A divatipar célja, hogy gyorsan és minél több embert érhessen el, ezt a fogyasztás központú rendszert a Fast Fashion reprezentálja a legjobban, aminek legfőbb platformjául a digitális világ szolgál.
A turkálók közül kitűnnek az olyan egyedi válogatással rendelkező üzletek, mint a Ferenc körút 18- as szám alatt található KulTúr Használtruha.
6, 6 milliárd, 1 milliárd, 8 milliárd. Ennyien kerestek rá az angol horgolás (crochet), kötés (knitting) és varrás (sewing) szavakra a Tiktokon, a fiatalok által leggyakrabban használt videómegosztó alkalmazáson.
A dezső 2019-ben alakult, ruháival Instagramon, de a névvel akár a Szia+-ban is találkozhatunk. Dömötör Dominika, a márka megálmodója, mesél a motivációjáról, a slow fashionről és a dezső arculatáról.
Lainey Molnar illusztrátor, aki rajzain keresztül kapcsolódik a divathoz, és ami még fontosabb: olyan társadalmi problémákról indít diskurzust, amelyek többnyire mindannyiunk számára ismerősek.
Bár a díjátadók, filmpremierek és gálák eredeti célja valami teljesen más volt, mára már az este főpontja egyértelműen a vörös szőnyeg, ahol minden híresség megjelenik és bemutatja legújabb ruháit.
Szakács Niki a MOME-n végzett textiltervezőként, évekig dolgozott a szentendrei Skanzenben a textil műhely egyik vezetőjeként, most pedig a saját műhelyét vezeti, ahol természetes, növényi textilfestéssel foglalkozik.
Kevés szó esik az öltözködést, a divatot érintő kérdésekről a fenntarthatóság tekintetében, mely téma alappilléreként említendőek a környezetbarát alapanyagok.
Mentsük meg a korallokat! Ezzel az ötlettel állt elő Poldermann Lilla huszonegy éves, az Utrecht University „Sustainability Science” szakján tanuló magyar lány szaktársaival, és ennek a nemes célnak az eléréséhez nem más eszközt választottak, mint a divatot.
Minden féle-fajta színben és formában látjuk, a mintáknál szinte sosem találkozunk két ugyanolyan darabbal. A vászontáska viselők napjaink divatjában már-már egész szubkultúrát alkotnak.
A divatipar célja, hogy gyorsan és minél több embert érhessen el, ezt a fogyasztás központú rendszert a Fast Fashion reprezentálja a legjobban, aminek legfőbb platformjául a digitális világ szolgál.
A turkálók közül kitűnnek az olyan egyedi válogatással rendelkező üzletek, mint a Ferenc körút 18- as szám alatt található KulTúr Használtruha.
6, 6 milliárd, 1 milliárd, 8 milliárd. Ennyien kerestek rá az angol horgolás (crochet), kötés (knitting) és varrás (sewing) szavakra a Tiktokon, a fiatalok által leggyakrabban használt videómegosztó alkalmazáson.
A dezső 2019-ben alakult, ruháival Instagramon, de a névvel akár a Szia+-ban is találkozhatunk. Dömötör Dominika, a márka megálmodója, mesél a motivációjáról, a slow fashionről és a dezső arculatáról.
Lainey Molnar illusztrátor, aki rajzain keresztül kapcsolódik a divathoz, és ami még fontosabb: olyan társadalmi problémákról indít diskurzust, amelyek többnyire mindannyiunk számára ismerősek.
Bár a díjátadók, filmpremierek és gálák eredeti célja valami teljesen más volt, mára már az este főpontja egyértelműen a vörös szőnyeg, ahol minden híresség megjelenik és bemutatja legújabb ruháit.
Szakács Niki a MOME-n végzett textiltervezőként, évekig dolgozott a szentendrei Skanzenben a textil műhely egyik vezetőjeként, most pedig a saját műhelyét vezeti, ahol természetes, növényi textilfestéssel foglalkozik.
Kevés szó esik az öltözködést, a divatot érintő kérdésekről a fenntarthatóság tekintetében, mely téma alappilléreként említendőek a környezetbarát alapanyagok.
Mentsük meg a korallokat! Ezzel az ötlettel állt elő Poldermann Lilla huszonegy éves, az Utrecht University „Sustainability Science” szakján tanuló magyar lány szaktársaival, és ennek a nemes célnak az eléréséhez nem más eszközt választottak, mint a divatot.
Minden féle-fajta színben és formában látjuk, a mintáknál szinte sosem találkozunk két ugyanolyan darabbal. A vászontáska viselők napjaink divatjában már-már egész szubkultúrát alkotnak.
