Bár minket Magyarországon kevésbé érnek természeti katasztrófák, érdekesnek találtam a tényt, miszerint világszerte az éghajlati változások aránytalanul érintik a nőket. Számos tanulmány kimutatta, hogy még mindig túl sok országban a nők nagyobb valószínűséggel tartózkodnak otthon, amikor éghajlat okozta katasztrófák, például hurrikán vagy nagyobb vihar alakul ki, illetve kánikula tombol. Továbbá több esetben maradnak otthon a nők, fiatalok és idősek gondozása miatt, és az ilyenkor kialakuló helyzetekben is nagyon ritkán képesek csak evakuálni. Az 1991-es bangladesi ciklonban életét vesztett 150 000 ember körülbelül 90%-a volt nő. Ezek a pusztító események által pedig megsemmisülnek életek, velük együtt pedig számos lehetőség. Mégis, amikor az emberiség legnagyobb kihívásával nézünk szembe, a lehető legszámottevőbb megoldást szeretjük bevetni: a női nemet.
Mi az a nemek közti ökológiai egyenlőtlenség?
Az nemek közti ökológiai egyenlőtlenség a férfi és a nő által hozott etikai döntések közti különbség. A legtöbb esetben pedig nem csak a környezetvédelemmel, hanem a társadalmi és gazdasági fenntarthatósággal kapcsolatos döntéseket is magába foglalja. 2018-ban egy tanulmány kimutatta, hogy a nők 71%-a próbál etikusabban élni, míg a férfiaknak csak 59%-a.
A nők globálisan nézve a társadalomban a kirekesztett nem, főleg pénzügyekkel, politikával, oktatással kapcsolatos kérdésekben, de tudományos megközelítésben a környezetvédelmi tevékenységek sem képeznek kivételt ez alól. És bár a nők egyre többet tesznek a környezetért, a férfiak pedig egyre kevesebbet, mégis mindkét nem egyenlően érintett a klímakérdésben. Hosszútávon pedig a nemek közti egyenlőség nem csak a társadalmi, de a környezeti fenntarthatóság állapotán is javítana.
A környezetvédelem, mint marketingfogás tette nőiessé a Föld megmentéséhez kapcsolódó tevékenységeket?
Ha besétálsz egy szupermarketbe, és megkeresed mely termékekre van ráírva, hogy öko/bio, akkor nem a férfi borotvahab, szakállnyíró vagy egy sör fog a kezedbe akadni. Na, most szépen beskatulyáztam a férfiakat, pedig nem ez lenne a célom. Helyette inkább rávilágítani szeretnék arra, hogy minden termék, amivel a leírása szerint megmentheted a bolygót az kozmetikum, takarítószer, ruha, élelmiszer. Tehát ha lesarkítom a mondanivalómat, akkor kifejezetten női termékek. Gondolj csak bele, hogy a társaságodban milyen arányban használnak nők és férfiak környezetileg fenntartható termékeket. Szerintem te is az enyémhez hasonló megfejtésre jutsz: a női ismerőseid lesznek többségben.
De emellett ott van az a marketingstratégia is, hogy a legtöbb márka a kismamákra céloz, akik friss anyukaként még inkább elköteleződnek a környezetvédelem mellett. Hiszen ki szeretné, hogy a gyermeke ne tudjon tengerparti nyaralásokat szervezni a vizekben lévő szemét miatt, vagy ne tudja kiélvezni az erdőket, esetleg megismerni az élővilág sokszínűségét?
Emellett érdemes elgondolkodni azon az amerikai kutatási eredményen is, miszerint a nőket jobban befolyásolják a környezetvédelemre reflektáló üzenetek, mint a férfiakat. És míg a nőket folyamatosan arra kényszerítik, hogy életük minden területén tökéletesek legyenek, és személyes állapotokhoz/kondíciókhoz kötik a vásárlási szokásokat, elképzelhető, hogy nemsokára a környezetvédő viselkedés és mentalitás lesz az új ideális női jelző.
Összességében tehát a nemek közti ökológiai egyenlőtlenség a társadalmunkba beépült nemek közti egyenlőtlenséggel függ össze, tekintettel arra, hogy még napjainkban is mennyire aránytalan például a háztartások munkamegosztása férfi és nő között. Hiszen az otthonnal és családdal összefüggő fizetetlen/láthatatlan munka, amivel a vásárlás, iskolával kapcsolatos teendők, háztartás vezetése mind a nőkre hárul. A piac pedig ezt lovagolta meg.
Ha nem eszel húst, nem is vagy férfi?
