az elfogyasztott élelmiszereken keresztül. A kutatások kimutatták, hogy a vitaminokban, ásványi anyagokban és élelmi rostokban gazdag mediterrán étrend gyulladáscsökkentő hatással bír a bélrendszerben, ami segíthet a szervezet immunrendszerének erősítésében.
Ez a hatás a Faecalibacterium prausnitzii néven ismert baktériumtörzzsel magyarázható, amely kulcsfontosságú az immunrendszer szabályozásában. Ez a baktérium általában kevesebb a nyugati étrendben, a mediteránnal szemben. Kerülni vagy legalábbis csökkenteni kell a túl sok finomított gabonafélét, cukrot, amelyek mind fokozhatják a szervezetben a gyulladást, ami gyengíti az immunválaszt.
A probiotikumok (élő baktériumok kiegészítő keverékei) szintén előnyösek lehetnek. A fermentált ételekben, mint a savanyított káposzta számos olyan baktérium található, ami jót tesz a beleknek
Milyen hatása lehet az életmódnak
Életmódunk is nagyban befolyásolja az immunrendszerünk működését.
Például a dohányzás mind a veleszületett, mind az adaptív immunitást befolyásolja: csökkenti az immunrendszer védekezőképességét. Azt is kimutatták, hogy az alkohol növeli a bakteriális és vírusos fertőzésekre való hajlamot . Ezt úgy éri el, hogy megváltoztatja immunrendszerünk védekezési módját a fertőzésekkel szemben. Még a mérsékelten ivók is gyengébb immunitásúak lehetnek.
Az alvás az immunrendszer működésének fenntartásához is kulcsfontosságú. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyakori, rossz alvás gyulladást okoz a szervezetben. Ez ronthatja az immunválaszt, növelheti a fertőzések kockázatát és súlyosbíthatja a fertőzéseket.
A stressz egy másik olyan tényező, amelyről ismert, hogy nagy hatással van az immunrendszerre. Nem csak a krónikus stressz gátolja az immunrendszer megfelelő működését – még a rövid stresszes időszakok (például egy vizsga) is negatívan érinthetik azt.
Kimutatták, hogy a testmozgás is befolyásoló tényező: különösen a közepes intenzitású fizikai aktivitás (például egy gyors séta vagy társastánc) javíthatja az immunválaszt. Fontos azonban megtalálni a megfelelő egyensúlyt, mivel a hosszú, intenzív edzés elegendő pihenő nélkül ronthatja az immunrendszer működését, és nagyobb valószínűséggel kaphatunk el fertőzést.
