Az információhiány vagy épp óriási információdömpingnek köszönhetően, és attól függően is persze, hogy kinek mi a szívügye, nincs mindenki – még a mikrokörnyezetemben sem – tisztában azzal, hogy az emberek miért gyűjtik szelektíven a szemetet, mért nem teszik műanyagzacskókba a boltban a zöldségeket, stb. És sorolhatnám még a lépéseket, amiket megtehetünk a környezetileg fenntartható életmód érdekében, de ez a bejegyzés nem erről fog szólni. A cikkem célja, hogy megváltoztassam a fejekben lévő tévesen elterjedt információkat. Mert sajnos nagyon sok légből kapott kifogást hallok az ökotudatos életmóddal kapcsoltban, amik a legtöbb esetben hátráltatja a téma fontosságának kibontakozását.
„A klímaváltozás egy nem létező mendemonda„
Bizony nem egyszer találkoztam már tagadókkal, akik szerint a globális felmelegedés, a klímakatasztrófa nem más, mint a környezetvédők, vagy hétköznapi nevükön zöldek kitalációja. Sőt, sajnos itthon sok esetben még a baloldali politika nézeteivel is párhuzamba vonják a vele járó aktivitásokat. Tehát én sem vagyok más, csak egy „libsi”, aki elhiszi, hogy „a bolygó ég”. Így aztán nem csoda, hogy néha pár jobboldali vagy apolitikus személy számára ez az egész törekvés és a hozzá tartozó megoldások is elidegenednek. Pedig azt, hogy lassan több műanyag úszik a Csendes Óceánban, mint hal, nem én találtam ki. De nem is kell ennyire messze mennem, a Tisza folyóban talált mikroműanyagok sem álhírként terjengenek ám a neten. Ahogyan a szélsőséges időjárásnak köszönhető jelenlegi +10 Celsius fok sem fikció, hiszen saját bőrön tapasztalhatjuk.
A klímaváltozást leginkább az emberi tevékenységek által kibocsájtott üvegházhatású gázok gyorsítják fel. (Lehet, hogy éppen ezért nem merjük elfogadni, mert azzal aláírnánk a hibáinkat). A Föld történetében korábban is voltak éghajlatváltozások, viszont a jelenlegi olyan mértékben történik, hogy eddig nem ismert a negatív következményének súlya. Egyébként főleg fosszilis üzemanyagok (földgáz, olaj, szén), égetésével járulunk hozzá a Föld hőmérsékletének emelkedéséhez, bár azért problémásak további gázok is, olyanok, mint a dinitrogin-oxid, metán. Emiatt többek között olvadnak a jégsapkák, amiknek hiányában egyre kevesebb a napsugarakat visszaverő jégtakaró felülete. Így a Föld még több napsugárzást nyel el, aminek köszönhetően tovább melegszik a légkör. A Föld hőmérséklete már 1 Celsius fokkal melegebb az ipari forradalom előtti szinthez, a cél pedig, hogy 1,5 foknál megálljon a felmelegedést, de lehetőleg hamarabb!
Tehát miután feldolgoztuk, hogy a klímaváltozás valóban körülöttünk zajlik, érdemesnek találom követni a témában jártas személyeket. Olyanokat, mint Lányi Andrást, magyar író, filozófust, Ürge-Vorsatz Diánát, magyar fizikust, klímakutatót, Gulyás Emesét a Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítóját, vagy Sipos Katalint, a biológus és természetvédelmi szakembert. De aki csak egyet kattintana, neki ajánlom továbbá a Greenpeace összefoglaló cikkét is.
„A szelektív hulladékot összeöntik„
Ebben a városi legendában talán már egyre kevesebben hisznek, de azért még így is bele lehet futni olyan párbeszédekbe, aminek konklúziója, hogy felesleges a szemetet szelektíven gyűjteni. Míg régen igaz lehetett ez az állítás, napjainkban a jelenlegi szabályozások miatt erre nem kerül(het) sor. Bár a kukásautóba összeönthetik a hulladékot, de azokat a szemétlerakó telepeken dolgozó munkatársak kiválogatják. Ezzel kapcsolatban érdemes ezt a cikket elolvasni és ezt a videót megnézni. És hogy miért fontos szelektíven gyűjteni a hulladékot? A fenntartható életmód egyik alapelve, hogy a termékek életciklusát a lehető leghosszabb ideig növeljük, ezzel is csökkentve a hulladék képződését. Tehát ha egy produktumot újrahasznosítunk, úgy kap tőled egy esélyt arra, hogy ne csak egy egyszerhasználatos eszköz legyen.
„Az ökotudatos életmód drága„
A kifejezés, amivel ha nem is mindennap, de heti egyszer legalább összetalálkozhatunk. Az éremnek két oldala van, és míg egyik oldaláról tekintve tényleg drágának tűnhet ez az életmód, úgy a másik oldaláról annál kevésbé. Egyfelől fontos tudni, hogy a termékek annál „zöldebbek” minél rövidebb ellátási lánccal gyártják, tehát például a minél kevésbé feldolgozott ételek. Ezeket főleg piacon, előre rendelős zöldségdobozok által, vagy csomagolásmentes boltokban tudjuk beszerezni. Mindennek az előnye – azon túl, hogy ezek egészséges ételek -, hogy mennyiségre annyit vásárolsz belőlük, amennyit te szeretnél. Így nem fizetsz ki felesleges fél, vagy másfél kilókat. És ezeken a helyeken a már sokat emlegetett manipulatív reklámokkal se kell küzdened, maximum mondjuk a Túró Jucinak (a Ne pazarolj csomagolásmentes bolt túrórudija) nem fogsz tudni ellenállni. De annak se a csomagolása fog elcsábítani.
Érdemes még elgondolkodni ezzel kapcsolatban azon, hogy valóban megéri a 200 forintos virsli az egészségünkre nézve, és mért nem választunk helyette inkább egy szezonális, vitamindús zöldséget főételnek? Hiszen a szezonális zöldség gyümölcs sok esetben a legolcsóbb. Ezért néha elég, ha megpróbáljuk a berögzült, környezetre káros szokásokat átírni. És érdemes lehet visszanyúlni a gyökereinkhez. Tehát télen nem a trópusi gyümölcsöket megvásárolni, hanem a nyáron elrakott befőttekből begyűjteni a szükséges vitaminmennyiséget.
Ezen felül valóban sok többször használatos termék jóval drágább, mint az egyszerhasználatos verziója. Gondoljunk a borotvára, vagy mondjuk a tampon-kehely kombinációra. Itt az érvem, hogy a többször használatos megoldásba való befektetés – dobpergés – hosszú távon megtérül. Ezen túl pedig nem mindig van szükség a legyártott többször használatos alternatívákra. Lehetünk kreatívak, és választhatunk egy már rég nem használt befőttesüveget elviteles kávés pohárnak. De ezen kívül rengeteg házi készítésű megoldásról olvashatunk online, ami a tisztítószereket, kozmetikumokat illeti. Ha ilyeneket készítesz, és nem a drogéria legdrágább, de zöld termékét veszed meg, akkor – meglepetés – több pénz marad a pénztárcádban. Plusz az ökotudatos életmód ad egy olyan mentalitást, amitől könnyen megváltozik a hozzáállásod is. Ennek köszönhetően a költekezésed teljesen átalakul, és tényleg olyan dolgokba fektetsz be, amik hosszan tartók. A gyakorlatban hamar meg lehet érteni ennek a logikáját.
„Nem lehet kicsiben elkezdeni„
Ahogy már említettem, én sem vagyok a hazai Bea Johnson. Ami lefordítva annyit tesz, hogy az én környezetem sem teljesen minimalista és zero waste. Egyelőre nem is tudnám ezt kivitelezni. De az ökotudatos életmód senkit nem is sarkall arra, hogy holnaptól felejtse el a becsomagolt késztermékeket, és ásson fel a nem létező kertjében egy részt, adja el az autóját, és legyen vegán annak érdekében, hogy önfenntartó életet élhessen. Ehelyett arra bátorít, hogy lehetőségeidhez mérten, apró lépésekben kezdj el változtatni. Ha neked ez a szemétszelektálás vagy éppen egy kulacs beszerzése lesz elsőként, akkor elégedj meg ezekkel az lépésekkel. Idővel pedig szépen lassan ráérzel majd, és egyre könnyebben fogod tudni beilleszteni a zöld megoldásokat a napjaidba, legyen szó többek között a háztartásról vagy épp a ruhavásárlásról. Tehát mindenképp kezd kicsiben!
Ez az életmód sok lemondással jár
Halandó emberként lehetetlen kivitelezni, hogy minden lépésünk tökéletes, vagy inkább tökéletesen ökotudatos legyen. Ezért teljesen normális, ha becsúszik egy SPAR, egy McDonalds, egy Zara, és társai. Hiszen ha teljesen elvennénk magunktól minden lehetőséget, akkor nem biztos, hogy boldog és kiegyensúlyozott életet élnénk. Helyette egy idő után már az én helyett valami teljesen más kerülne prioritásba: a végletek. Amire saját tapasztalatból mondom, hogy nem érdemes törekedni. Tehát ha előfordul, hogy nem a „nem zöld” utat választjuk, olyankor nem érdemes szorongani, helyette jusson eszünkbe, hogy ezen kívül mennyi jót teszünk a környezettel. És ami még ide tartozik, hogy idővel elkezded átértékelni a dolgokat, és nem egy újabb fast fashion ruhadarabnak örülsz majd, hanem egy csomagolásmentesen beszerzett tésztának.
Csak egy, előre kikövezett ökotudatos út létezik, amit mindenkinek követnie kell
Sajnos vagy nem sajnos, ez sem valid. Nincs egy zöld szentírás, amit mindannyian követhetnénk. A legtöbben kísérletezünk, és a megoldásokat a számunkra lehető legkényelmesebb módon építgetjük be az életünkbe. Éppen ezért mindenki másban halad, tehát nem mindenki egyenlő módon hulladékcsökkentő vagy balkonkertész. Ezen kívül pedig az egész folyamat sajnos nem is fekete-fehér. Mert bár sok a kutatás és a kísérletezés a megoldásokat tekintve, de még mindig napról napra kerülnek felszínre újabb információk. Ráadásul ez a bizonytalanság és sok ellentét gyakran tud konfliktusokat is szülni. Ha te is ilyenbe keverednél, hallgasd meg a másik érveit, és próbáljatok meg közös nevezőre jutni, ami nem csak a Földnek, de nektek is jó.
Nem rajtunk múlik
Sokszor hangzott már el a környezetemben az a kifogás is, hogy azért nem kezdenek el egyes személyek ökotudatos életet élni, mert szerintük nem rajtuk múlik a változás. Pedig ahogyan a fogyasztói szokásaink befolyásolják a piaci szükségleteket, ugyanúgy lehet ezt alkalmazni a fenntarthatóság tekintetében is. Közös összefogással el lehetne érni, hogy az egyszer használatos termékek helyett megjelenjenek a környezetre kevésbé káros alternatívák. Sőt, vegyük például az előző cikkemben már említett betétdíjas rendszereket a hulladékcsökkentés érdekében. Ha minél többen elkezdnénk például a Rakun Dobozközösség megoldást beiktatni a hétköznapokba, akkor egyre több étterem csatlakozna a kezdeményezéshez. Így pedig idővel elterjedne ez a fenntartható eredmény. És ez csak egy terület. Ha pedig azt szeretnénk, hogy a kormány meghalljon minket és esetleg aszerint cselekedjen, akkor erre az előadásra hívnám fel a figyelmet. A válasz úgy 30 percnél hangzik el. A lényege, hogy ha életünkben bármire hatással szeretnénk lenni, azt közös erővel érhetjük el. Hiszen egyedül a legnehezebb globális változtatásokat eszközölni, viszont ha 50 ember együttműködik, akkor sokkal nagyobb eséllyel érnek el változást, mintha 500 ember külön aktív ugyanazért a célért.
Borítókép forrása: Kép a szerkesztő tulajdonában – Szabó Izabella, majdleszvalahogy, ARC Kiállítás 2021