Az előző bekezdésben taglaltak nem meglepő módon a régimódi gondolkodást képviselő férfiakat igencsak eltaszítják a környezetbarát dolgoktól. Ebből kiindulva a környezetvédelmi termékek lassan nem is a zöld színt fogják képviselni, hanem a rózsaszínt. De ha a környezetvédő mozgalmak ennyire feminizálódnak, hol kapnak helyet benne a férfiak? Itt pedig szeretném megjegyezni, hogy ez a káros hozzáállás a férfi nem felé egyébként az élet minden területén mérgező.
Egy másik amerikai kutatás eredménye szerint a férfiak azért nem hajlandóak környezetvédő tevékenységeket folytatni vagy termékeket vásárolni, mert attól tartanak, hogy ezáltal a környezetük megkérdőjelezi a szexuális irányultságukat. Míg egy másik tanulmány, amit a Sex Roles folyóiratan publikáltak, azt mutatta ki, hogy a zöld viselkedések összehangolódtak a nemi sztereotípiákkal. Így nem meglepő, hogy vannak bizonyos környezetbarát megoldások (pl.: vászontáska, vegetáriánus vagy vegán életmód), amikre néha gondolkodás nélkül rávágják, hogy nem heteroszexuális megnyilvánulás. Viszont ezt nem kizárólag az amerikai kutatások bizonyítják, én is tapasztaltam sokukat az utóbbi években. Ezek globálisan nézve viszont nem csak korlátozzák a környezetbarát tevékenységeket, hanem meg is akadályozhatják a férfiakat abban, hogy olyan nőkkel ismerkedjenek, akiknek fontos a környezetvédelem, így mélyítve a kialakult nemek közti szakadékot.
Tényleg a nők fogják megmenteni a Földet?
Tény, hogy a nők nagyobb valószínűséggel „zöldebbek”, mint a férfiak, hiszen a nemzetközi és hazai környezetvédelmi képviselők is többnyire nők. Gondoljunk csak Greta Thunbergre, éghajlatváltozás-aktivistára, Alexandria Ocasio-Cortez, amerikai politikusra, Jacinda Adrernre, Új-Zéland miniszterelnökére, Bea Johnsonra, a zero waste életmód elindítójára, vagy itthon Kump Edinára, Mengyán Eszterre, Tóth Andira, Antal Évire. Több éves kutatások ezt azzal magyarázzák, hogy a nők hajlamosabbak a segítőkészségre, empatikusságra, altruizmusra és jövőre összpontosítóan cselekedni. Nem csoda, hogy ezek miatt a nőiesség és a környezetvédelem kognitív módon összekapcsolódott, ami bármennyire is abszurd, de mégis visszatartja a férfiakat a cselekvéstől. A fenntartható fejlődés eléréséhez viszont ezt a szakadékot muszáj lesz a lehető legkisebbre szűkíteni. Így a jövőnek a korlátozó nemi normáktól és mérgezően ható maszkulinitástól mentesnek kell lennie.
Ahhoz, hogy ezt elérjük, ellen kell állni azoknak a kijelentéseknek, miszerint a környezetvédelem kevésbé férfias. Lehetővé kell tenni a férfiak számára, hogy több érzelmet tapasztaljanak, és át kell írni azt a kialakult gondolatot, hogy a bolygónkkal foglalkozni nőies.
De ugyanígy szükséges kiverni a cégek fejeiből, hogy egy fenntartható terméknek hogyan kell kinéznie. Hiszen a férfiak is hordhatnak újrahasznosított anyagból készült hátizsákot vagy kulacsot úgy, hogy azokat ne azzal adják el, hogy a környezetre nem károsak. Azok a cégek, akiknek tényleg fontos a hosszútávú fenntartható fejlődés, és nem csak zöldre mosás céljából árulnak környezetbarát termékeket, nem fognak kizárólag női termékekre szakosodni, hiszen fontos számukra a társadalmi fenntarthatóság is. Támogassuk őket!
Jelenleg egy fővárosi albérletben, az íróasztalomnál ülve, vizualizálva ezt az ideális világot, őszintén szólva, érzem, hogy nagyon messze vagyunk még a céltól. De közben kicsit megnyugtat a tény, hogy már egyre gyakrabban jelennek meg hiteles szakirodalmak a nemi egyenlőtlenségről, mérgező maszkulinitásról, fenntartható fejlődésről. És bár tudom, hogy a megoldás nem fog az ajtón kopogtatni holnap, azért bízom benne – még ha jóhiszemű gondolat is -, hogy ezzel a cikkel legalább a mikrokörnyezetemet sikerül elgondolkodtatnom.
