fbpx

Beszéljünk a műanyagokról érthetően – 2. rész

Előző cikkünkben körbejártuk a műanyag hátrányait, a különböző fajtáit és a helyes szelektálási módszereit. Ha az alapoknál kezdenéd, először mindenképp azt olvasd el. A folytatásban a lebomló műanyagokról és a megoldásokról lesz szó.

Az említett cikk elolvasása után felmerülhet benned a kérdés, hogy ha a műanyag egy káros és nem is fenntartható hosszú távon a Földre nézve, akkor miért nincs rá megoldás? Pedig az egyre gyakrabban megjelenő, ezzel kapcsolatos kutatásokról szóló hírek mellett már egy ideje a piacra dobtak egy terméket, amivel biztos, hogy már te is találkoztál, és amiről sokan azt gondolhatjuk, hogy az egyszerhasználatos műanyag tökéletes környezetbarát alternatívája. Ez nem más, mint a biológiailag lebomló műanyag. Mi fogyasztók pedig a szükséges információk hiányában még büszkén meg is veregetjük a vállunkat egy ilyen anyagból készült pohárból fogyasztott kávé után, pedig az éremnek van egy másik oldala is.

Mielőtt belekezdenék, egy dolgot fontos tisztáznunk. Jelenleg háromfajta olyan műanyag kategória van, amely lebomlik, vagy biológiai úton bomlik le. Ezek a PLA (polilaktid, biológiailag lebomló), az oxidatív lebomlás (oxo-degradáció) és egy újabb fejlesztés, amit mikrobiológiai lebomlásnak (mikrobiodegradációnak) hívunk. Erről részletesebben a Humusz Szövetség oldalán olvashattok. Én a cikkben csak a PLA, vagyis biológiailag lebomló műanyagról fogok beszélni, mert a hétköznapjainkban legtöbbször egyelőre ezzel találkozunk.

Tényleg lebomlik a lebomló?

Tehát az említett biológiailag lebomló anyag a PLA, ami a politejsav rövidítése. Ez egy hőre lágyuló műanyag, amit növényekből állítanak elő. Elsősorban magas keményítőtartalmú gabonafélékből, olyanokból, mint kukorica, rizs vagy búza.

Számos környezetbarát tevékenységű szervezet mégis kampányolt már ellene, amiatt, hogy a lebomló név megtévesztő lehet és összességében ez sem egy környezetileg fenntartható megoldás. Ennek az oka, hogy ez az anyag kizárólag ipari körülmények között, hő hatására, minimum 60 Celsius fokon kezd el bomlani, amihez jelenleg nincs kialakítva a szükséges iparág. Éppen ezért a teljes körforgás folyamat megáll a felénél, és így ismét csak a hulladékok mennyiségének nagyságát növeljük. Ami pedig környezeti fenntarthatósági oldalról vizsgálva koránt sem fenntartható. Hiszen ahelyett, hogy az anyag életciklusa folyamatosan hosszabbodna –  vagyis egy ideális világban az említett gabonafélék földjébe kerül az ipari komposzt, benne a lebomlott hulladékkal – sajnos ugyanúgy a háztartások hulladékát növeli. Így az összes energia, ami a lebomló műanyagok gyártásába fektetnek, lényegében nem hasznosul újra. Azzal pedig fontos tisztában lennünk, hogy például a kukorica termesztéséhez nagyüzemi technológiához van szükség, amihez hozzátartozik az a rengeteg növényvédőszer, ami mérgezi a vizeket és rombolja az ökoszisztémát.

Ezen kívül sajnos sok esetben nincs kommunikálva az a fontos információ, hogy ez a lebomló műanyag nem kerülhet a szelektív hulladékgyűjtőbe. Éppen ezért találjuk rajta a 07 – EGYÉB/OTHER jelzést. Hogyha mégis szelektálnánk, a kukában elkezd érintkezni a műanyaggal, olyan kölcsönhatásba léphetnek, ami miatt elképzelhető, hogy az az adag műanyaghulladék már nem lesz újrahasznosítható.

