Boa Tünde Rozáliával beszélgettem, a kecskeméti Tünde Divat butik tulajdonosával. Szóba került a butik története, annak állandó vásárlói köre; de a nehezen elérhető és lelkileg megterhelő fenntarthatóság kérdése is.
Mi is az a fast fashion és miért érdemes elkerülni? Hogyan lehet a környezetet úgy támogatni, hogy közben a pénztárcánkat sem terheli meg?
Manapság, akik követik a divatot, tudhatják, hogy a fenntarthatóság itt is lassan alapkövetelménnyé nőtte ki magát. A Woolwork nevű márkát is ezt figyelembe véve működteti Kálmán-Berczeli Szofia.
Az E-waste a legnagyobb ütemben növekvő hulladéktípus a világon, évente megközelítőleg 50 millió tonna keletkezik belőle, ami nagyjából 4500 Eiffel-torony tömegének felel meg.
A divatipar problémás mivolta senki számára nem jelent manapság meglepetést, a környezetünkre gyakorolt káros hatásaival a legnagyobb márkáktól kezdve a kisebb tervezőkig mindenki tisztában van.
A zöld finanszírozási eszközök kedvező feltételekkel biztosíthatnak forrásokat környezetbarát vállalkozások és projektek részére. A lehetőségekről Rozenberszki Zsófival beszélgettünk.
Kiss Gábor meginvitált műhelyébe, és bepillantást engedett a táskakészítés rejtelmeibe. Darabjai odaadással és komoly figyelemmel készülnek, beszélgetésünk során pedig az alkotási folyamatról is megtudhattam egy kicsit többet!
Mint minden összetett kérdésre, a divatipar fenntarthatósági problémáira sincs egyszerű vagy azonnali megoldás. Vannak azonban jobb lehetőségek a javítására, ilyen a regeneratívabb divatrendszer kialakítása is. De mi is ez?
Frissen doktorált, tanít, saját vállalkozása van, szívügye a fenntarthatóság. Az ipari maradékokban nem hulladékot lát, hanem lehetőséget, így jelenleg gyapjúipari maradékokból készít akusztikai paneleket, amiért klímainnovációs díjat is kapott.
A fenntartható divat folyamatosan keresi a megoldásokat arra, hogy hogyan lehetne a tömeggyártás által hátrahagyott hulladékot csökkenteni. A legtöbb esetben a divatipar nagyobb készletet termel, mint amennyit képes eladni, így súlyosabb mértékű energia- és erőforrást használ fel.
Boa Tünde Rozáliával beszélgettem, a kecskeméti Tünde Divat butik tulajdonosával. Szóba került a butik története, annak állandó vásárlói köre; de a nehezen elérhető és lelkileg megterhelő fenntarthatóság kérdése is.
Mi is az a fast fashion és miért érdemes elkerülni? Hogyan lehet a környezetet úgy támogatni, hogy közben a pénztárcánkat sem terheli meg?
Manapság, akik követik a divatot, tudhatják, hogy a fenntarthatóság itt is lassan alapkövetelménnyé nőtte ki magát. A Woolwork nevű márkát is ezt figyelembe véve működteti Kálmán-Berczeli Szofia.
Az E-waste a legnagyobb ütemben növekvő hulladéktípus a világon, évente megközelítőleg 50 millió tonna keletkezik belőle, ami nagyjából 4500 Eiffel-torony tömegének felel meg.
A divatipar problémás mivolta senki számára nem jelent manapság meglepetést, a környezetünkre gyakorolt káros hatásaival a legnagyobb márkáktól kezdve a kisebb tervezőkig mindenki tisztában van.
A zöld finanszírozási eszközök kedvező feltételekkel biztosíthatnak forrásokat környezetbarát vállalkozások és projektek részére. A lehetőségekről Rozenberszki Zsófival beszélgettünk.
Kiss Gábor meginvitált műhelyébe, és bepillantást engedett a táskakészítés rejtelmeibe. Darabjai odaadással és komoly figyelemmel készülnek, beszélgetésünk során pedig az alkotási folyamatról is megtudhattam egy kicsit többet!
Mint minden összetett kérdésre, a divatipar fenntarthatósági problémáira sincs egyszerű vagy azonnali megoldás. Vannak azonban jobb lehetőségek a javítására, ilyen a regeneratívabb divatrendszer kialakítása is. De mi is ez?
Frissen doktorált, tanít, saját vállalkozása van, szívügye a fenntarthatóság. Az ipari maradékokban nem hulladékot lát, hanem lehetőséget, így jelenleg gyapjúipari maradékokból készít akusztikai paneleket, amiért klímainnovációs díjat is kapott.
A fenntartható divat folyamatosan keresi a megoldásokat arra, hogy hogyan lehetne a tömeggyártás által hátrahagyott hulladékot csökkenteni. A legtöbb esetben a divatipar nagyobb készletet termel, mint amennyit képes eladni, így súlyosabb mértékű energia- és erőforrást használ fel.
