Kiss Gábor meginvitált műhelyébe, és bepillantást engedett a táskakészítés rejtelmeibe. Darabjai odaadással és komoly figyelemmel készülnek, beszélgetésünk során pedig az alkotási folyamatról is megtudhattam egy kicsit többet!
Mint minden összetett kérdésre, a divatipar fenntarthatósági problémáira sincs egyszerű vagy azonnali megoldás. Vannak azonban jobb lehetőségek a javítására, ilyen a regeneratívabb divatrendszer kialakítása is. De mi is ez?
Rendhagyó tanévnyitókkal indult a Klímahősök program, de nem csak iskolásoknak szól: az UNICEF Magyarország valódi tudást, részvételi és cselekvési lehetőségeket biztosít a klímaváltozás hatásai miatt szorongó fiataloknak.
Frissen doktorált, tanít, saját vállalkozása van, szívügye a fenntarthatóság. Az ipari maradékokban nem hulladékot lát, hanem lehetőséget, így jelenleg gyapjúipari maradékokból készít akusztikai paneleket, amiért klímainnovációs díjat is kapott.
A fenntartható divat folyamatosan keresi a megoldásokat arra, hogy hogyan lehetne a tömeggyártás által hátrahagyott hulladékot csökkenteni. A legtöbb esetben a divatipar nagyobb készletet termel, mint amennyit képes eladni, így súlyosabb mértékű energia- és erőforrást használ fel.
A Touch Me Not Clothing egy 2015-ben indult tudatos márka, melynek két lelkes tervezője és egyben tulajdonosa is dolgozik az organikus pamutból készült csodás alapdarabokon.
Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt.
/ Scroll down for English version / Vivian Kvitka, a “TheVIVgoods” nevű márka megalkotója az Egyesült Államok délnyugati részén nőtt fel.
Tavaly vettem részt először úgy igazán a műanyagmentes július kihívásban. Minden napom arról szólt, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön a környezetembe, és erről még blogoltam, illetve vlogoltam is.
Kevés olyan kifejezés van, ami ilyen gyorsan épült be a környezetvédelem szókincsébe, mint a klímaszorongás. Használjuk úton útfélen még akkor is, ha a jelentésével nem vagy nem egészen vagyunk tisztában.
Kiss Gábor meginvitált műhelyébe, és bepillantást engedett a táskakészítés rejtelmeibe. Darabjai odaadással és komoly figyelemmel készülnek, beszélgetésünk során pedig az alkotási folyamatról is megtudhattam egy kicsit többet!
Mint minden összetett kérdésre, a divatipar fenntarthatósági problémáira sincs egyszerű vagy azonnali megoldás. Vannak azonban jobb lehetőségek a javítására, ilyen a regeneratívabb divatrendszer kialakítása is. De mi is ez?
Rendhagyó tanévnyitókkal indult a Klímahősök program, de nem csak iskolásoknak szól: az UNICEF Magyarország valódi tudást, részvételi és cselekvési lehetőségeket biztosít a klímaváltozás hatásai miatt szorongó fiataloknak.
Frissen doktorált, tanít, saját vállalkozása van, szívügye a fenntarthatóság. Az ipari maradékokban nem hulladékot lát, hanem lehetőséget, így jelenleg gyapjúipari maradékokból készít akusztikai paneleket, amiért klímainnovációs díjat is kapott.
A fenntartható divat folyamatosan keresi a megoldásokat arra, hogy hogyan lehetne a tömeggyártás által hátrahagyott hulladékot csökkenteni. A legtöbb esetben a divatipar nagyobb készletet termel, mint amennyit képes eladni, így súlyosabb mértékű energia- és erőforrást használ fel.
A Touch Me Not Clothing egy 2015-ben indult tudatos márka, melynek két lelkes tervezője és egyben tulajdonosa is dolgozik az organikus pamutból készült csodás alapdarabokon.
Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt.
/ Scroll down for English version / Vivian Kvitka, a “TheVIVgoods” nevű márka megalkotója az Egyesült Államok délnyugati részén nőtt fel.
Tavaly vettem részt először úgy igazán a műanyagmentes július kihívásban. Minden napom arról szólt, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön a környezetembe, és erről még blogoltam, illetve vlogoltam is.
Kevés olyan kifejezés van, ami ilyen gyorsan épült be a környezetvédelem szókincsébe, mint a klímaszorongás. Használjuk úton útfélen még akkor is, ha a jelentésével nem vagy nem egészen vagyunk tisztában.