A szomorú valóság pedig az, hogy bár már egyre több vendéglátóhely alkalmazza ezt a megoldást, a rendelésed mégis műanyagfóliával körbetekert lebomló műanyagdobozban érkezik.

Van azért jó oldala?

Ha a műanyag vagy a lebomló műanyag közül kell választanom, abból kiindulva, hogy utóbbit a fosszilis helyett természetes/bio anyagokból állítják elő, oda tenném a voksom. Azt követően pedig, ha a háztartásba kerül, érdemes addig használni, amíg csak lehet. Hiszen a műanyaggal ellentétben hő hatására ebből nem fognak káros anyagok kiolvadni, és nem bomlik a vízre, élőlényekre ártalmas mikroműanyagokká sem. Sokan nincsenek tisztában például azzal, hogy a kávés poharak belül műanyaggal vannak borítva, amik hő hatására elkezdik kioldani magukból a kemikáliákat, de ugyanez a reakció lép életbe, amikor a műanyagdobozt megmikrózod. Viszont a PLA esetében, mivel az természetes alapanyagokból készült, ez nem történik meg. (Egyébként, ha forró víz alá teszed vagy forró nyári napon délben napsütésre, akkor nagyon összemegy. Elég mókás, egyszer próbáld ki, hogy jobban megértsd a működését ennek az anyagnak.)

műanyag

Ami a vendéglátóipart illeti – hiszen egyelőre főleg az egyszerhasználatos elviteles dobozokat és társait váltja ki ez az alternatíva – azt kell, hogy mondjam, nincs könnyű dolguk. Bizonyos lebomló termékek ára hat-hétszeres is lehet a műanyag megfelelőjüknek. Így a működésük során vagy a fogyasztókkal fizettetik ki ezt az összeget vagy benyelik, de utóbbinak, pláne a jelenlegi helyzetben, több esetben szomorú vége lehet. Viszont az előbbi esetnél a termékek árának megnövekedése miatt is eshet az érdeklődés. Ilyenkor érdemes lehet különböző online kampányok segítségével kommunikálni, hogy miért vezették be ezeket az eszközöket.

De az olyan egyszerhasználatos műanyag termékek leváltását, mint például a műanyagzacskóét, személy szerint én azért nem támogatom, mert ezzel a megoldással nem csökkentjük a hulladékot és nem is edukáljuk a fogyasztókat. Így a társadalom csak egy kibúvót kap arra, hogy még többet fogyasszon.

A műanyag helyettesítésének alternatívái

Mert bár élhetünk a műanyag újrahasznosításának lehetőségével, sajnos ennek ellenére is a világ összes műanyagának csak 9%-a kerül ténylegesen újrahasznosításra! Emellett ott van az a köztudott rettegett másik szám is, hogy ha így folytatjuk tovább, 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Továbbá napról napra kerülnek szemünk elé hírek, élőlényekről, akiknek elpusztulását valamilyen módon a műanyaghulladék okozta. A cégek viszont nem fognak nagyívű változtatásokat hozni a működésükbe, ha mi fogyasztók, nem mutatjuk az igényünket felé.

Csökkentsük a műanyaghulladékunk mennyiségét

Ha kell, vizsgáljuk a szemetesünket, és szánjunk egy kis időt arra, hogy a benne található hulladékot milyen alternatívákkal tudjuk helyettesíteni. Meg fogsz lepődni, de a legtöbb műanyaghulladék az ételek csomagolásából származik. Éppen ezért a félkész termékek helyett vásároljunk nyers hozzávalókat, továbbá igyekezzünk csomagolásmentesen vagy többször használható pamut szütyőkkel vásárolni. Ehhez nem feltétlenül szükséges kizárólag csomagolásmentes boltokba járni, sokat számít az is, ha a szupermarketekben a zöldséget, gyümölcsöt saját tasakba, a tej és húspultból pedig saját edénybe kérjük.

