fbpx

Több mint 3000 liter vizet „viselünk” egy nap – a divatipar hatása vizeinkre

A cím láttán felmerülhet a kérdés, ezt mégis hogy kell érteni? Cikkünkben arról lesz szó, mennyi vizet használ a divatipar, és általánosságban milyen hatással van a környezetre, az emberek egészségére, és legfőképpen a hónapunk témájára, azaz a vízre.

Ahogy egyre mélyebbre merülünk a víz témakörében, úgy jövünk rá, hogy mennyire összefügg minden mindennel. Pár napja egy cikkemhez megnéztem A víz jövője című dokumentumfilmet, amiről itt olvashattok. Ebben röviden az ivóvízhiány problémaköréről van szó, és az arra született megoldásokról. Akkor nem jutott eszembe, hogy vajon milyen okai lehetnek még a klímán kívül annak, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű tiszta ivóvíz emberek milliói számára, pedig kézenfekvő a válasz. Ahogyan a divatipar és a víz kapcsolatáról kezdtem olvasni, lelki szemeim előtt csak úgy zuhantak helyükre a puzzle darabok. Persze nem lehet egyetlen iparágat hibáztatni a világ minden szörnyűségéért, de sokat mondanak az adatok. A fast fashion ugyanis elképesztő módon zsigereli ki a természetünket, és nem mellesleg embertársainkat is. Mikor a filmben azt látom, hogy kisgyerekek iskola helyett vízért járnak a messzi folyóhoz, ami még csak nem is nyújt megfelelő minőségű vizet számukra, aztán arról olvasok, hogy egyetlen pamutpóló elkészítéséhez közel 3000 liter víz szükségeltetik, és a gyárak szennye pont ezekbe a folyókba ömlik, akkor azért előbújik belőlem az Erin Brockovich.

Ugye ti is emlékeztek Julia Roberts egyik legnagyszerűbb filmjére, amiben egyedülálló anyaként hirtelen úgy dönt, jogi pályára megy és legyőzi a mamutcéget, ami miatt a térségben fertőzött az ivóvíz és sorra betegednek és halnak meg az emberek? Nos, nem kell Hollywood-ig menni hasonló történetekért, földünk számtalan részén pontosan ez a helyzet a textilgyárakból kiömlő mérgezett víz miatt. Nézzük is a súlyos adatokat!

A divatipar hatása vizeinkre, számokban

A textilgyártás során keletkező károkat két oldalról vizsgálhatjuk: a vízhiány és a vízminőség oldaláról. Ha a vízhiány problémáját veszsük alapul, akkor sokkoló számokat kapunk: míg a világon évente körülbelül egymillió öt éven aluli kisgyerek veszti életét az ivóvízhiány miatt, addig egyetlen pamutpóló elkészítéséhez a gyárak 2700 liter vizet használnak fel. Hogyan mérik ezt? Ilyenkor mindig a teljes folyamatot veszik alapul. A gyapot termesztésétől, a gyártás során keletkező szennyvízig egyetlen póló ennyi vizet „fogyaszt el”. A félelmetes ebben az, hogy 2700 liter víz elegendő lenne egy ember vízellátásához 2.5 éven keresztül. Gondoljunk bele, hogy egy teljes gyár vízhasználata hány gyerek életét mentené megElárulom: 2015-ben összesen 79 milliárd köbméter víz fogyott el ruházati cikkek és textilek gyártása során, tehát a vízhasználat átfókuszálása valószínűleg a világ összes rászorulóját megmentené.

Több mint 3000 liter vizet „viselünk” egy nap – a divatipar hatása vizeinkre

A másik oldal a vízminőség.Pontosabban az a rengeteg szenny, amit a divatipar a vizekbe ereszt. Az Európai Parlament honlapján erre vonatkozóan is találunk adatokat. Ezek alapján a teljes textilipar felel a vízszennyezés 20%-ért, és nagyjából 0.5 tonna mikroszál vízbe juttatásáért. Lebontva ezt a számot, „Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerláncba.” írják az EP oldalán. És akkor még nem beszéltünk a festék-és egyéb mérgező anyagokról, amik szintén a folyóvizekbe jutnak és sok ember egyetlen vízforrásai. Továbbmegyek, a káros anyagok miatt a halak és a vízi élővilág nagy része is kipusztul, ami miatt pedig az élelem csökken az ott élők számára.

A divatipar vízre gyakorolt hatása tehát egyértelműen, sokszorosan káros. És bár az említett filmben rengeteg lehetőséget megismerhetünk, hogyan lehet megtisztítani a vizeket, hogy ihatóvá váljanak, vagy higiéniás célokra felhasználhassák az emberek, de igazi megoldást a probléma gyökerének kiirtásával érhetnénk el.

Megoldások a víz védelmében

Pozitív változást hozhat az Európai Parlament törvényi szigorítása a textiliparral szemben, amit idén terveznek szavazásra bocsátani. Ennek célja a körkörös gazdálkodás bevezetése, a hulladék csökkentése, az újrafelhasználás ösztönzése. Lokálisan pedig mi civilek több dolgot is tehetünk. Egyrészt támogathatjuk a hazai szervezeteket, akik a vizek megmentéséért küzdenek.  Ezen túl pedig változtathatunk vásárlási szokásainkon, ehhez már mi is hoztunk rengeteg tippet, amiket itt és itt találtok. Egyfajta megoldás lehet az is, hogy ha a fast fashion cégekről nem tudunk elszakadni, akkor legalább az eco aware részlegükről vásárolunk, bojkottálva minden más terméküket, amit nem környezetkímélő módon készítenek el. Ezzel kifejezzük igényünket rá, hogy változást szeretnénk. Mindezeken túl pedig a legfontosabb, amit tehetünk, hogy edukáljuk magunkat a témában, és az információk birtokában hozzuk meg döntéseinket.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek