Az Ukrajnában kialakult háborús helyzet mindenkit mélységesen megrázott, és egyelőre még nem látjuk a végét sajnos. Természetes, hogy emiatt rengeteg érzelem kavarog bennünk.
“Mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát!” Szokták hangoztatni és egy bizonyos pontig én is egyetértek ezzel. Nem kívánom támogatni a napjainkra elterjedt fiatalságkultuszt, de nem tudomást venni az idő múlásáról könnyelműség lenne
Persze, válaszoltam nagy naivan, hiszen hét év meditáció, számos megtartott teaceremónia, öt teljes nyár psytrance fesztiválokon varázslókkal, valamint két év kvázi remeteség alatt átélt önismereti tripek tömkelege szélesítette a tapasztalati spektrumomat.
Különleges élmény, amikor átszellemülhetek, és az ihletettség tiszta jelenlétéből, kapcsolódásából valami igaz, konstruktívan ható nyilvánulhat meg rajtam keresztül. Úgy érzem, az ihletettség állapotán áldás van, ez az élmény számomra spirituális.
Ahhoz, hogy valamiről beszélni tudjunk úgy, hogy mások is megértsék, közös nyelvet kell használnunk. Először pontosítani kell, mert ha mást értünk alatta, akkor könnyen lehet, egészen másról beszélünk.
Idén lesz 10 éve, hogy érettségiztem, és azt hiszem, ennyi idő távlatából sikerülhet pár kézzelfogható tanácsot adnom azoknak, akik hozzám hasonlóan úgy adták be a felvételi jelentkezésüket, hogy nem biztosak abban, amit csinálni szeretnének.
Egyszer mindenkinél eljön az a pillanat, amikor elgondolkodik, hogyan lehetne harmonikusabb az élete, vagy hogyan szerethetné jobban önmagát testileg és lelkileg is. A képlet nagyon egyszerű: harmónia = jó fizikai állapot + pozitív mentális állapot.
Mikor felnőttként számot vetünk életünkről és a benne fontos helyet elfoglaló személyekről, sokan arra a következtetésre juthatunk, hogy barátságaink régre nyúlnak vissza. De vajon van hely mellettük új embereknek is? Egyáltalán akarjuk, hogy legyen?
Spiritualitás… sokaknak misztikus, másoknak kézzelfogható. Van, akit a hideg ráz ki a szó hallatán, van akit megnyugtat. Ahányan vagyunk, annyifélét gondolunk róla, ahogyan az e havi téma nagyköveteinek tollából is olvashattuk.
Sadhguru, azaz civil nevén Jagadish Vasudev indiai guru immáron 40 éve oktat jógát, és munkálkodik a spiritualitás jegyében. Hazájában több kitüntetést is elnyert a társadalmi jóléthez való hozzájárulásáért.
Az Ukrajnában kialakult háborús helyzet mindenkit mélységesen megrázott, és egyelőre még nem látjuk a végét sajnos. Természetes, hogy emiatt rengeteg érzelem kavarog bennünk.
“Mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát!” Szokták hangoztatni és egy bizonyos pontig én is egyetértek ezzel. Nem kívánom támogatni a napjainkra elterjedt fiatalságkultuszt, de nem tudomást venni az idő múlásáról könnyelműség lenne
Persze, válaszoltam nagy naivan, hiszen hét év meditáció, számos megtartott teaceremónia, öt teljes nyár psytrance fesztiválokon varázslókkal, valamint két év kvázi remeteség alatt átélt önismereti tripek tömkelege szélesítette a tapasztalati spektrumomat.
Különleges élmény, amikor átszellemülhetek, és az ihletettség tiszta jelenlétéből, kapcsolódásából valami igaz, konstruktívan ható nyilvánulhat meg rajtam keresztül. Úgy érzem, az ihletettség állapotán áldás van, ez az élmény számomra spirituális.
Ahhoz, hogy valamiről beszélni tudjunk úgy, hogy mások is megértsék, közös nyelvet kell használnunk. Először pontosítani kell, mert ha mást értünk alatta, akkor könnyen lehet, egészen másról beszélünk.
Idén lesz 10 éve, hogy érettségiztem, és azt hiszem, ennyi idő távlatából sikerülhet pár kézzelfogható tanácsot adnom azoknak, akik hozzám hasonlóan úgy adták be a felvételi jelentkezésüket, hogy nem biztosak abban, amit csinálni szeretnének.
Egyszer mindenkinél eljön az a pillanat, amikor elgondolkodik, hogyan lehetne harmonikusabb az élete, vagy hogyan szerethetné jobban önmagát testileg és lelkileg is. A képlet nagyon egyszerű: harmónia = jó fizikai állapot + pozitív mentális állapot.
Mikor felnőttként számot vetünk életünkről és a benne fontos helyet elfoglaló személyekről, sokan arra a következtetésre juthatunk, hogy barátságaink régre nyúlnak vissza. De vajon van hely mellettük új embereknek is? Egyáltalán akarjuk, hogy legyen?
Spiritualitás… sokaknak misztikus, másoknak kézzelfogható. Van, akit a hideg ráz ki a szó hallatán, van akit megnyugtat. Ahányan vagyunk, annyifélét gondolunk róla, ahogyan az e havi téma nagyköveteinek tollából is olvashattuk.
Sadhguru, azaz civil nevén Jagadish Vasudev indiai guru immáron 40 éve oktat jógát, és munkálkodik a spiritualitás jegyében. Hazájában több kitüntetést is elnyert a társadalmi jóléthez való hozzájárulásáért.