Ezen túl érdemes fogyasztási szokásainkat átstrukturálni, időtálló dolgokba fektetni a pénzünket, amivel rövid és hosszútávon is csökken a hulladékunk mennyisége.

Válasszuk a többször használatos megoldásokat

Felejtsük el az egyszerhasználatos műanyagokat, szerezzük be ezeknek többször használható alternatíváit. Ismerjük fel azokat a helyzeteket, amikor egyszerhasználatos termékre (elviteles kávéspohár, evőeszközök, ételhordó edények, de akár higiéniai eszközök is) lenne szükségünk, és mielőtt megvásárolnánk azt, nézzünk utána, mivel helyettesíthetnénk. Számos webshop kínál már ilyen termékeket, de érdemes lehet inspirálódni a hiteles környezeti fenntarthatóság képviselőitől is, akiknek felsorolását itt és itt találod.

Használjunk természetes anyagból készült termékeket

Vagyis kerüljük a műanyagot, helyettesítsük azt például újrahasznosított papírból és olyan anyagokból készült megoldásokkal, amik nem károsítják a Földet. Emellett figyeljünk a termékek összetevőire, amiről az előző cikkben írtam részletesen. Viszont itt muszáj felhívnom a figyelmet arra, hogy egy Kínában gyártott bambusz fogkefe sem biztos, hogy a legzöldebb választás. Érdemes tisztában lenni a greenwashing kifejezéssel. Olvasd el az erről szóló cikkünket, hogy biztosra mehess, milyen termékeket válassz.

Törekedj tudatos vásárlásra, ne pazarolj!

Azzal, hogy átgondoltan és kizárólag azt vásárlod meg, amire szükséged van, észrevehetően csökkenni fog a hulladékod mennyisége. Hiszen míg fejvesztve leveszel a bolt polcairól ezt-azt, elképzelhető, hogy a nagy része a szemetesben landol. De előre megírt listák és az étkezések megtervezésének köszönhetően sokkal kevesebbszer találhatod ilyen helyzetekben magad. Saját tapasztalatomból kiindulva az ilyen fokú tudatosság pedig megteremtheti a hajlandóságot arra, hogy következő lépésként elhagyd a műanyagtermékek és csomagolások használatát. Továbbá ez hosszútávon irányt mutat a fogyasztási szokásaidra is, tehát kevésbé leszel impulzív vásárló akár ruhák, akár elektronikai eszközök esetében.

Támogassuk a kezdeményezéseket, a betétdíjas rendszereket!

Már egyre több nemzetközi és hazai kezdeményezés is reagál a műanyag okozta környezetszennyezésre. A műanyagmentes július kampányon túl például csatlakozhatsz a Felelős Gasztrohős csapat Rakun dobozközösségéhez. Környezeti oldalról nézve nem csak a termékek, hanem az elviteles ételek vásárlásakor is a legjobb megoldása a betétdíjas rendszer. Sok étterem hivatkozik arra, hogy a HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points) szabályoknak nem tesz eleget az, ha valaki a saját dobozába kéri az elviteles ételt. Viszont a Rakun doboz úgy működik, hogy egy doboz megvásárlása után a kezdeményezéshez csatlakozott éttermeknél kicserélik neked ezt a tárolót egy tisztára, és abba kapod az ételedet. Ennek részleteiről itt olvashattok. Ilyen működési modellel már találkozhattunk bizonyos kávézók és szórakozóhelyeken is, ahol repoharakban fogyaszthattunk.

Végezetül pedig fel kellett ismernem, hogy az egésznek a kulcsa az, hogy megtaláld e mögött a személyes motivációd. Mindaddig, amíg ez nem fogalmazódik meg benned, keveset ér az én környezetvédelmi cikkekbe ölt időm és energiám. Úgyhogy kövesd a magazint, hogy a következő cikkben segíthessünk neked ezt megtalálni!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek