fbpx
Általános érvényű, évről-évre megfigyelhető tendencia az edzőtermekben, hogy a január elejére jellemző heringparty februárra nagyjából teljesen elhal. Az újévi fogadalmaikat teljesítők egy része pár hét után ráun vagy belefárad a nyári strandforma hajszolásába, elhatározni ugyanis, hogy nem megyünk többet egy Meki közelébe sem egészen más, mint ténylegesen nem menni többet Meki közelébe.

A manapság agyonhangoztatott életmódváltás, mely a diéta egy modernebb és hangzatosabb szinonimája több és összetettebb a fény- és életenergia által történő crash-diétáknál, hirtelen súlyvesztésnél vagy a néhány napos léböjt-kúráknál (noha ezek bizonyos változatainak méregtelenítő hatását elismerem). Nem ideiglenes sebtapasz, hanem hosszan tartó gyógyír egy felmerülő problémára, épp ezért nagy elszántságot követelő, teljes testet és szellemet igénybe vevő elköteleződés. Célja, hogy életünk hibásan futó programját sikeresen kódoljuk újra.

Több részesre tervezett cikksorozatom során a mögöttem álló bő egy év majd 30 kilós fogyásának tapasztalatait szeretném megosztani a változásra kész olvasóval súlyvesztésről, a helyes diéta kialakításának fontosságáról, testünk karbantartásáról, a megkövetelt áldozatok pozitív és negatív hatásairól. Az első részben az alapokról lesz szó, mely során igyekszem átfogó képet adni mindarról, ami ahhoz szükséges, hogy bárki elindulhasson a helyes irányba.

Mi is az a súlykontroll

Egyéni céloktól (hízni vagy fogyni szeretnék), speciális egészségügyi kondíciótól (cukorbetegség, különböző érzékenységek) és preferenciáktól függetlenül súlykontroll alatt testtömegünk valamilyen irányba történő, rendszerint tudatos elmozdítását értem, amely minden esetben az úgynevezett energiaegyensúlyon alapszik. Testünknek energiára van szüksége napi tevékenységeink megfelelő elvégzésére, ezt pedig az elfogyasztott tápanyagok biztosítják számára. Ezt a folyamatot nevezik anyagcserének, amely során gondoskodunk a létfontosságú szervek olajozott működéséről, a különböző mozgásformák (sportolás, házimunka, főzés, tánc a zuhany alatt, stb) gyakorlásának fedezetéről, valamint az elfogyasztott tápanyagok megemésztéséről. Amennyiben a szervezetünk által felhasznált energia (elégetett kalóriák) több mint a bevitt energia (elfogyasztott kalóriák), úgy testünknek egyéb forrásokból kell biztosítania a hiányt (optimális esetben a zsírszövetekben felhalmozódott tartalékokból), súlyunk pedig idővel csökkenni fog, míg ellenkező esetben nőni. Annak ellenére tehát, hogy szervezetünk egy végtelenül precíz és strapabíró szerkezet, mindennapi működésének fenntartása egy egyszerű, ugyanakkor személyenként változó matematikai műveleten alapszik.

Milyen módon érhető el mindez?

Ezer meg egyféleképpen. Manapság már több diétás módszer létezik, mint égen a csillag. Az úgynevezett crash-diéták gyors és „szuper” megoldást ígérnek pluszsúlyunkra, rendszerint valamilyen hosszú távon követhetetlen, rendkívül alacsony kalóriabevitelre alapuló, az esetek nagy részében rövid időn belül kudarcot valló módszer alkalmazásával.

A makrótápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsír) manipulációjára alapul például az Atkins vagy Keto-diéta, mely rendkívül alacsony szénhidrátbevitellel jár, vagy a csakis állati eredetű, fehérje és zsírdús élelmiszerek fogyasztását megkövetelő Carnivore diéta. Az időszakos böjtölés egy időintervallumos étkezésen alapuló rendszer, ami a napunkat egy 16-8-as struktúrára bontja, amikor is egy 16 órás böjtölést egy 8 órás étkezési ablak követ, az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő rugalmas diéta alkalmazása során pedig semmi sem tiltott, amíg azt képesek vagyunk beilleszteni a napi kalóriakeretünkbe. Az, hogy ki milyen úton indul el egyéni lehetőségek, preferenciák és körülmények függvénye.

Milyen a jó diéta?

A számunkra ideális diéta kiválasztásánál igyekezzünk szem előtt tartani a következő kritériumokat:

  • Legyen kiegyensúlyozott, a főbb makrótápanyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír), valamint a mikrotápanyagokat (vitaminok, ásványi anyagok) is megfelelő arányban tartalmazza.
  • Lehetőleg kerüljük a fentiek egyes elemeinek fogyasztását korlátozó formákat.
  • Óvakodjunk az extremitásoktól (a túl sok lemondással járó szigor előbb-utóbb megbosszulja önmagát)
  • Hosszú távon is követhető, fenntartható legyen (ha már a második hét elején azt érezzük, nem bírjuk tovább, valószínűleg nem a hozzánk illő életmódot választottuk)

Testmozgás, avagy a szükséges rossz?

A cél meghatározását optimális esetben a cselekvés követi, esetünkben a nekünk leginkább tetsző diéta kiválasztása, valamint egy hozzá rendelt sporttevékenység gyakorlása. Noha széles körben hangoztatott tény, hogy a test átformálásának kulcsa a helyesen összerakott diéta, igazán látványos és jótékony hatást csak akkor érhetünk el, ha ez testmozgással is párosul, napi szinten, legalább 30-40 perc erejéig. Legyen szó futásról, biciklizésről, súlyzózásról vagy egyszerű sétáról, a testmozgás segíti izmaink karbantartását, célzott edzés esetén pedig építését. Mindemellett endorfint termel, amely boldoggá, elégedetté tesz, valamint segít az időnként elkerülhetetlenül fellépő éhségérzet leküzdésében. Növeli állóképességünket, feszesíti bőrünket, edzi a szívünket, tehát általánosságban kijelenthető, hogy alapvetően javítja életminőségünket.

Konklúzió

A legjobb diéta, valamint mozgásforma az, amit képesek vagyunk hosszú távon is követni, örömünket leljük benne, stressz helyett pedig elégedettséggel tölt el. Szerény személyem esetében a rugalmas diéta biztosítja a fent említett kritériumokat. Ezek részleteiről a következő részekben lesz majd szó bővebben.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek